Egy éve van rá lehetőség, mégis alig kapták meg az apák a váltott nevelési jogot

„A férfiak kisebb arányban hajlandók elválni, ha a házasságban van gyermek, inkább elviselik, hogy rossz otthon a légkör, csak együtt maradjon a család” – osztotta meg tapasztalatait az Indexszel Galambos Balázs, a SzépenVáljEl Válásközpont alapítója a hozzájuk forduló több száz férj beszámolójára alapozva.

Aggodalmuknak van egzakt alapja, ugyanis Magyarországon a bíróság 80-90 százalékban az anyának adja meg a felügyeleti jogot. Ugyan a terapeuták azon dolgoznak, hogy bizonyos módszerekkel sikerüljön javítani a házastársak kapcsolatán, és így egyben maradjon a család, ami 40 százalékban teljesül is, de elmondásuk szerint ahol a válás mellett döntenek, ott a gyermek felügyeletén van a legtöbb vita.

Természetes igény, hogy mindkét szülő szeretne ugyanannyi időt eltölteni a gyerekkel, hogy a megváltozott élethelyzet ellenére megmaradjon a szoros kapcsolat. Erre reagálva még 2021 novemberében módosították a közös szülői felügyeletről szóló törvényt, amely szerint a 2022. január 1-je után indított válópereknél akár az egyik szülő is kérheti a váltott felügyeleti jogot.

Maga a váltott gondoskodás annyit tesz, hogy ha a bíróság mindkét szülőt alkalmasnak tartja gyermeknevelésre,

• amelyben képesek együttműködni,
• és életkörülményeik is megfelelők ehhez,
• közel laknak egymáshoz,
• ez a gyermek számára a legkedvezőbb megoldás,

akkor a bíró dönthet úgy, hogy ugyanolyan arányban egy- vagy kéthetes váltásban megosztja a szülői felügyeletet.

Százból két apa kap lehetőséget erre itthon

„Sok édesapa emiatt kivárt a válókereset benyújtásával 2022-ig, mégis az elmúlt év tapasztalata azt mutatja, hogy a bírósági gyakorlat nem változott. Információink szerint tavaly Budapesten és Pest megyében csak az esetek 2,5 százalékában adták meg a váltott nevelési jogot, tehát 100 válófélben lévő apából 2-3-nál, bár a folyamatban lévő ügyekről csak később lesz adat” – mondta Galambos Balázs, majd azzal folytatta, hogy a velük kapcsolatban álló válóperes ügyvédek elmondása szerint az ország többi részén még rosszabb lehet ez az arány, ugyanis ott jobban ragaszkodnak a hagyományokhoz, még inkább az anya javára döntenek.

A SzépenVáljEl Válásközpont projektmenedzserét, Herkules Mónikát megkérdeztük, hogy ügyfeleik beszámolója alapján az anyák miért nem szeretnék, hogy válás után az apa is ugyanolyan arányban kivegye részét a gyermeknevelésből. A KSH legfrissebb adataiból is az derül ki, hogy a magyar nőkre még mindig több feladat hárul, a munka mellett a háztartást is döntő többségben ők viszik, és a gyermeknevelés is inkább rájuk hárul, bár egyre nagyobb részt vállalnak a férfiak az utóbbiból. Az adatok szerint az apák többet játszanak velük, és már ugyanannyi időt tanul velük mindkét szülő. „Azt nem szabad elfelejteni, hogy a válás mindenképpen trauma, ha megcsalás történik, a nők számára riasztó gondolat, hogy a szerető beleszólhat majd a gyermek nevelésébe.” 

Nagyrészt pedig bizalmatlanságról van szó: ha a gyerekneveléssel járó fontosabb feladatokat a házasságban is ők vitték, sokan alkalmatlannak tartják férjüket erre, főleg kisebb gyermek esetében

– mondta a szakértő, aki úgy látja, a váltott gondoskodás ötlete főleg akkor vetődik fel, ha az apa a házasság alatt is szinte akkora mértékben kivette részét a gyerekgondozásból, mint az anya.

