Se anyós, se lagzi – kamuházasságban utaznak a haszonleső svindlerek

Sok érdekes és figyelemfelkeltő bejegyzéssel találkozhatunk, ha a közösségi médiát pörgetjük. Így van ez velünk, újságírókkal is, és néha előfordul, hogy nem átlagos történeten akad meg a szemünk. Ebben az esetben is ez történt. Épp az egyik csoportban bújtuk a bejegyzéseket, a szórakoztatónak vélt tartalmak között azonban találtunk egyet, amely annyira felkeltette az érdeklődésünket, hogy utánajártunk, mi is húzódik a háttérben.

A fent említett bejegyzésben egy személyes beszélgetés képernyőfotója tűnt fel, amelyben egy hölgy ismeretlenül írt rá az egyik felhasználóra könnyű pénzkereseti lehetőség ígéretével.

Olyan hölgyeket keresek, akiknek van magyar állampolgárságuk, és szeretnének házasodni 1800 (több mint 670 ezer forint – a szerk.) euróért. Nem kell senkivel együtt élni, csak papíron vagy házas két évig vagy talán addig sem. Ezzel nem jár semmilyen kötelesség, csak annyi, hogy egy alkalommal ki kell utazni Németországba, legfeljebb kétszer, de az is előfordulhat, hogy egyszer sem. Erre csak azért van szükség, hogy elrendezzük a papírokat

– írta levelében az ismeretlen nő. Azzal folytatta, hogy „mindent legálisan” csinálnak, az egész procedúra apropója pedig a magyar állampolgárság megszerzése lenne. A folyamatot ezek után a külföldön népszerű (bár Magyarországon is kipróbált) Házasság első látásra című televíziós műsorhoz hasonlította.

A bejegyzés alatt néhány érdekes megjegyzést is találtunk, s bár többen leginkább arra voltak kíváncsiak, hányan „adják el magukat” ilyen módon, voltak olyanok is, amelyek azt bizonyítják: a probléma nem új keletű. Az egyik ilyen hozzászólás szerint az egyiptomi arabok már tíz évvel ezelőtt is mintegy tízezer eurót ígértek hasonló szolgáltatásokért. Azonban nem ő volt az egyetlen, aki tíz vagy annál is több éves esetekről számolt be. Egy másik hölgy, aki szintén hozzászólt a beszélgetéshez, azt írta: „Engem már 13 évvel ezelőtt is valami egymillió forintért akartak otthon »feleségül venni«, egy iráni muksi. Plusz a lakásomat fizetni”.

A többség a szolgáltatásért ígért anyagi juttatás összegét tette szóvá, mondván, ez túl kevés egy ilyen „akcióhoz”. A legtöbben a hozzászólók közül azzal érveltek a meglátásuk mellett, hogy inkább elmennek külföldre dolgozni egy hónapra, azzal ugyanis sokkal jobban járnak. Egyrészt nem kell évekig házastársi viszonyban lenni egy idegennel, másrészt az sokkal jobban fizet.

Benézte. Vagy mégsem?

A kíváncsiság ellen – mondják sokan – nincs orvosság. Nos, vitatkoznánk. Ha kielégítjük a kíváncsiságunkat, talán megszabadulhatunk tőle – ennek reményében kerestük fel magát a forrást, a hölgyet, akinek az üzenete nagyon sokakat megmozgatott a közösségi oldalon talált kis csoportban. Ugyan az első válaszüzenete („Benéztem, magyarországiak nem alkalmasak”) nem volt túl biztató kezdet, nem hagytuk annyiban, próbálkozásaink pedig sikerrel jártak, hiszen még több információt szereztünk meg az üggyel kapcsolatban. Pontokba szedtük, mi az, amit a fentieken kívül kiderítettünk:

• lehet magyar állampolgárként is pénzért házasodni, de azért csupán 600 eurót fizetnek (ez körülbelül 224 ezer forint, amelyből – a hölgy bevallása szerint – 100 euró neki jár, ami nagyjából 37 ezer forintnak felel meg);
• Szerbiában, Szabadkán történik a házasságkötés;
• szerb állampolgárral van lehetőség a névházasságra.

