Nemrég még a Jobbik frakciójában volt, most a DK-hoz ment, mi történt?

Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltként a 2022-es választások előtt arra kérte a hatpárti összefogás szereplőit, hogy roma származású politikusok is kapjanak befutó helyet a közös listán. Ennek a Jobbik is eleget tett, így jutott Varga Ferenc az Országgyűlésbe.

Varga Ferenc 2023. január 6-án jelentette be, hogy kilép a Jobbik parlamenti frakciójából, és függetlenként folytatja munkáját. Arra a kérdésünkre, hogy miért döntött így, elmondta:

A legfőbb oka az volt, hogy a párt a saját ügyeivel foglalkozott, és nem a választókkal. Ha a választáson a szavazatszám a kormányváltáshoz kevés is volt, nem tehetjük meg, hogy folyamatosan a párt belügyeivel és belharcokkal foglalkozzunk. Ebből nem láttam kiutat. A saját magam területén mindent megtettem, jártam az országot, építettem a Becsülettel a Cigányságért Egyesületet, de azok a politikusok, akik több éve a parlamentben ülnek, gyakorlatilag nem csináltak semmit.

Gyöngyösi Márton, a párt elnöke azt kérte Varga Ferenctől, hogy adja vissza a mandátumát, miután pedig kiderült, hogy a politikus a Demokratikus Koalíciónál folytatja, a Jobbik úgy reagált, hogy „lopott mandátummal építene romapolitikát Gyurcsány”.

Varga Ferenc leszögezte, hogy szeretne úriember maradni, nem kíván olyan hangnemet megütni, mint a Jobbik, de kifejtette: „Volt itt egy olyan választás, ami különbözött az eddigiektől, közös listája volt az ellenzéknek. Gyöngyösi Márton szerint a Jobbiktól és a jobbikos szavazóktól kaptam a mandátumot, de ez nem így van, a közös ellenzéki szavazóktól kaptam a mandátumot. Az a közösség, amelyik korábban még létezett a Jobbikban, ma már nincs.”

Hogyan került a Demokratikus Koalícióhoz?

Ki keresett meg kit, hogyan történt az átigazolás? – kérdeztük a képviselőtől, aki lapunknak elárulta: „Most kerültem oda, ahol elkezdtem a folyamatot”, mert egy civil jelöltnek volt a kampányfőnöke a 2022-es választások előtt. Eredetileg úgy volt, hogy ez a jelölt a DK-nál írja alá a frakcióbefogadó nyilatkozatot, később meggondolta magát, és inkább a Jobbik felé fordult.

Varga Ferenc egyébként azt látta a választások után, hogy valamennyi ellenzéki párt a kudarc okozta sebeket nyalogatta,

pedig gazdasági, szociális, megélhetési válság van, hatalmas felelőtlenség a pártok részéről saját magukkal foglalkozni. Egyedül a DK emelkedett ki, rögtön a választások után alternatívaépítésbe kezdett, árnyékkormányt hozott létre, és olyan szakértői gárdájuk van, ami vonzó egy politikusnak.

Az árnyékkormánynak is a tagja

Varga Ferenc a nemzetiségi önkormányzatokért felelős kormánybiztosként kerül az árnyékkormányba. Ezzel kapcsolatban aláhúzta, hogy 2014 óta nemzetiségi önkormányzatban szerzett tapasztalatokat, „azt vettem észre, hogy az elmúlt 13 évben a kormány folyamatosan csorbította a jogköröket, a törvény mind a jogok, mind a kötelezettségek terén halványan fogalmaz, és nem teszi lehetővé, hogy az 1200 cigány önkormányzat megfelelően működjön. Ezeknek az önkormányzatoknak a nagy többsége nem tud hozzátenni ahhoz, hogy legyen végre valós felzárkóztatás, mert vagy nincs megfelelő szakértelem náluk, vagy nem is tudnak normálisan működni.”

Az árnyékkormánybiztos kitért arra is, hogy nemrég Strasbourgban elmarasztalták Magyarországot a választási rendszer arról szóló szabálya miatt, hogy a nemzetiségi listákra voksolók nem szavazhatnak pártlistákra.

Varga Ferenc úgy véli, hogy a kormánypártok módosíthatják ezt, de ő maga is „az első betűjétől az utolsóig” átnyálazza a törvényt, és próbálnak olyan javaslatot tenni, ami világosabbá tesz minden olyan részt, ahol ez szükséges, megfelelő működést biztosítva a nemzetiségi önkormányzatoknak.

A közelmúltban többek között Kocsis-Cake Olivio is a DK-hoz igazolt, a Párbeszéd volt pártigazgatóját itt kérdeztük döntésének hátteréről.