Nyugaton már régóta létező gyakorlat

Az első, váltott elhelyezéssel foglalkozó tanulmányok a kilencvenes évek második felében jelentek meg azokban az országokban, ahol az osztott gyermeknevelés egyre gyakoribbá vált, mint például az Egyesült Államokban. Megvizsgálták, hogy jól működik-e a gyakorlatban, milyen előnyökkel és hátrányokkal jár ez a gyermek szempontjából. Az első eredmények ugyan biztatók voltak, de a kétezres évekre már kiderült, nincs mindenki számára kedvező gyermekelhelyezési forma, igaz, sok amerikai válóperes tárgyaláson támaszkodtak ezekre a felmérésekre. Európában is egyre elterjedtebb a váltott gondoskodás, a külön élő szülők 40 százaléka így neveli gyermekét Belgiumban és Svédországban, ebből a szempontból ők vannak az uniós lista élén, majd 30 százalékkal Norvégia következik, Dániában és Hollandiában pedig a szülők szétköltözése után a gyermekek 20 százaléka él váltott gondoskodásban.

A szakértők ugyanakkor megemlítették, hogy a közép- és kelet-európai régióról nagyon kevés adattal rendelkezünk. Az egyik ilyen Csehországra vonatkozik, de az is csak a bírósági döntésekről és csak a felbomló házasságokról ad információt, az élettársi kapcsolatokról nem. A cseh statisztikai hivatal közlése szerint 2016-ban a felbomló házasságok 77 százalékában a kiskorú gyermeket az anyánál helyezték el, 7 százalékában az apánál, 16 százalékában pedig a bíróság a gyermekek váltott elhelyezése mellett döntött.

A váltott nevelés pozitív hatásai

A váltott elhelyezéssel foglalkozó tanulmányok döntő többsége annak pozitív hatásairól beszél, ugyanakkor a legtöbb azt is hangsúlyozza, hogy ezek a családok erősen szelektív csoportot alkotnak, így nem lehet pontosan tudni, hogy a gyermekekre gyakorolt pozitív hatás mennyire köszönhető annak is, hogy ezt a megoldást azok a szülők választják, akik eleve jobb körülményeket/lehetőségeket tudnak biztosítani a gyermeküknek. A szelekciós hatás abból adódik, hogy a váltott elhelyezést alkalmazó szülők általában magasabb végzettségűek, magasabb a jövedelmük és jobbak a lakókörülményeik.

Általában azok a szülők választják ezt a nevelési formát, akik jó viszonyban maradtak a válás után is, azaz akik magasabb szintű kooperációra képesek

– magyarázta Galambos Balázs. A válásterapeuta azzal folytatta, hogy ezekben az estekben megfigyelhető, hogy nálunk „ellene nevelésnek” említett jelenség ezekben a családokban kevésbé fordul elő, ezért a házasság felbomlása a gyermeket jóval kevésbé viseli meg. „Sajnos sokan már a válóper során és után a másik fél iránti dühüket megosztják gyermekeikkel, akikben ambivalens érzéseket keltenek ezzel, hisz alapvetően mindkét szülőhöz kötődnek, és ha kritikát hallanak róluk, az bizalmatlanságot, frusztráltságot kelt bennük.”

A gyermek érdekében fontos lenne, hogy a házasság felbomlása után szülőtársként tudjanak együttműködni

– hangsúlyozta a SzépenVáljEl Válásközpont alapítója, aki azt is elmondta, hogy mediációs üléseiken erre a megegyezésre törekednek.