Vannak azonban kérdések, amelyek megválaszolatlanul maradtak. Ilyen például az, hogy miért épp Németországba kell kiutazni, ha ügyeket kell intézni az ismeretlen „vőlegényünkkel”.

Szépen sorban

A sorokat olvasva egyre több kérdés fogalmazódott meg bennünk, amelyről Bátki Hanna idegenrendészeti és bevándorlásjogi szakértő ügyvédet kérdeztük. Elmondása szerint abban az esetben, ha a magyar állampolgárnak harmadik országbeli, tehát EU-n kívüli házastársa van, akkor a házasság jogán kérhet először tartózkodási engedélyt Magyarországra. Az állampolgárság nem köthető házasságkötéshez. Mindenképpen huzamos tartózkodást követel egy állampolgárság, tehát a házastársnak előbb mindenképpen tartózkodási engedélyt kell kérnie, ezt családi együttélési célú tartózkodási engedélynek hívják.

Ahhoz, hogy a családi együttélési célú tartózkodási engedélyt megkapja egy harmadik országbeli, az a nulladik kritérium, hogy van Magyarországon anyakönyvezett házassági anyakönyvi kivonata. A magyarok bárhol köthetnek házasságot, de állampolgári kötelezettségük, hogy a külföldi anyakönyv eseményeit Magyarországon is anyakönyveztessék

– mondta lapunk megkeresésére Bátki Hanna ügyvéd.

Hozzátette: a tartózkodási engedély megszerzésének több feltétele van, ezek egyike a tartózkodás céljának igazolása, ami ebben az esetben nyilván a családi együttélés. Ily módon kérhetik tehát, hogy a házastársukkal huzamosabb ideig, 90 napot meghaladóan Magyarországon tartózkodhassanak.

„A házastársi viszonyt egyrészt igazolja a magyar házassági anyakönyvi kivonat, másrészt pedig azt kell igazolni, hogy a házastársak életvitelszerűen Magyarországon laknak. Ezt többféleképpen lehet megtenni, az egyik alapfeltétel a családi együttélés és a közös bejelentett lakcím. Ez alapulhat bérleti szerződésen vagy egyéb szívességi használati szerződésen, fontos, hogy mindketten benne legyenek szerződő félként, tehát kiderüljön, hogy ők egy lakcímen laknak házastársként” – magyarázta az ügyvéd.

Egyre többen vállalják be, pedig szigorúan ellenőrzik

Bátki Hanna ugyanakkor rávilágított:

Abban az esetben, ha a névházasság felvetődik az idegenrendészeti igazgatóságnál az elbíráláskor, és igazolódik a gyanú, a kérelmező nem kap tartózkodási engedélyt.

Arra a kérdésre, hogyan ellenőrzik a hatóságok, hogy valóban névházasságról van szó, elmondta: két eszközzel szoktak ennek utánajárni. Az egyik ilyen, amikor párhuzamos interjút tartanak a házaspárral. Ez abból áll, hogy a két felet ugyanabban az időpontban, de két külön helyiségben hallgatják meg, ugyanazokat a kérdéseket feltéve nekik. Ezek egyszerű kérdések olyan mindennapi dolgokról, amelyek egy házasságban felvetődnek. Például: mi a párjuk kedvenc színe, hogyan issza a kávét, melyik ételt szereti a legjobban, vagy van-e tetoválása a másik félnek.

