Igazi zöld célokat szolgál, mégsem támogatja sem Ferencváros, sem a Fővárosi Önkormányzat a Déli Körvasút-projektet

A Déli Körvasutat érintő projekt hozzájárul az elővárosi közlekedés fejlesztéséhez. A célja, hogy több vonat közlekedhessen az agglomeráció és Budapest között, valamint hogy a vasút mint fenntartható közlekedési eszköz versenyképes alternatívája legyen a személyautós közlekedésnek.

Az új állomások és új járatok nemcsak az ingázók, hanem a városban közlekedők számára is új lehetőségeket nyitnak, így

A vonalszakasz a MÁV Zrt. 1-es, Budapest–Hegyeshalom–Rajka vasúti fővonalának része, ezáltal kiemelt nemzetközi jelentőséggel bír (a transzeurópai közlekedési hálózat része).

A bíróság korábban azonnali jogvédelmet rendelt el a kivitelezéssel kapcsolatban, továbbá ideiglenesen felfüggesztette a MÁV Zrt. területén, a vasúti üzem biztonsága érdekében folytatott fakivágásokat is. A környezetvédelmi engedélyt civil szervezetek kezdeményezésére tavaly februárban megsemmisítették, ami után az engedélyezési eljárást a hatóságnak újból le kellett folytatnia. Végül a beruházók 2022 novemberében ismét megkapták a környezetvédelmi engedélyt.

Az új engedély sokkal több szigorítást írt elő, amelyek közül néhányat a Magyar Építők honlapján emeltek ki:

• szigorodtak az építés ideje alatt igénybe vehető terület mértékére vonatkozó hatósági kötelezések;
• több helyen kell zajterhelési mérési, ellenőrzési pontot kijelölni, rezgésméréseket végezni: ez 5 db helyett 12 db zajvédelmi, 4 db helyett 28 db rezgésvédelmi monitoringpontot jelent;
• több helyszínen szükséges zajgátló elemeket beépíteni a megállóhelyi peronokba, a hidakon a vágányokba, és hangelnyelő peronszegélyt kell kialakítani. A budai szakaszon 1650 méter hosszon mindegyik vágányban zajcsillapító hatású rugalmas sínágyazat beépítése szükséges, továbbá 4 db nagyobb hídon rezgéscsillapító alágyazati szőnyeg alkalmazását írták elő;
• a kivitelezés végén a vállalkozó számára kiegészítő intézkedéseket is előírtak, annak érdekében, hogy minden helyszínen és minden napszakban az előírt zajszint alá kerüljön a terhelés;
• a zajárnyékoló fal átlátszó felületeit a madarakra veszélytelenné kell tenni a falra felhelyezett fóliákkal.

A civilek az újbudai önkormányzattal összefogva mindezek tudatában megint megtámadták a környezetvédelmi engedélyt, amely így a másodfokú bírósági ítéletre vár. 

A Magyar Építők honlapján megjelent cikkben azt írják: ha a Déli Körvasút nem valósul meg, akkor a Déli Összekötő Vasúti Duna-híd háromvágányosra történő bővítése funkcióját veszíti, és ez együtt járna a korábbi, mintegy nettó 40 milliárd forint támogatás visszafizetési kötelezettségével, ami szintén költségvetési kárként jelentkezik. Költségvetési kárnak tekintendők a meghiúsuló nemzetgazdasági előnyök, amelyeknek költségvetési, társadalmi és környezetvédelmi vonatkozása egyaránt vannak.

A projekt zöld célokat szolgál

Hozzáteszik: az unió TEN-T hálózat fejlesztésére vonatkozó iránymutatásai szerint a közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást 2050-re az 1990-es szinthez képest 60 százalékkal csökkenteni kell. A projekt megvalósulása hozzájárul a zöld követelmények teljesítéséhez, a közös hazai és európai klímacélok eléréséhez, hiszen a vasút a legkörnyezetbarátabb közlekedési és áruszállítási mód.

A vasúti töltés mentén az építés ideje alatt felvonulási területként igénybe vett szűk területsávot a kivitelezés végeztével, egy szorosan kapcsolódó projekt keretében megújítják a kapcsolódó zöldfelületek igényes fejlesztésével együtt, és egy megújult parkot alakítanak ki a maival azonos, sőt hosszában a Duna és a Kelenföldi pályaudvar irányában is megnövelt területen.

Ez több, mint a helyi jogszabályok által telepítendő fa, és messze több, mint az a mintegy 190 db közterületi fa, amelyek kivágása a környezetvédelmi engedélyben előírt építési munkaterületi sáv maximális kihasználása esetén érintett.

Mintegy 140 milliárdos támogatási forrás veszhet el

A Magyar Építők írása szerint a projekt azonnali jogvédelemmel történő, hosszú idejű leállítása ellehetetleníti a projekt 2021–2027. évi pályázati ciklusban való megvalósítását, így legalább 7 éves késedelmet okoz a megvalósításában, amely így csak 2034-re készülhet el. Ezzel jelentősen sérül az uniós rendeletben előírt, a törzshálózat fejlesztéséről szóló 2030. évi határidő, továbbá ellehetetlenül a közel 140 milliárd forintos támogatási forrás lehívása, ami nagy összegű költségvetési kárt okoz hazánk számára.