Kétezer óbudait vághat le a vezetékes gázról a római-parti gát

„Annak nincsen alternatívája, hogy a Nánási–Királyok útja mostani fő védvonala mellett védekezzünk.” Ezt 2019 januárjában mondta Karácsony Gergely a választási kampányban, amikor még úgy tűnt, Tarlós István főpolgármester keresztülerőlteti a partél menti mobilgát-koncepciót. Karácsony nyilatkozata nem hagyott kétséget afelől, hogy ez a vita már főpolgármesterré választásával eldőlt. Hozzá képest még az akkori MSZP-s helyi polgármesterjelölt, Kiss László is óvatosabban nyilatkozott, amikor a mobilgát kérdésében népszavazás kiírását ígérte. Népszavazást végül nem kezdeményezett, hanem a főpolgármesteri vezetéssel egyetértésben közösen bejelentette:

A Pók utca, Nánási út–Királyok útja, Pünkösdfürdő utca Duna-part által határolt mintegy 70 hektáros terület nagyjából 2000 ember lakhelye, akik életvitelszerűen élnek „üdülőkben”. A Fővárosi Önkormányzat szerint e terület hullámtér, bár egyes részei beépítésre szánt üdülőövezetben vannak. Amint azt lapunknak Bardóczi Sándor főtájépítész hangsúlyozta, a fővárosnak önkormányzatként csak lakóövezetek árvízi védelméről kell kötelezően gondoskodnia, ide nem is adnak ki lakóépületre építési engedélyt.

Gáz

A Római-part természetközeli állapotának megőrzése állt mindig is Budapest jelenlegi vezetésének problémakezelési fókuszában, ezért kevesebb szó esett a Nánási–Királyok útján, 2,5 km-es hosszúságban tervezett mobilgát megépítéséért vállalt politikai felelősségről, illetve megvalósíthatóságának műszaki feltételeiről. Pedig a kettő összefügg.

A bejelentett döntést nem a fővárosi közgyűlés hozta, a felelősség egyelőre a főpolgármester kabinetjét terheli. Bár az kétségtelen, hogy a Római-part jövőjét alapjaiban meghatározó döntést igyekeztek lakossági egyeztetéssel, közösségi tervezéssel alátámasztani, arról maga Kerpel-Fronius Gábor beszélt, hogy a nyomvonal eldöntése nem lakossági, hanem szakmai feladat. 

Ez alól egyedi kivétellel engedély adható, de ekkora terület esetében a kivétel lenne a fő szabály, ami nem lehetséges.

Az talán még a kisebbik baj, hogy a Budapest vízellátásának 40 százalékát biztosító vízcső, mely a Szentendrei-szigetcsúcsról szállítja a vizet, épp ezen a nyomvonalon fut. Ennek áthelyezése a Szentendrei útra hosszú hónapokon át jelentős mértékben korlátozná a Dunakanyarba irányuló forgalmat. A hullámtérben lakók számára azonban nagyobb problémát jelent, és perek százait vetíti előre, hogy e 70 hektáros területen élők elvesztenék az egyik legfontosabb energiahordozóhoz való hozzáférésüket. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának a gázelosztó vezetékek biztonsági követelményeiről szóló rendelete világosan fogalmaz: gázelosztó vezeték nem helyezhető el árterületen. Ha a Nánási–Királyok útján épül meg a védmű, 

A Fővárosi Önkormányzat részéről azt közölték, hogy a tervezés során egyeztetéseket folytattak a gázszolgáltató MVM Nexttel, ezen egyeztetések alapján jelenleg úgy látják, hogy a védmű engedélyezése lefolytatható. Azt írják:

Fontos hozzátenni, hogy jelenleg is a hullámtéren több gázvezeték található, emellett több olyan beruházásról is tudunk a közelmúltból, ahol a gázvezeték a mentetlen oldalon épült, vagy jelenleg is fut, például a pesti alsó rakpart Kossuth tér és a Dráva utcai szakasza között, de a gázszolgáltató a pesti alsó rakpart előkészítés alatt álló, a rakpart jövőben megújítandó szakaszán is előzetesen hozzájárult a gázszolgáltató a gázvezeték rekonstrukciójához.

Miután a koncepcióterv alapján megszületett a döntés, a Mélyépterv megkezdheti a Királyok–Nánási útra vonatkozó kiviteli terv elkészítését. Úgy tudjuk ugyanakkor, hogy már a koncepcióterv kidolgozása során felmerült és hónapos csúszást eredményezett a gázvezetékek kérdésének megoldatlansága, ami felett egyszerűen átléptek a döntéshozók, mondván, hogy a vezetékes gázhoz való hozzáférés nem állampolgári jog.

A megoldáshoz magasabb szintű jogszabály módosítására lenne szükség, ezt a főváros kezdeményezheti ugyan, de a változtatásra garancia nincsen. Az Egyesület a Római-partért civil szervezet vezetője (az érintett helyiek szószólója), Egri Gábor szerint kizárt, hogy ilyen feltételek mellett a kormány egyáltalán felvenné-e a védműépítést arra a magyarországi projektlistára, amelyet európai uniós forrásból kíván megvalósítani.

Update: Cikkünk megjelenését követően a a Fővárosi Önkormányzat jelezte, hogy folyamatosan dolgozik azon, hogy a Csillaghegyi-öblözet árvízi biztonságát és a római-parti fák megmaradását egyaránt szolgáló védmű megépítése után is biztosítható legyen a hullámtéri ingatlanok gázellátása. Amennyiben a Tervező által felvázolt műszaki megoldás eleget tesz a jogszabályi előírásoknak, az MVM-FŐGÁZ nem zárkózik el a megvalósítástól. Arról is biztosították a Fővárost, hogy ha a tervezés során a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóság bevonásának szükségessége felmerül, az eljárás sikeres lefolytatását az MVM – FŐGÁZ szakmailag igyekszik elősegíteni. Amennyiben a hivatkozott Hatóság a felmentést nem adja meg, úgy a Főváros módosítja a terveket, hogy a gázbekötések más módon kerüljenek biztosításra.

(Borítókép: Pihenő emberek a Duna mellett a Római-parton. Fotó: Branstetter Sándor / MTI)