Ha különböző a vallási nézetük, akkor erre mindig rákérdeznek

– magyarázta az ügyvéd, de a gyermekvállalás és a jövőbeni tervek is a kérdések között szerepelhetnek. Ha a kérdésekre adott válaszok nem azonosak, vagy nem stimmelnek, akkor felvetődik az idegenrendészeti igazgatóságban, hogy a házastársak nem ismerik egymást annyira, hogy ez valós házasság legyen – tette hozzá Bátki Hanna. Elmondása szerint ilyenkor a tartózkodási engedély iránti kérelmet elutasítják.

Az ellenőrzés másik módja, hogy kimennek helyszíni ellenőrzésre, arra a lakcímre, amelyet a kérelemben megjelöltek.

Megbélyegzi egy életre

Nyilván a házas feleknek kell eldönteniük, hogy ezek után elválnak-e. De fellebbezhetnek is, ha mindenképp bizonyítani akarják, hogy ez valós házasság, és csak rosszul sikerült interjúról van szó

– mondta a jogász, aki hangsúlyozta: ha beigazolódik, hogy névházasság történt, az következményekkel jár a külföldi állampolgárra nézve.

Ha ugyanaz az illető később tartózkodási engedély iránti kérelmet akarna előterjeszteni bármilyen célból, az már az előzményiratokban látszik, hogy ő hamis adatközléssel akart ilyen engedélyt szerezni.

Három év „letöltendő”

A folyamatnak azonban itt még nincs vége, ugyanis ha valóban az állampolgárság megszerzése a fő cél, az még több időt vesz igénybe.

Két lehetőség van az állampolgárság megszerzésének azon az alapon, hogy magyar állampolgárral él külföldi állampolgár. Az egyik eset az, hogy itt élnek Magyarországon a házastársak, akkor a törvény három éven keresztüli, folyamatos magyarországi lakhatást ír elő

– világított rá Bátki Hanna. A másik eset pedig az, ha kiskorú, magyar állampolgárságú gyermeke van a harmadik országbeli félnek. Ezenfelül pedig több követelménynek is meg kell felelnie, ezek között a magyar nyelvtudás mellett említhető a megélhetés igazolása és annak a bizonyítása, hogy nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot. Alkotmányos alapismeretekből is vizsgáznia kell.

Ez tehát azt jelenti, hogy a hölgy – aki a szolgáltatást kínálja – nincs tisztában az alapvető követelményekkel, ugyanis mind a közösségi oldalon megosztott beszélgetésben, mind pedig a nekünk leírt tájékoztatóban kétévnyi házasságról ejt szót.

Egyszerűbb, de türelemjáték

Az ügyvéd másik esetet is említett, amikor ugyan magyar állampolgárral él házasságban egy EU-n kívüli állampolgár, de nem élnek Magyarországon.

Azonban ebben az esetben is ugyanazok a feltételek, amelyeket már fentebb említettünk. Annyi könnyebbséget enged az eljárás, hogy nem kell alkotmányos alapismeretekből vizsgát letenniük, pusztán a magyar nyelvtudást szükséges igazolni. Ez lehet egy nyelvvizsga, de a gyakorlatban csupán annyi történik, hogy az ügyintézővel magyarul kell beszélnie a kérelmező félnek. Ha nem beszél magyarul, akkor az ügyintéző át sem veszi a kérelmét.

Volt már rá példa idehaza

A felállás sokak számára ismerős lehet, ugyanis néhány éve volt már példa hasonló esetekre. 2013-ban mintegy 80 nőt szervezett be házasságközvetítő hasonló kamuesküvőkre. Akkor sokkal kevesebbért, mindössze 150 ezer forintért vállalták el a feleség szerepét Bács-Kiskun vármegyében. Nekik azonban nem kellett két évig várni a válásig, csupán egy-két hétig voltak házasok hivatalosan. A közvetítők pedig akár meg is gazdagodhattak, hiszen

A házasság hitelességének bizonyításához több olyan fénykép is született, amely azt hivatott bemutatni, hogy a két fél már évek óta ismeri egymást, életük összekötése pedig azért történik, mert eltalálta őket Ámor nyila, nem pedig a kölcsönös előnyök miatt.

