Régóta kérik erre a kormányt, alapvető változás jöhet az ügyben

Munkácsy Béla lapunknak a szélerőművek több előnyét is felsorolta:

• A környezetterhelés – ha jól csináljuk – a szélenergiánál a legkisebb a villamosenergia-termelési technológiák között.
• A teljes életciklusukat tekintve a napelemek mellett a szélerőművek jelentik a legolcsóbb megoldást egységnyi villamos energia előállítására.
• A szélenergia helyben rendelkezésre áll, nem kell importálni. Munkácsy Béla leszögezte, minden ellenkező híreszteléssel szemben Magyarországon is jelentős potenciál van ezen a területen. Hozzátette azt is, hogy ez nem politikai döntés kérdése kellene hogy legyen, kiérlelt módszertana és szabályai vannak a szélerőművek telepítésének.
• A szakértő a negyedik érvet feltételes módban jelölte meg. Munkácsy Béla úgy látja, viszonylag gyorsan működhetne az engedélyeztetési folyamat, ha létrejönnének olyan megyei környezetgazdálkodási központok, amelyekben jelen vannak többek között agrárszakemberek, erdészek, energetikusok, építészek, geográfusok, természetvédők, és területi tervezéssel foglalkozó szakemberek. Egy helyre koncentrált sokféle tudással, térinformatikai módszertannal gyorsan ki lehetne jelölni a megfelelő helyszíneket, amelyek közül válogathatna a befektető, Németország néhány tartományában már működik ez a rendszer.

Az ELTE adjunktusát megkérdeztük a potenciális hátrányokról is:

• Visszatérő érv a szélerőművek ellen, hogy veszélyezteti a madarakat, vagy zavarja a vonulási útvonalukat. Munkácsy Béla szerint ez a veszély csak akkor fenyeget, ha kihagyják a tervezési folyamatból az ornitológusokat és a természetvédelmi szakembereket. Elsősorban az 1980-as, 1990-es években láthattunk olyan szélerőműprojekteket, amelyekért nagy árat fizetett a természet.
• A szakértő a szélturbinák által keltett zajról úgy fogalmazott, hogy ezt a lakóterületektől számított megfelelő távolsággal meg lehet oldani.
• Szintén a szélerőművek elleni érvek közé sorolható a turbinalapátok újrahasznosításának nehézsége. Munkácsy Béla arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt két évben legalább három cég jelentette be, hogy már vannak újrahasznosítható lapátok a kínálatukban, sőt, egy dán szélturbinagyártó által vezetett konzorcium 2023 februárjában bejelentette, hogy valamennyi használt lapátot vissza tudja vinni a termelésbe.
• Mi történik, ha nem fúj a szél? „Ha erre nincs felkészülve a mérnöktársadalom, az szomorú” – válaszolta Munkácsy Béla, aláhúzva: Dániában a villamos energia több mint felét szélturbinák termelik, mégsem omlik össze a villamosenergia-rendszer, sőt, objektív mutatók alapján európai viszonylatban a legmegbízhatóbb áramszolgáltatást biztosítják, pedig ott sem fúj mindig a szél. Látni kell, hogy ennek a problémának a megoldásához a hagyományos műszaki megoldások (rugalmas termelés és energiatárolás) mellett számos más eszközt is alkalmazni kellene, így leginkább a rugalmas fogyasztást kellene minél jobban támogatni.
• A szélerőművek esetében Magyarországon általában nem gazdaságos a háztartási léptékű alkalmazás, mert 10 méteres magasságban nincs kellő szélsebesség. A korszerű nagy berendezések 150-200 méteres magasságban dolgoznak, ami nemcsak nagyobb gépet, de nagyságrendekkel magasabb beruházási költséget is jelent.

Milyen szabályozás lenne optimális?

