Telt ház van a magyar börtönökben, ide-oda pakolgatják a rabokat

Idén januárban összesen 1068 fogvatartottat szállítottak át egyik börtönből egy másikba – derül ki az Átlátszó cikkéből, amiben az oknyomozó portál annak járt utána, miért „cserélgetik” a börtönök egymás között a rabokat.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVoP) az Átlátszónak megküldött válaszában részletezte, hogy a különböző börtönök idén januárban mennyi fogvatartottat küldtek át egy másik büntetés-végrehajtó intézménybe, illetve ugyanezen idő alatt mennyit fogadtak.

Ebből például kiderült, hogy a Budapesti Fegyház és Börtön ez alatt az időszak alatt kvázi fogvatartottakat „cserélt”: miközben 45 főt áthelyeztek máshova, 41 új fogvatartott érkezett más börtönből, de volt olyan intézmény, ahol több mint száz fogvatartott érkezett más intézményből.

Az Átlátszó szerint vannak olyan rabok is, akiket az ország egyik pontjából a másikba küldtek el – mint arra a lap emlékeztet, a törvény szerint az elítélteket lehetőleg a lakcíméhez legközelebbi intézetben helyezik el, azonban mivel a törvényben szerepel a „lehetőleg” szó, ezért az megengedi, hogy ettől akár drasztikusan eltérő döntés születhessen.

Régi problémáról van szó

Az Átlátszó a cikkében kitér arra is, hogy mi lehet az oka annak, hogy ennyi rabot helyeznek át. A Magyar Helsinki Bizottság korábbi adatigénylésére, illetve a civil szervezet kutatójára hivatkozva arról írnak, hogy az ok leginkább a túlzsúfoltságban keresendő, és a probléma nem új keletű.

A gyakori átszállítások és a lakhelytől távoli elhelyezés visszatérő problémája a szervezetünkhöz forduló érintetteknek

– mondta a lapnak a Helsinki Bizottság kutatója, Krámer Lili, aki arra is rámutatott, ez az eljárás azóta jellemző, hogy 2015-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága a börtönzsúfoltság megszüntetésének érdekében rendszerszintű reformokra kötelezte a magyar kormányt.

Krámer tapasztalata szerint az áthelyezéseknek nemcsak a „telítettségkiegyenlítésre való törekvés” az oka, hanem a férőhelybővítés hiánya is azt okozza, hogy a rabokat ide-oda helyezik át.

Mint arra a lap emlékeztet, nemcsak a fogvatartottak életét nehezíti meg az áthelyezés, hanem a családtagjaiknak is, hiszen így sokszor nagyobb távolságot kell megtenni, ha meg akarják látogatni a fogvatartottat – ha egyáltalán ilyen körülmények között el tudnak utazni.

Az Átlátszó arra is felhívja a figyelmet, hogy hiába az áthelyezések, a börtönök még így is túlzsúfoltak:

Az összesített telítettség tavaly decemberben 107 százalékos volt. A legzsúfoltabb Székesfehérvárott volt, ott a férőhelyek 128 százalékát használták ki, de Balassagyarmaton és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Bv. Intézetben is 120 százalékos volt ez a szám.

A kormány szerint a migráció az oka, de eleve kevés a hely

A magyar kormány még korábban az embercsempészet és a migráció miatt magyarázta a börtönök túlzsúfoltságát, ugyanakkor az Átlátszónak a Magyar Helsinki Bizottság azzal magyarázza a fogva tartott embercsempészek számának növekedését, hogy a magyar kormány és állami szervek tudatosan leépítették a magyar menekültügyi rendszert.

Mint arra emlékeztetnek, menedékkérelmet sem a határon, sem az ország területén nem lehet benyújtani már 2020 májusa óta, így aki jogszerűtlenül tartózkodik Magyarországon, egyszerűen a határkerítés szerb oldalára kényszerítik, tekintet nélkül arra, hogy egyáltalán kik ők, és miért érkeztek.

Azzal, hogy ellehetetlenítik a menedékkérelmek benyújtását, a potenciális menedékkérőket arra sarkallják, hogy embercsempészeken keresztül próbáljanak bejutni az országba

– állítja a Helsinki szakértője.

A lap hozzáteszi, a magyar kormány már évek óta bejelentette, hogy bővíteni fogja a férőhelyeket, azonban az elérhető adatok szerint eddig csak feleannyi új férőhely lett, mint ami kellett volna.

(Borítókép:  Hans Neleman / Getty Images Hungary)