Herkules Mónika szerint érdemes lenne felismerni, hogy válás után is előnyös lehet a feladatok megosztása. „Sok anya ugyanis ezután úgy érzi, magára maradt, nyomasztónak élik meg, hogy minden, a gyerekkel kapcsolatos felelősség és teendő rájuk hárul, ezért jóval kevesebb szabadidejük marad” – részletezte a több száz hozzájuk forduló válófélben lévő nő beszámolójára alapozva. A projektmenedzser úgy véli, a váltott nevelés lehetőséget teremt arra, hogy az elvált anyáknak is legyen magánéletük, és nem kell a nagyszülőket, ismerősöket megkérni vagy bébiszittert fogadni, ha programot terveznek.

A gyermek akkor lesz kiegyensúlyozott, ha szülei is azok, és mindkettőre egyformán számíthat

– tette hozzá, majd megjegyezte: bár ez ideális elképzelésnek tűnhet, ők családterápiáikon nap mint nap ezen dolgoznak, és ebből a szempontból több sikertörténetet láttak.

Kiesik a tartásdíj?

„Sajnos vannak olyan esetek, amikor az apák azért indítványozzák a váltott nevelést, hogy kibújjanak a tartásdíj-kötelezettség alól” – világított rá a válásszakértő. Mint mondta, az ellenkezőjére is van példa, sok meghallgatáson az anyáknál az az ellenérv vetődött fel, hogy enélkül az összeg nélkül nem tudnának kijönni a családi kasszából.

Herkules Mónika hangsúlyozta: a bíróság a döntés meghozatala előtt azt is mindig figyelembe veszi, hogy a gyermekneveléshez szükséges anyagi feltételek biztosítva legyenek, lehetséges akár kiegészítő tartásdíjat kérni ennél a gyermekelhelyezési formánál is. Az ügyfélbeszámolók alapján egyes nők csak azért utasították el a váltott nevelést, mert attól tartottak, hogy környezetük rossz anyaként bélyegezné meg őket emiatt.

Hogyan hat ez a gyermek stabilitásra?

A váltott nevelés egyik alapvető feltétele, hogy a gyermek életteréhez, iskolájához az apa és az anya is közel lakjon, és mindkét helyen legyen külön vagy testvérével megosztott szobája. Arra a kérdésünkre, hogy a gyermek számára nem hathat-e negatívan a heti-kétheti költözködés, nem sérül-e a biztonságérzete, a projektvezető azt felelte, hogy ezért nem adják meg ezt a jogot hároméves kor alatt.

A pszichológusok egyöntetű megállapítása szerint bölcsődés korig jobban az anya gondoskodására szorul a gyermek, de a bírósági gyakorlatban az elemi első osztályáig nem támogatják a váltott nevelést. Később azonban a kutatások szerint a gyermek alkalmazkodóképességét, rugalmasságát növelheti ez a nevelési forma

– emelte ki, hozzáfűzve: Magyarországon inkább az a szemlélet kezd népszerű lenni, hogy az édesanyával él a gyermek, az édesapa pedig bővebb kapcsolattartási lehetőséget kap.

A szakértők azt is elárulták, hogy a válóperek 30-40 százaléka évekig húzódik, a bíróságtól ezalatt lehet kérni ideiglenes intézkedést a gyermek elhelyezésére vonatkozóan. Ügyvédeik beszámolója alapján ahol sikerül a váltott gondoskodásról megegyezni, ott általában nagyon gyorsan, akár 3-4 hónapon belül lezajlott a válás. Galambos Balázs elmondta: ha kisgyermekkel rendelkező, válni készülő párok érkeznek hozzájuk, a mediációs beszélgetéseiken többnyire sávos kapcsolattartásban hoznak megegyezést. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az apa alapvetően kéthetente hétvégére korlátozódó felügyeleti idejét 3 éves kortól fokozottan napokkal emeljük, amíg el nem érjük a 7-7 napos felosztást, ez akár a gyermek iskoláskorára is megvalósulhat. Mint fogalmazott, erről náluk írásos megegyezés születik, amely a válópernél felhasználható, lerövidítve ezzel az eljárást.

(Borítókép: Index)