Kiderült, hány magyar élhet most a Kárpát-medencében

Magyarországon tavaly ősszel tartottak népszámlálást, amelyből kiderült, hogy az utóbbi tíz évben mennyivel csökkent belföldön a népességszám.

Az év elején írtunk arról is, hogy Romániában népszámlálást tartottak, amely arra világított rá, hogy jelentősen csökkent az ott élő magyarok száma – bár a szakértők később azt is felvetették, hogy a romániai népszámlálás adatai valamelyest félrevezetők lehetnek.

Most a Válasz Online összesítette, hogy a legutóbbi magyarországi népszámlálás, a szomszédos országokban végzett népszámlálások (és az azok hiányos adatait kiegészítő szakértői becslések) alapján hány magyar élhet a Kárpát-medencében. A portál arra a következtetésre jutott, hogy

Mint írták, Magyarországon egyelőre nincs rendelkezésre álló adat arról, hogy milyen most a népesség etnikai megoszlása, ezért jobb híján csak a 9,6 milliós összlakossággal lehet számolni (amelyből alsó hangon néhány tízezer fő egész biztos, hogy nem magyarnak vallja magát). Mindeközben a határon túlon, kisebbségben élő magyarok száma körülbelül 1,8 millióra tehető. 

Mindez azt jelenti, hogy 2011 óta a belföldi népesség 340 ezerrel, a határon túli pedig 270 ezerrel csökkenhetett. Vagyis arányosan nézve a határon túli népesség gyorsabban csökkent, amit az magyaráz, hogy a szomszédos országokban élő magyar kisebbség felől van egy állandó népességbeáramlás Magyarországra (bár az utóbbi években már a határon túliak egy része is inkább Nyugatra vándorol). 

Beszédes számok 

A Válasz Online szerint a határon túli magyarság számarányai így alakultak:

• Romániában körülbelül egymillióra becsülhető a magyarok létszáma. Ez 200 ezres fogyást jelenthet a 2011-es adatokhoz képest, a csökkenés leginkább a partiumi szórványban volt érzékelhető.
• Szlovákiában szinte alig változott a magukat magyarnak vallók száma: ott a 2021-es adat csak ezerrel maradt el a tíz évvel korábbitól, tehát továbbra is körülbelül félmillió magyar él ott.
• Mindeközben Szerbiában, a Vajdaságban jelentős népességfogyás ment végbe, már kevesebb mint 200 ezer magyar él ott.
• Ukrajnában, Kárpátalján a háború előtt is csak 130 ezerre becsülték a magyarság létszámát, azóta pedig rengetegen Magyarországra menekültek.
• Horvátországban körülbelül tízezerre csökkenhetett a magyarság létszáma a 2011-es 14 ezerről.
• Szlovéniában egy szakértői becslés alapján 3800 és 4000 fő közé tehető a magyarság létszáma (a 2011-es 4800 fővel szemben). 
• Ausztriában pedig néhány ezer fő lehet az őshonos, a határ menti településeken élő magyarság száma.

A Válasz Online szerint mindez azt is jelenti, hogy az 1991-es adatokhoz mérve a belföldi magyarság létszáma 10 millió 375 ezerről lecsökkent 9 millió 604 ezerre. Eközben ugyanezen idő alatt a határon túli magyarság 2 millió 706 ezer főről nagyjából 1 millió 821 ezer fogyott. A két számot összesítve az látszik, hogy

Mindezt valamelyest kompenzálja, hogy százezres nagyságrendűre tehető a Nyugatra vándorolt magyarok száma. A határon túli területeken a magyarság fogyása ahhoz is vezethet, hogy a szórványban még jobban felgyorsul a magyar népesség beolvadása, ezáltal tovább csökken a magyarok által lakott területek nagysága – írta a Válasz Online. 

(Borítókép: Parajd. Fotó: Molnár-Bernáth László / MTI)