Ritkán fordul elő ilyen, de most megtette a kormány

„Részemről az igazságszolgáltatási mérföldkő teljesítése a következő feladat” – válaszolta Varga Judit januári, lapunknak adott interjújában arra a kérdésünkre, hogy mi a következő lépés a Magyarországgal szemben támasztott uniós elvárások teljesítésénél. Az igazságügyi miniszter azt is elárulta, hogy ennek teljesítési határideje március 31. Azóta meg is jelent az „Egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenálló képességi tervhez kapcsolódó módosításáról” címet viselő csomag.

A bevezetendő változtatásokhoz az Országos Bírói Tanácsnak és több civil szervezetnek is vannak észrevételei. Korábbi cikkünkben Hack Péter jogtudóst, az ELTE ÁJK tanszékvezetőjét kérdeztük a részletekről.

A civilek szerint ez nem elég

A Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International Magyarország és az Eötvös Károly Intézet közösen kiadott közleményben jelentette be, hogy

hosszú évek után először nyílt lehetőségük a civil szervezeteknek arra, hogy véleményezhessék egy készülő jogszabály tervezetét, és személyesen is egyeztethessenek a döntést előkészítő minisztériummal.

A három civil szervezet úgy fogalmazott, hogy „az uniós forrásokhoz való hozzáférés szempontjából kulcsfontosságú igazságügyi reform kapcsán érdemi párbeszédet folytattunk a magyar kormány képviselőivel. A civil szervezetek bíznak benne, hogy a kormány megfontolja a módosítási javaslataikat, hiszen a bírói függetlenség helyreállítására nemcsak az uniós források, hanem az igazságos ítélkezés érdekében is szükség van”.

Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság szerint „a tervezetet számos ponton módosítani kell ahhoz, hogy minden követelmény teljesüljön, vagyis az jelenlegi formájában nem felel meg az elvárásoknak”. A három civil szervezet az Igazságügyi Minisztériumban egyeztetett a módosításokról, beszámolójuk alapján a tárcát négy államtitkár, köztük a parlamenti és az uniós ügyekért felelős, és egy titkárságvezető képviselte.

A szakmai egyeztetésen a civil szervezetek szóban is ismertették a javaslattal kapcsolatban megfogalmazott észrevételeiket és kritikáikat. Elmondták, hogy

bár vannak olyan elemei a mérföldköveknek, amelyeknek a törvénytervezet megfelel, bőven akadnak olyanok is, amelyek esetében a kormány csak a formális teljesítésre törekedett, más esetekben pedig egyáltalán nem tett eleget a vállalásoknak.

A felek egyetértettek abban, hogy a korábbinál jóval szélesebb hatás- és feladatkörrel felruházott Országos Bírói Tanács (OBT) elindításához szükség van egy átmeneti időszakra (hasonlóan az Integritás Hatósághoz), amikor egy már működő és kellő kapacitással bíró szervezet személyi és szervezeti támogatást nyújt a bírói tanács számára. A civilek azt is közölték, problémásnak tartják, hogy az OBT csak augusztus 1-jével választhatna elnököt, és javasolták, hogy erre a lehető legkorábban lehetőségük legyen.

A beszámolóban arról is írnak, „az IM elismerte, hogy a tervezet nem szünteti meg azt a lehetőséget, hogy a hatóságok a jogerős bírósági döntésekkel szemben az Alkotmánybírósághoz fordulhassanak, mivel a közhatalmi szervek a tisztességes eljárás sérelmére hivatkozással a jövőben is előterjeszthetnek alkotmányjogi panaszt. A civilek jelezték, hogy a tervezet ebben a formában nem felel meg a vállalásoknak, és valódi megoldást csak a panaszlehetőség Alaptörvényben történő kizárása jelentene”.

