Tíz év alatt eltűnt az országból egy Békés vármegyényi ember

2022. október 1-jén, a népszámlálás eszmei időpontjában Magyarország népessége 9 millió 604 ezer fő volt, a lakások száma pedig 4 millió 593 ezer – jelentették be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) sajtótájékoztatóján. A népszámlálás során beérkezett kérdőívek feldolgozása jelenleg is zajlik, a második negyedévben az előzetes települési adatok, ősztől pedig már a végleges eredmények közzététele várható.

Vukovich Gabriella, a KSH elnöke elmondta: a népszámlálás nagy sikerrel zárult, sokan töltötték ki online a kérdőíveket, és a számlálóbiztosokat is jól fogadták. Ez volt az első teljesen elektronikus népszámlálás, ami lehetővé tette, hogy a korábbiaknál sokkal gyorsabban menjen az adatok feldolgozása. A KSH két és fél hónappal az adatfelvételi időszak vége után tette közzé az első eredményeket.

Kovács Marcell, a népszámlálás vezetője ismertette az első adatokat:

A 2011-es népszámlálási adatokban még 9 millió 938 ezer fő volt a népességszám. Az elmúlt 11 évben a halálozás következtében 464 ezerrel csökkent a lakosságszám, viszont 131 ezres – többségében a környező országokból érkező – bevándorlószámot rögzítettek. A teljes népességben 4 millió 613 ezer férfi és 4 millió 991 ezer nő van, a 14 év alattiak száma 1,4 millió.

Két vármegyében emelkedett a lakosságszám

A sajtótájékoztatón kiderült az is, hogy a legutóbbi két népszámlálás közötti időszakban a születések és a halálozások száma is ingadozott. A születési statisztikában a 2011-es év jelentette a mélypontot, az utóbbi éveket a gyermekvállalási kedv emelkedése jellemezte. A teljes termékenységi arányszám a történelmi mélypontot jelentő 2011. évi 1,23-ról 1,5 fölé emelkedett.

Az elmúlt két népszámlálás között eltelt időszakban hazánk népessége korösszetételben tovább idősödött, 21 százalék az időskorúak közé tartozott, a gyermekkorúak aránya 15 százalék volt.  

A halálozások száma évente 130 ezer körül alakult, a koronavírus-járvány által érintett 2020-ban és 2021-ben azonban 141, illetve 156 ezerre emelkedett.

Két vármegyében nőtt a lakosságszám, Pest és Győr-Moson Sopron, mindenhol máshol csökkent, a legnagyobb természetes fogyást Békésben regisztrálták. Budapesten 1 millió 682 ezren élnek, ezt követően az ország legnépesebb térsége Pest vármegye (1 millió 339 ezer fő). A legkisebb népességszámú vármegyénk Nógrád, ahol 183 ezer főt számláltak.

Az ország legsűrűbben lakott térsége is Budapest, a vármegyék közül pedig Pest, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron emelkedik ki. A legritkábban lakott Somogy vármegyében alig negyedannyian laknak egy km²-en, mint Pest vármegyében. 2022-ben az ország népességének 18 százaléka Budapesten élt.

A természetes fogyás mértéke Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest vármegyében volt a legkisebb, Békés vármegyében a legnagyobb. A vándorlási folyamatok legnagyobb nyertesének Pest vármegye számított, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye népességmegtartó ereje volt a leggyengébb.

A lakásállomány emelkedik

Magyarország lakásállománya népszámlálásról népszámlálásra növekszik – derült ki a legfrissebb adatokból. 2022-ben 4,6 millió lakás volt az országban, a számuk 11 év alatt 4,6 százalékkal nőtt. 2011–2022 között 171 ezer lakás épült. 2013 volt a mélypont, majd az évtized második felében felgyorsult a lakásépítések üteme.

A lakások száma Békés kivételével az ország valamennyi vármegyéjében növekedett, a legnagyobb mértékben Győr-Moson-Sopron, Pest és Somogy vármegyében. A dunántúli vármegyék esetében jellemzően nagyobb volt a lakásszám-növekedés, mint a keleti országrészben. Ha a településtípusokat vizsgáljuk, a lakásszám a vidéki városokban nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt 11 évben, a községekben alig változott.

(Borítókép: Pécs Tettye városrésze felett 2020. október 26-án. Fotó: Sóki Tamás / MTI)