Magyarországon szigorú szabályozás köti a telepítést, a lakott területekről számított 12 kilométeres körzetben nem lehetnek szélerőművek, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi az ilyen projekteket.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter lapunk kérdésére a legutóbbi Kormányinfón elárulta: a kormány tervezi enyhíteni ezt a korlátot. Az eddigi utolsó szélerőműveket 2011-ben helyezték üzembe Magyarországon, Ikervár mellett.

Az Energiaügyi Minisztériumot kerestük az új szabályokra vonatkozó kérdéseinkkel. A tárca lapunknak küldött válaszában rögzítette: „A kormány célja, hogy az energiaválságban is garantálja az ellátásbiztonságot, és alacsonyan tartsa a lakossági energiaárakat. Magyarország adottságai alapján az időjárásfüggő megújulók közül elsősorban a napenergia hasznosítására támaszkodhat. Az állami támogatásoknak köszönhetően e területen az elmúlt években példátlan ütemű bővülés ment végbe. Az összes beépített napelemes kapacitás 2022 végére meghaladta a 4000 megawattot. 2023. február 10-én megdőlt a hazai napelemes termelési csúcs közel 2000 megawattal. Múlt pénteken az összes fogyasztás több mint harmadát fedezték az időjárásfüggő megújuló energiaforrások.”

A háromnapos kormányülésen Lantos Csaba energiaügyi miniszter előterjesztése alapján döntés született egyebek mellett arról, hogy az energiastratégiában továbbra is jelentős szerepet kapnak a megújulók. A klímabarát áramtermelés és az önellátási képességek erősítése érdekében a szélerőművek telepítésére vonatkozó szabályok enyhítése várható, csökkenhet a települések és az építési övezet határa között kötelezően betartandó távolság. A kapcsolódó törvényi rendelkezéseket az Országgyűlés módosíthatja, erre legkorábban a tavaszi parlamenti ülésszakon nyílik mód

– árulta el az Indexnek az Energiaügyi Minisztérium.

Munkácsy Béla a szabályozási kérdéssel kapcsolatban hangsúlyozta:

Európában 500-1000 méter között szokták meghúzni a határvonalat, így nem értem a hazai 12 kilométeres szabályozást, ez nem egy szakmai döntés.

A szakértő jelezte, hogy a lakott területektől mért távolságnál a zajhatás mellett figyelembe kell venni az árnyékhatást is, mert a déli irányba telepített turbináknál előfordulhat „villódzás”, ami különösen az erre érzékeny embereknek okozhat problémát. Az ilyen veszély viszont már az építés előtt modellezhető térinformatikai módszerekkel, indokolt esetben pedig a lakott területtől távolabbi pontot is ki lehet jelölni a szélerőmű helyéül.

Munkácsy Béláék egy korábbi kutatásukban arra jutottak, hogy Magyarországon 2050-re 10 ezer megawattnyi szélturbinát lehetne telepíteni. A szakértő azóta ezt a műszaki fejlődés következtében újragondolná, mert egységnyi teljesítménnyel már több áramot lehet termelni, mint 10-15 évvel ezelőtt, ezért most 8-10 ezer MW közötti teljesítményértéket említett.

Az ELTE adjunktusa nemzetközi kutatócsoporttal jelenleg is dolgozik egy tanulmányon, a legfrissebb számításaik alapján 2050-re a szélenergia fedezhetné a hazai villamosenergia-fogyasztás körülbelül 32 százalékát, ez kiegészülve a napenergia 47 százalék körüli és a biogáz 4 százalékos részarányával, valamint nagyjából 16 százaléknyi importtal, fedezhetné a fogyasztásunkat. „Ez radikális pozitív fordulat volna a jelenlegi helyzethez képest, amikor nemcsak az a probléma, hogy az import 30 százalék körüli, de a hazai villamosenergia-termelés is 70-80 százalékban importerőforrást használ fel” – tette hozzá Munkácsy Béla.

(Borítókép: Jászai Csaba / MTI)