Üres padsorokhoz beszéltek az ellenzéki képviselők a parlamentben

Ma 16 órai kezdettel rendkívüli ülést tartott az Országgyűlés. Ellenzéki kezdeményezésre három ügyet vitattak volna meg a képviselők.

• Az akkumulátorgyártással foglalkozó üzemek és létesítmények létesítéséről szóló döntésekben való társadalmi részvételről.
• Az önkormányzat építési hatósági jogkörének visszaállításához szükséges szabályok módosításáról.
• A munkavállalók védelme érdekében a kormányzat által kötött stratégiai partnerségi megállapodások felülvizsgálatáról.

A Fidesz-frakció közleményében előre jelezték, hogy a kormánypárti képviselők nem vesznek részt a vitán.

Az akkumulátorgyárakkal kapcsolatos vitát a parlament a következő rendes ülésének napirendjére tűzi. Ezzel indokolatlanná vált a mai ülésnap, azon a kormánypártok képviselői nem vesznek részt. Továbbra is elvárjuk, hogy valamennyi beruházás a legszigorúbb környezetvédelmi és biztonsági normák maradéktalan betartásával valósuljon meg.

Ennek következtében csak a napirend előtti felszólalásokra került sor.

„Ez egy világos képlet”

Kanász-Nagy Máté azzal kezdte a napirend előtti felszólalásokat, hogy „Mondhatnám, tisztelt kormánypárti képviselők, de sajnos egy sem jött el közülük a rendkívüli ülésre.” A politikus hangsúlyozta: a kormány egy olyan gazdasági modellbe akarja belekényszeríteni Magyarországot, amelyben német autógyárak elektromos autókat gyártanak, ehhez a kínai gyárak állítják elő az akkumulátorokat.

Az autógyárak és az akkumulátorgyárak, a német és a kínai tőke a magyar energiát, vízkészletet használja fel, a magyar földeket, környezetet szennyezi el. Ez egy világos képlet

– fogalmazott az LMP politikusa.

A zöldpárt úgy gondolja, ezeket a gyárakat „adóparadicsomi állapotokkal” és rekordmagas támogatásokkal csábítja ide kormány a „leépült környezetvédelmi rendszer” mellett, ráadásul pont egy energiaválság, vízválság és szociális válság időszakában.

Az LMP-nek van két fontos alapelve, az egyik, hogy a „profit nem előzheti meg az embert”, a másik, hogy „a profit nem előzheti meg az élhető környezet védelmét”. Kanász-Nagy Máté azokat a politikai erőket is kritikával illette, amelyek „magukat zöldre festve szorgalmazzák ezt a fajta átállást”. Az LMP országos népszavazást kezdeményezett az akkumulátorgyár-építési ügyben.

„Akkumulátor-lázálom”

Szabó Tímea úgy látja, hogy a kormánypárti képviselők „felerősítették azon lázálmukról szóló kommunikációt, hogy Magyarországból akkumulátorgyártó nagyhatalmat akarnak csinálni”.

Ahhoz képest, hogy az akkumulátor-lázálom olyan fontos a kormánynak, egyetlen képviselő sem jött el az ülésre

– jelezte a Párbeszéd frakcióvezetője, hozzátéve: úgy látszik, a kormánypártiak is tudják, amit a Párbeszéd és az emberek nagy része, hogy az akkumulátorgyárak „tönkreteszik az ivóvizeinket”, még kiszolgáltatottabbá teszik Magyarországot az energia tekintetében, „mérgezik a talajt, veszélyeztetik a gyár körüli településeket”, ráadásul szántókat építenek be.

Szabó Tímea leszögezte: „A Párbeszéd eddig is küzdött és ezután is küzdeni fog az akkumulátorgyárak ellen. Tessék befejezni Magyarország jövőjének pusztítását.”

„Van itt egy-két olyan politikus, akikkel nem szívesen szívok egy levegőt”

Toroczkai László felszólalása elején a demokráciával és az antidemokratikus hozzáállással kapcsolatban fogalmazta meg gondolatait. Toroczkai László meglehetősen furcsának nevezte, hogy üres padsorokhoz beszélnek, pedig Magyarország történetének legnagyobb beruházása a debreceni akkumulátorgyár, „ennek megtárgyalását eleve úgy kezdte a kormány, hogy rendkívül antidemokratikus módon meg sem kérdezte azokat a magyarokat, akiknek a háza mellé akarják építeni”.

A Mi Hazánk elnöke úgy véli, a mai rendkívüli ülés hasznos lehetett volna, ha a kormánytól kapnak válaszokat. Kijelentette, hogy

van itt egy-két olyan politikus, akikkel nem szívesen szívok egy levegőt, de valamennyire mégiscsak el kell viselnünk egymást, mert ilyen a demokrácia.

Toroczkai László hangsúlyozta: ugyanígy a kormánypárti képviselőknek is el kellene fogadniuk, hogy van ellenzék.

A pártelnök szerint az „akkumulátornagyhatalom-ideát” fel kell számolni, harminc éve mást sem lát, mint azt a fajta gazdaságpolitikát, ami a multiknak kedvez. A Mi Hazánk Mozgalom helyi népszavazást kezdeményezett a debreceni gyár ügyében.

„Az egész gazdaságfilozófiával van bajunk”

Z. Kárpát Dániel a kormánypárti képviselők távollétével kapcsolatban megjegyezte: érdemes végiggondolni, hogy bármelyik magyar munkavállalónak milyen következményekkel kellene szembesülnie, ha nem menne be a munkahelyére.