A civil szervezetek hozzátették: hosszabb vita alakult ki arról, „hogyan kell értelmezni az OBT döntési kompetenciájának megerősítésére vonatkozó vállalásokat”, szerintük „az felel meg a szupermérföldkövekben foglaltaknak, ha a bírák teljes körű véleményt mondhatnak a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöki posztjára pályázó jelöltek alkalmasságáról, és nem pusztán a törvényi feltételek (például a kellő idejű szolgálati jogviszony megléte) ellenőrzése a feladatuk”.

Azt is kiemelték, hogy „összhangban a mérföldkő előírásával, az objektív feltételek között kell rögzíteni a függetlenség, pártatlanság, az integritás és feddhetetlenség követelményét, és az OBT kötelező erejű véleményének ezekre a kritériumokra is ki kell terjednie. A kormány képviselői elmondták, hogy szerintük ez a megoldás egy merőben új rendszer bevezetését jelentené, amit nem vállaltak, illetve a parlament hatáskörének szűkítésével, elvonásával járna. Ebben a kérdésben sem közeledtek az álláspontok”.

A civil szervezetek egy másik hangsúlyos kritikája, hogy „a tervezet ahelyett, hogy az előírásoknak megfelelően teljesen megszüntette volna azt a lehetőséget, hogy az alkotmánybírák rendes bíróvá történő kinevezésük után kérésükre automatikusan a Kúriára kerülhessenek, ezt a jogot a jelenlegi AB-tagok esetében fenntartja, és csak a jövőre nézve kívánja megszüntetni”.

A beszámolóban az áll: „az IM képviselői azzal érveltek, hogy a mostani alkotmánybírák esetében ez szerzett jogok elvonásával járna, hiszen ők abban a tudatban kérték a bírói kinevezésüket, hogy alkotmánybírói megbízatásuk végével a Kúriára kerülhetnek. A civil szervezetek elmondták, hogy ez az érvelés elfogadható a bírói kinevezésekkel kapcsolatban, de nem alkalmazható a Kúriára történő beosztással kapcsolatban, és ismét jelezték, hogy amennyiben nem zárják ki annak a lehetőségét a mostani alkotmánybírák esetében is, úgy a tervezet ezen pontja sem felel meg a vállalt kötelezettségnek”.

Később derül ki, hogy beépítik-e a javaslataikat

Kádár András Kristóf az Igazságügyi Minisztériumban történt egyeztetéssel kapcsolatban kérdésünkre elárulta:

Értelmes, érdemi szakmai vita folyt. Jogi érvek ütköztek jogi ellenérvekkel, teljesen civilizált módon. A tizenöt évvel ezelőttiekhez hasonló volt az egyeztetés, aminek egyrészt örülünk, másrészt szomorúak vagyunk, hogy ennek hírértéke van. A rendszerváltástól körülbelül 2014-ig így zajlott, majd a civil szervezetekkel szembeni támadásokkal párhuzamosan szűnt meg ez a fajta kommunikáció.

A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke kitért arra is, hogy voltak olyan felvetéseik, amelyeket elfogadhatónak tartott a tárca, „ilyen az, amit az OBT is jelzett, hogy apparátus nélkül, egyik napról a másikra nem tudják elkezdeni a működést, kell egy olyan szervezet, amely inkubátorként funkcionál, ez fontos kérdés, és ebben abszolút nyitottnak mutatkoztak arra, hogy beépítik a javaslatokat a törvénytervezetbe”. Más felvetéseikre azt a választ kapták minisztériumi részről, hogy megfontolják, valamint voltak olyanok is, amelyeknél mereven ellentétesek maradtak az álláspontok, ilyen például, hogy a jelenlegi alkotmánybírók, akik már kérték a bírói kinevezésüket, ne kerülhessenek pályázat nélkül egyből a Kúriára.

