Az állami nyilvántartás szerint is felesleges volt ennyi lélegeztetőgépet beszerezni

Az egészségügyi dolgozók szerint 800 és 1200 fő közé esett azoknak a súlyos betegeknek a száma, akiket egyidejűleg lélegeztetőgépre tudtak kapcsolni és jó minőségben ellátni a meglévő szakemberlétszámmal a koronavírus-járvány magyarországi berobbanásakor.

Lantos Gabriella egészségügyi szakértő korábban azt mondta,

1200 beteg fölött már majdnem mindenkinek a lélegeztetőgép lesz a koporsója.

A nyilatkozatokból jól látszik, hogy nem az eszközök, hanem az emberi erőforrás hiánya szabott határt a kapacitásnak. A Szabad Európa még tavaly arról kérdezte az Országos Kórházi Főigazgatóságot (OKFŐ), hogy az általa vezetett nyilvántartás szerint hány intenzíves orvos és ápoló van Magyarországon.

Az OKFŐ a Fővárosi Törvényszék ítélete szerint köteles kiadni a kért adatokat, így kiderült: 2020-ban 1004 intenzív betegellátó szakápoló, 38 intenzív betegellátó szakasszisztens, 393 intenzív terápiás ápoló, 167 intenzív terápiás szakasszisztens és 1628 aneszteziológia- és intenzívterápia-szakorvos szerepelt a működési nyilvántartásban.

Lovas András aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos a lapnak azt nyilatkozta, „az invazívan lélegeztetett betegek ápolása csak egy része az intenzív ellátásnak, fekszenek még más, olyan kritikus állapotban lévő betegek, akiknek a keringésükkel, a veséjükkel vagy a májukkal van baj, és intenzív terápiára szorulnak”. A Covid esetében az volt a gond, hogy egy időben hirtelen nagyon sok beteg szorult gépi lélegeztetésre – tette hozzá.

Az intenzív ellátásban dolgozó szakdolgozók létszámát összeadva 1602 fő jön ki, de közülük sokan már nem dolgoznak a hazai egészségügyben, csak a nyilvántartásban még szerepelnek, valamint egy részük a magánellátásban tevékenykedik. Ezt a számot ráadásul meg kell felezni, mert a nővérek 12 órás műszakokban váltják egymást, és emellett van, aki gyesen, szabadságon vagy táppénzen van.

Ennek alapján az derül ki, hogy a Covid alatt a legszűkebb keresztmetszet az intenzíves képzettséggel rendelkező egészségügyi szakdolgozók létszáma volt.

Az orvos hiába kapitány, ha nincs matróza

Lovas András szerint hiába van több mint 1600 aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos Magyarországon, nagy részük a műtőben dolgozik altatóorvosként a magánegészségügyben és az állami ellátórendszerben. Úgy véli, orvosként akármennyi feladatot ki tud osztani, lehet egy hajón kapitány, de ha nincs matróza, akkor el sem tud indulni a kikötőből.

Egy névtelenséget kérő egészségügyi szakdolgozó szerint „nem volt semmilyen szakmai alapja a kormány 16 ezer darabos lélegeztetőgép-beszerzésének”, és a rendelkezésre álló 1500 lélegeztetőgép mellett ennyi lélegeztetett beteg ellátása is megvalósíthatatlan lett volna a szűkös humánerőforrás-kapacitások és a hatalmas beáramló betegszám mellett.

Azért, mert felvett a kórház intenzív osztálya egy beteget, és bent volt, ahol lélegeztetőgép is volt, attól még nem kapott kellő minőségű, a kor követelményeinek megfelelő ellátást

– nyilatkozta egy szakdolgozó a Szabad Európának.

Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi szakértő szerint a kormány nem törődött azzal, hogy a rendszer képtelen 1500-2000, bármilyen intenzív terápiára szoruló betegnél többet ellátni a humán erőforrás hiánya miatt.

Az Eurostat nyilvántartása szerint Magyarország átlagosan 653 eurót fizetett egy kilogrammnyi lélegeztetőgépért, ami az uniós átlagnak majdnem a nyolcszorosa.

(Borítókép: Kovács Anikó / MTI)