Ha nem lenne takargatnivalója a kormánynak ebben az ügyben, számára az lenne a leghasznosabb, ha legalább néhány államtitkárral szakmai vita keretein belül igyekezne választ adni a kérdésekre

– vélekedett a Jobbik képviselője.

Z. Kárpát Dániel kiemelte, hogy „Magyarország gazdasági kitettsége harminc éve beteg”, most dupla függőség alakul ki a német autógyárak és a távol-keleti akkumulátorgyárak irányába.

A politikus mindenkit óva intett attól, hogy kizárólag a környezeti hatások felől közelítse meg a kérdést, mert bár ez a „legtrendibb téma”, a Jobbiknak is fontos, de az egész gazdaságfilozófiával van bajuk, amit Magyarország kormányai egymás után csinálnak, hogy „a magyar emberek tudását, szorgalmát lebecsülik”.

„Ha iparról és gyári munkáról van szó, rám hallgassanak”

Az MSZP társelnöke is sajnálja, hogy nincsenek jelen kormánypárti képviselők, mert most a munkabékéről és a dolgozó emberek biztonságáról fog beszélni. Komjáthi Imre igyekezett felmérni, hogy kit és miért alkalmaznak a munkahelyén, „mire jó egyik-másik képviselő”. Az MSZP ajánlatát ismeri, sokféle kérdésben tudnak baloldali válaszokkal szolgálni, őt inspirálja ez. Azt kéri, ha iparról és gyári munkáról van szó, rá hallgassanak.

Amikor a magyar kormány stratégiai megállapodást köt egy nagyvállalattal, akkor a tárgyalás a legfelső emeleten, zárt ajtók mögött zajlik, közben odalent a magyar dolgozó némán végzi a munkáját, nem kérdezi meg őt senki

– mutatott rá a szocialista politikus, hozzátéve: határozati javaslattal élnek, ami az állam és a munkáltató mellé harmadik félként beemeli a dolgozót a stratégiai partneri tárgyalásokba.

Komjáthi Imre három pontba szedte aggályait, követeléseit.

• A stratégiai partnerek közül többen is komoly állami támogatást kapnak, majd tömeges létszámleépítést jelentenek be, „ez elfogadhatatlan, előbb odaadjuk az adófizetők pénzét a nemzetközi nagyvállalatoknak, hogy ők aztán kirúgják az adófizetőket”.
• „Fejezzék be a munkáltatók a kollektív szerződésből való csemegézést.”
• „Ne akadályozzák, sőt írják elő a szakszervezet megalakítását a stratégiai partnereknél.”

„Az ilyen ülésnek nincs értelme”

Bedő Dávid a Momentum álláspontját egyértelműnek nevezte: „Magyarországon nincs helye vízzabáló és környezetpusztító akkumulátorgyáraknak.”

A Momentum politikusa hangsúlyozta, hogy a jövő nem eladó, „az ég kék, a jövő zöld”, ha egy párt 2023-ban nem zöld, akkor nem érti a jövőt, és nem való Magyarország vezetésére. Bedő Dávid elismerte, hogy a debreceni gyár felépülését egy parlamenti vitával nem lehet megakadályozni.

Mit akarunk itt elérni, kivel akarunk itt vitatkozni?

– tette fel a kérdést.

A Momentum helyi népszavazást kezdeményezett, „annak van értelme, egy ilyen parlamenti ülésnek csak egy működő demokráciában lenne”, ezért ki kell kényszeríteniük a debreceni referendumot.

Bedő Dávid felszólalása végén közölte, hogy ő most távozik is a teremből, mert az ilyen ülésnek nincs értelme, a debreceni választási bizottság viszont bármelyik percben jóváhagyhatja a népszavazási kérdésüket, és abban a pillanatban kezdik a kampányt.

„Az ott élők zsellérek, akiknek kuss a neve”

„Hová tűnt Damon Hill?” – idézett egy klasszikust Varga Zoltán, aki szintén hiányolta a kormánypárti képviselőket.

A DK politikusa Debrecenben él, ezért az ő üzenetüket hozta az Országházba, „nem hallgatta meg őket a kormány, a fideszes képviselők, de még a polgármesterük sem”.

Varga Zoltán mindenkit arra kért a teremben, hogy legyenek egy kicsit debreceniek, képzeljék el, hogy az életük munkája benne van a házukban, a jövőt is ott képzelik el, „és akkor jönnek a Papp Lászlóhoz hasonló senkiházi, embertelen fideszes káderek”.

A képviselőnek nincsenek illúziói, úgy gondolja,

a kormány és a kormánypártok azt hiszik, hogy Magyarország, benne Debrecennel a Fidesz és Orbán Viktor magánbirtoka, az ott élők pedig zsellérek, akiknek kuss a neve.

Varga Zoltán végül azt szorgalmazta, hogy lépjenek hátra az ellenzéki pártok, ne osszák meg a debrecenieket pártpolitikai törésvonalak mentén, pártok felett álló népszavazással vegyék fel a harcot.

Az ülés a napirend előtti felszólalások után – a kormánypárti képviselők hiánya miatt megállapított határozatképtelenség következtében – véget ért.

(Borítókép:  Képviselők az Országgyűlés rendkívüli ülésén 2023. február 20-án. Az LMP kezdeményezésére az akkumulátorgyárak ügyében összehívott ülés a kormánypártok távolléte miatt határozatképtelen volt. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)