Kádár András Kristóf a jövőre vonatkozó kérdésünkre kifejtette: elvileg még lehetne egyeztetés, ha van olyan terület, amelynél a kormányzat szükségesnek tartja ezt, de a valószínűbb forgatókönyv az, hogy az Országgyűlés elé beterjesztett törvényjavaslatból fog kiderülni, hogy milyen javaslatokat használtak fel. A Helsinki Bizottság társelnöke arra is felhívta a figyelmünket, hogy „a jogalkotásban történő társadalmi részvételről szóló törvény szerint az elvetett javaslatokról összefoglaló jellegű anyagot kell készíteniük és közzétenniük”, arra vonatkozó kötelezettsége ugyanakkor nincs a kormánynak, hogy minden visszautasított észrevételre részletes ellenérvet írjon.

Kádár András Kristóf végül leszögezte: ha újra egyeztetnének velük kormányzati részről, örömmel állnak rendelkezésre.

Udvarias, szakmai egyeztetés, de...

Az Amnesty International Magyarországtól megtudtuk, hogy

az egyeztetés udvarias hangulatban, szakmai keretek között zajlott. A javaslataink iránt ugyanakkor néhány technikai részletet (így például az OBT részére biztosított átmeneti adminisztrációs támogatást) leszámítva nem tapasztaltunk nyitottságot.

A civil szervezet lapunk kérdésére úgy fogalmazott, hogy „a jelenlegi formában a törvénycsomag nem felel meg a szupermérföldköveknek, ezért van esély rá, hogy a törvényjavaslatot még módosítják. Reméljük, hogy a parlament elé már egy olyan csomagot fognak benyújtani, ami minden szempontból megfelel az uniós elvárásoknak”.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a javaslataik közül melyeket tartják a legfontosabbaknak. Az Amnesty részéről hangsúlyozták, hogy nehéz kiemelni bármely pontot, „mert mindegyik nagyon fontos a bírói függetlenség helyreállításához. Ráadásul sok olyan, a bíróságokat érintő szabály van még ezeken kívül is, amelyet módosítani kéne ehhez”.

A szupermérföldkövekhez kapcsolódóan három javaslatot emeltek ki:

• Az OBT részére érdemi beleszólást kell adni a Kúria és az OBH vezetői kiválasztásába.
• Meg kell szüntetni azt a lehetőséget, hogy a jelenlegi alkotmánybírák automatikusan kúriai tanácselnökök lehessenek.
• Az Alaptörvényben kell kizárni azt a lehetőséget, hogy a hatóságok a jogerős bírósági döntésekkel szemben az Alkotmánybírósághoz fordulhassanak.

A minisztérium nyitott a konstruktív szakmai párbeszédre

„Az Igazságügyi Minisztérium számára kiemelten fontos a konstruktív eszmecsere fenntartása a civil élet szereplőivel, gondoljunk csak a családjogi jogalkotás még hatékonyabbá tétele érdekében a minisztérium által összehívott Családjogi Civil Munkacsoport eredményeire, vagy az áldozatsegítés területén elért eredményekre” – fogalmazott lapunk kérdésére a tárca. Hozzátették: „Az Igazságügyi Minisztérium munkatársai továbbra is azért dolgoznak, hogy a magyar emberek mielőbb hozzáférjenek a nekik járó uniós forrásokhoz, melyeket az Európai Bizottság jelenleg is visszatart. Ezen források visszatartását a kérdésben szereplő civil szervezetek közül többen is javasolták az európai intézményeknek”.

Lapunk kérdéseire adott válaszaikban azt is hangsúlyozták:

az Igazságügyi Minisztérium a továbbiakban is nyitott lesz a konstruktív szakmai párbeszédre, ugyanakkor elutasítjuk az ideológiai alapú érvelést és nyomásgyakorlást a szakmai kérdések megtárgyalásakor.

Az igazságügyi csomagot a minisztérium a következő hónapban fogja az Országgyűlés elé terjeszteni.

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (b4) kormányülést tart a Karmelita kolostorban 2022. november 23-án. Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán)