Így tömné be az egyház a köznevelésben tátongó gyermekvédelmi lyukat

Az elmúlt időszakban egy több mint 20 évvel ezelőtti szexuális zaklatási ügy elszenvedője irányította rá a közfigyelmet arra, hogy a katolikus egyház körein belül is előfordulhatnak olyan magatartásformák, amelyek veszélyt jelenthetnek a kiskorúakra.

A Magyar Katolikus Egyház is már több mint egy évtizede felismerte ezt, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) fenntartásában működő Katolikus Pedagógiai Intézet 2012 óta segíti a katolikus köznevelési és szakképzési intézményeket a gyermekvédelem területén, ha ez nem is került be a köztudatba.

A Katolikus Pedagógiai Intézet (KaPI) tavaly szeptemberben zárta le szervezetfejlesztési projektjének első fázisát, melynek eredményeként 38 katolikus egyház által fenntartott köznevelési és szakképzési intézményben alakíthattak ki gyermekvédelmi stratégiákat és védelmi mechanizmusokat.

A Szentszék 2019-ben jutott el ahhoz a ponthoz, hogy világegyházi szinten is deklarálja: a Vatikán számára a gyermekvédelem kulcskérdés. Ferenc pápa „Vos estis lux mundi” kezdetű rendelkezése a gyermek- és ifjúságvédelem terén ekkor írta elő, hogy az egyházmegyéknek a bejelentések kezelésére állandó rendszert kell felállítaniuk. 

A 771 tagintézménnyel rendelkező magyar katolikus köznevelési és szakképzési hálózat, illetve az azt szakmailag támogató KaPI azonnal meg is ragadta az első kínálkozó lehetőséget, mely a gyermekvédelmi programjuk bevezetésének anyagi feltételeit is megteremtette. A segítség 2020-ban érkezett meg egy pályázat révén, melyet nem egy magyarországi, az ügyet fontosnak tartó szervezet, hanem az USA-ban az Egyesült Államok püspöki kara írt ki. Az így elnyert több tíz milliós összeget a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) saját maga is kiegészítette. A pápai iránymutatásnak megfelelően az MKPK arról is döntött, hogy az egyház felügyelete alá tartozó valamennyi köznevelési és szakképzési intézmény számára kötelezővé teszi középtávon a prevenciós fókuszú gyermekvédelmi szervezetfejlesztésben való részvételt, azaz saját gyermekvédelemi stratégiájuk és protokolljuk kialakítását. 

A gyerekekre leselkedő veszélyek

Elsődleges cél a programot elindító Szentes Judit gyermekvédelmi szakember szerint az, hogy a gyerekek számára az egyházi iskola (sajátos safe placeként) biztonságos hely legyen. 

• A budapesti és nagyvárosi egyházi iskolák többségében – nem meglepő módon – a legakutabb problémák között az úgynevezett jóléti elhanyagolás jelenségét azonosították, amikor a szülő magára hagyja a gyereket, kiszolgáltatva őt  a világháló jelentette különböző veszélyhelyzeteknek. Probléma ugyanakkor a függőségek megjelenése is, és nem ritka a gyerekközösségekben kialakuló bullying sem.
• Más a helyzet a szociálisan nehezebb helyzetű régiókban, ahol ugyancsak számos katolikus iskola és óvoda működik. Ezeken a helyeken a családon belüli fizikális és mentális elhanyagolás, rosszabb esetben abúzus, illetve drog-, alkoholhasználat miatt szükséges azonnali megoldást találni. 

Azokban a szerzetesrendek által fenntartott intézményekben, ahol bűncselekmény gyanúját is felvető problémák jelentkeztek, már évekkel ezelőtt megkezdték saját programjaik kidolgozását. Saját prevenciós eljárásrendet vezetett be az Esztergomi Ferences Gimnázium egy szexuális jellegű ügy nyomán, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium vezetése pedig egy hasonló eset miatt külső segítséget keresett és azóta egy mintát adó védelmi rendszert működtet.

Mivel néhány szerzetesrend által fenntartott intézmény már korábban lépett, ők nem vesznek részt a KaPI programjában, mely egyébként nem kész esetmegoldási modelleket kínál, hanem hely- és helyzetspecifikusan, a pedagógusokkal együttműködve elemzi az iskola helyzetét, gyermekvédelmi lehetőségeit.

Gyermekvédelmi lyukak a köznevelésben

A katolikus szervezetfejlesztési program egy 10 éve fennálló hiányosságra is akar valamiféle kiegészítő segítséget nyújtani saját óvodáiban és iskoláiban, ugyanis

A státusz kikerült ugyan az oktatási rendszerből, a feladat azonban ott maradt, melynek ellátásáért egyrészt továbbra is az intézmény vezetője a felelős, másrészt külsős, gyermekjóléti szolgálathoz is delegálta azt a jogalkotó. Csakhogy meglehetősen kevés az iskolai szociális munkás, és az is kérdéses, hogy heti egy alkalommal tett látogatása keretében képes-e egyáltalán egy másik időpontban kipattant ügy gyors és hatékony kezelésére.

Ezt a részmegoldást egészítenék ki. Az egész nevelőtestületnek a piramisként felépülő program mögé kell állnia, melynek a csúcsán többnyire az intézményvezető áll, kiválasztott tanárok teamjével, akiktől azt várják, hogy dolgozzanak ki – akár külső mentor segítségével – saját stratégiát és protokollt.

A helyzet súlyosságát érzékeltetve a szakember példaként említi, hogy ilyen feladat lehet egy leszakadó térségben lévő szakképző intézmény esetében annak kimunkálása, hogy a gyerekeket miként térítsék le a bűnelkövetés felé vezető útról. Másutt annak a képességnek a kifejlesztésére van szükség, hogy a pedagógus felismerje, a gyerek pszichés betegséggel küzd. A tanár természetesen nem válik szociális szakemberré, de a szervezetfejlesztés keretében képessé válhat arra, hogy ne a tizedik, hanem már az első jelből észrevegye, hogy az adott gyerekkel baj van.

Konkrét, erőszak, abúzus vagy más testi, lelki egészséget közvetlenül veszélyeztető esetre nincsen vizsgálati vagy – veszélyhelyzet elhárításán túli – hatásköre az oktatói közösség tagjainak. Ilyen észlelésekor a gyermekjóléti szolgálatot (ha a nevelő is érintett, akkor a fenntartót), illetve a rendőrséget értesítik.

A Katolikus Pedagógiai Intézet a lehetőségek függvényében visszahozná ezt a jó gyakorlatot, hangsúlyozva, hogy sok esetben az oktatási renden kívüli szülő-tanár találkozások már létrejöttük által segítik mindkét felet a célok, elvárások és követelmények könnyebb megértésében. A leszakadó térségekben azonban a szülők egy bizonyos köre erre nehezen motiválható.

Az egyházi intézményekben dolgozó pedagógusoknak számos más kötelezettségük mellett a jövőben a gyermekvédelemben fontos szkillek kifejlesztésére is időt kell áldozniuk. A projektet elindító Katolikus Pedagógiai Intézet ettől azt várja, hogy a katolikus iskolák és óvodák mindenki számára biztonságos, személyfókuszú intézmények lesznek. Ezeket a pluszfeladatokat – ha pénzzel nem is, de – órakedvezmény megadásával támogatja majd a munkáltató.

(Borítókép: Index)