Az adatvédelmi hatóság szerint süketel a Pegasus-bizottság

„Úgy érzem, hogy volt egy kis zavar a Pegasus-bizottság tagjainak fejében” – nyilatkozta az Indexnek Péterfalvi Attila. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal (NAIH) elnöke szerint a vizsgálóbizottság tagjai láthatóan nem voltak tisztában a magyar adatvédelmi és nemzetbiztonsági törvényekkel.

Az volt a benyomásom, hogy az Európai Parlament képviselői nem értik a jogi helyzetet, inkább egy prekoncepcióval jöttek Magyarországra, hogy úgymond megvédjék a lehallgatott magyar újságírókat

– mondta Péterfalvi Attila.

Munkában a Pegasus-bizottság

Mint erről korábban beszámoltunk, február 21-én Budapesten tartott sajtótájékoztatót az Európai Parlament Pegasus-vizsgálóbizottsága (PEGA). Az EP delegációja Magyarországon, Lengyelországban, Görögországban és Spanyolországban vizsgálódik. A testület két napot töltött a magyar fővárosban, hogy meghallgassa Varga Judit igazságügyi minisztert, valamint a NAIH elnökét. A miniszter azonban előre jelezte a testületnek, hogy nem jelenik meg a meghallgatáson.

A nemzetközi sajtótájékoztatón Jeroen Lenaers, a vizsgálóbizottság elnöke úgy fogalmazott: sajnálja, hogy Varga Judit konstruktív tárgyalás helyett támadta az EP delegációját és összeesküvés-elméleteket terjesztett. A holland képviselő szerint a NAIH pedig nem tudja kellően vizsgálni, hogy az állam milyen szoftvereket használ. Azt javasolta a kormánynak: dolgozzon ki egy törvényjavaslatot, amely jogilag jobban körülbástyázza a megfigyelésre való engedélyezést, hogy ne lehessen mindenre ráhúzni a biztonságvédelmi okot.

De hol a megfigyeltek listája?

„Számomra megdöbbentő volt, hogy a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője, Rónai Sándor vagy nem olvasta el a jelentésünket, vagy nem tudta értelmezni, milyen típusú és mélységű vizsgálatot folytattunk” – tette hozzá az NAIH-elnök. Péterfalvi Attila szerint csaknem 100 esetet vizsgáltak ki: látták az izraeli NSO Group által fejlesztett kémszoftver beszerzési szerződését, valamint a megfigyelésekkel kapcsolatos dokumentációt is.

Azt is láttuk, hogy milyen adatok keletkeztek a titkos információszerzés során

– fogalmazott az elnök. Szerinte a NAIH által lebonyolított eljárásokkal szemben az EP-vizsgálóbizottság nem tudott mit megállapítani.

A meghallgatáson az egyik képviselő számonkérte Péterfalvi Attilát, hogy miért nem szerezte meg a Pegasus kémszoftver által megfigyelt 300 ember listáját. „Visszadobtam neki a kérdést, mondván: ha ő megszerzi a listát, szívesen kivizsgáljuk az összes esetet. Kértük a budapesti és a londoni székhelyű Amnesty Internationalt is, hogy adják át a megfigyeltek névsorát, de csak annyit mondtak: ők is csak látták” – mutatott rá.

Sajnos részleteket nem árulhatok el, de megállapítottuk, hogy azok, akik a sajtóban szerepeltek mint megfigyeltek, nos, közülük többen nem is voltak érintettek – hiába találtak bármit is a telefonjukon. A szoftver működésének vizsgálatára pedig egy igazságügyi szakértőt szerződtettünk.

Nem mindenki volt barátságos

„Nem mondom, hogy mindenki túl barátságos lett volna a bizottságban. Azt végképp nem tudom, hogy mit fognak leírni a jelentésükben” – mondta el a NAIH elnöke. Péterfalvi Attila kilátásba helyezte, ha valótlanságok jelennek meg a jelentésben, ezeket részletesen jelezni fogja az Európai Parlamentnek. „Úgy érzem, hogy ebben a vizsgálatban is tetten érhető a kettős mérce és zavaró süketelés folyik Pegasus-ügyben” – állította.

Péterfalvi Attila tavaly januárban hozta nyilvánosságra a NAIH Pegasus-jelentését. A nyilvános részében mindent rendben talált, a folyamatosan bővülő, nem nyilvános változat viszont 2050. december 31-ig titkos marad. A megfigyelések indokaként nemzetbiztonsági kockázatra hivatkoztak a megrendelők – közölte az elnök.

Mint arról korábban írtunk, a Pegasus-botrány még 2021 nyarán robbant, miután egy nemzetközi együttműködés során több újság bemutatta, hogy a különböző országokban miként használták az izraeli NSO Group által készített szoftvert.

A magyar szálat a Direkt36 oknyomozó portál mutatta be, akik megállapították, hogy a magyar kormány többek között a kormánnyal nem egyetértő újságírók és politikusok okostelefonjait fertőzte meg az alapvetően terrorizmus elleni harcra kialakított szoftverrel. A magyar kormány sokáig tagadott, azonban Kósa Lajos újságírói kérdésre véletlen elárulta, hogy a szoftvert a Belügyminisztérium vásárolta meg – később a Belügyminisztérium cáfolni próbálta Kósa nyilatkozatát.

(Borítókép: Péterfalvi Attila 2023. január 30-án. Fotó: Németh Kata / Index)