Fordulat jöhet, amely eldöntheti az árstopok sorsát is
További Belföld cikkek
- Magyar Péter Sulyok Tamás helyébe lép
- Publicus: Még a Fidesz-szavazóknak sem tetszett a Menczer–Magyar csörte
- Csaknem 700 millió forintot költött az állam a volt köztársasági elnökökre az elmúlt két évben
- Budapest számos pontján összeomlott a palackvisszaváltó rendszer
- Életet menthet, ha felfigyelünk erre a néhány jelre a hideg időben
„Az élelmiszerek drágulásának mértéke a következő hónapokban nagy valószínűséggel mérséklődik. Ezt a piaci folyamatok is előrevetítik. Az élelmiszer-infláció hamarosan túl lehet a csúcson, az üzletekben már vannak olyan termékek, amiknek már most csökkent az ára” – mondta Nagy István egy interjúban.
Az agrárminiszter a Napi.hu-nak leszögezte, hogy a jelenlegi előírások alapján az ársapkák április 30-ig maradhatnak, az árak rögzítése pedig nem piaci célokat szolgált, hanem szociális intézkedés volt, „amely be is töltötte a szerepét, hiszen az árstopos termékek iránt – eltérő mértékben – átlagosan 20–80 százalékkal nőtt a kereslet”.
Ahogy említettem, most jött el a fordulat, elérheti a csúcsát az árak emelkedése, és az is látható, hogy az infláció csökkenhet az elkövetkezendő hónapokban. Ez elsősorban a mezőgazdasági termékek és az energia nemzetközi ára mérséklődésének köszönhető. Ez a folyamat pedig már megteremtheti az árrögzítés megszüntetésének lehetőségét úgy, hogy a kivezetéssel kialakuló piaci árak ne okozzanak már komoly költségnövekedést a lakosságnak
– fogalmazott Nagy István, hozzátéve, jelenleg nem tervezik előrébb hozni a szabályozás kivezetését.
A tárcavezető hangsúlyozta, az ársapkák hatásainak vizsgálata alátámasztja, hogy az intézkedés nem rengette meg a kiskereskedelmet, ugyanakkor garantálta, hogy a legalacsonyabb jövedelműek is meg tudják vásárolni az alapvető élelmiszereket.
„A kormány is az ársapkák kivezetésében érdekelt”
Nagy István kijelentette, visszautasítja azokat az elméleteket, hogy a többi termék árának emelése elkerülhetetlen lépés volt az üzletek részéről, és a vásárlók előtt is világos, hogy az árrögzítés nem okozott akkora bevételkiesést, ami indokolta volna az összes többi termék árának ilyen mértékű emelését.
Minél nagyobb a verseny, annál kisebb az árrés. Az erős piaci verseny teszi lehetővé azt is, hogy minél olcsóbban lehessen eljuttatni a fogyasztók asztalára az élelmiszert, hogy közben a termelők önköltsége is ki legyen elégítve. Ezért a kormány is az ársapkák kivezetésében érdekelt, de csak akkor, ha az infláció mérséklődik
– fejtette ki a lapnak a politikus, aki arról is beszélt, hogy „sokféleképpen próbáltak kibújni az ársapkák hatásai alól a láncok az elmúlt időszakban. Ennek egyik legszembetűnőbb módja volt, hogy nem rakták ki a kereskedők az árstopos termékeket, azok a raktárban maradtak, miközben a fogyasztók nem jutottak hozzá. Ezzel gyakorlatilag mesterséges áruhiányt idéztek elő. A kormány ezért kénytelen volt rendeletet módosítani, és a beszerzési mennyiségre vonatkozó előírások mellett már kötelező kitenni a megfelelő mennyiséget a polcokra”.
(Borítókép: Szigetváry Zsolt / MTI)