Hogy mi lett a sorsuk? A sok villámesküvő feltűnt a helyi magyar nagykövetségnek, ami miatt nyomozást indítottak. A nőkről kiderült, hogy a segítségükkel jogtalanul jutottak szerb férfiak az Európai Unió területére. Emiatt álltak bíróság elé. A vád: családi kapcsolatok létesítésével való visszaélés. Ez akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is járhat.

Ki a bűnös?

A törvény szerint a névházasságokat családi visszaélés bűncselekményeként határozzák meg.

„Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki anyagi haszonszerzés céljából, kizárólag tartózkodási jogosultságot igazoló okmány kiadása érdekében létesít családi kapcsolatot, vagy az apaságot megállapító teljes hatályú elismerő nyilatkozathoz hozzájárul, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel büntetendő.”

Kerestük az Országos Rendőr-főkapitányságot az üggyel összefüggésben. Tájékoztatásuk szerint családi kapcsolatok létesítésével visszaélés bűncselekmény miatt, rendőri eljárásban 2019 és 2022 között, valamint 2023 első hónapjában mindössze egy bűncselekményt regisztráltak az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (ENYÜBS) alapján.

Azt azonban fontos megjegyezni, hogy a statisztikai rendszerbe az adatok a nyomozás lezárása után kerülnek, tehát a statisztikai adatokat 

Az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikai rendszerről, az adatgyűjtés és -feldolgozás részletes szabályairól szóló rendelet alapján az adatgazda a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint a Legfőbb Ügyészség. Tehát az összes nyomozó hatóság által regisztrált bűncselekmények statisztikai adatainak kezelése a Belügyminisztérium hatáskörébe tartozik.

Ezzel összefüggésben a Belügyminisztériumot is kerestük, amint választ kapunk, frissítjük cikkünket.

Hogyan zajlik egy nyomozás? 

Az ilyen eseteknél a rendőrség vizsgálja, hogy bármilyen kölcsönös érzelmi és gazdasági kapcsolat, a gyermek és az apa közötti érdemi, személyes érzelmi-gazdasági kapcsolat fennállt-e, valamint az apai elismerő nyilatkozathoz adott hozzájárulás körülményeit.

A nyomozás minden esetben egyediesített, azonban magába kell, hogy foglalja az érintettek személyes adatait, állampolgárságát, tartózkodási jogviszonyát, a családi kapcsolat tényleges fennállását, létesítésének körülményeit.

Ezenfelül vizsgálják a házastársak közti családi életközösséget, a szoros érzelmi, gazdasági, lelki, fizikai kapcsolat megvalósulását, a felek együttélésének valódiságát, valamint az anyagi haszonszerzést, a bűncselekmény elkövetésében közreműködő személyek pontos cselekvőségét, vagyis egy környezettanulmány jellegű vizsgálatot kell lefolytatni.

Ezek vizsgálata után csak akkor büntetendő a cselekmény, ha bebizonyosodik, hogy azt vagyoni haszonszerzés céljából követték el, függetlenül attól, hogy a tényleges haszonszerzés megtörtént-e. Ez akkor állapítható meg, ha az egyik fél anyagi ellenszolgáltatás, előny vagy tartozáselengedés fejében nyújt segítséget.

Fontos kiemelni, hogy a rendőrség mindezeken túl azt is vizsgálja, hogy nem valósult-e meg súlyosabb bűncselekmény. Ilyen eset lehet például

• a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat esetén tett hozzájárulás, ha a cselekmény egyben intellektuális közokirat-hamisítást is megvalósít, vagy
• a nemzeti családi támogatás megszerzése céljából elkövetett költségvetési csalás,
• az embercsempészés,
• az emberkereskedelem,
• a hivatali visszaélés, a vesztegetés, illetve
• a közbizalom elleni bűncselekmények köre.

(Borítókép: Index)