A Nyugati téri felüljárót is ledózerolnák

1973 kulcsfontosságú év volt városfejlesztési szempontból Budapest történetében. A városegyesítés századik évfordulójának időszakában, a '70-es évek elejétől a '80-as évek elejéig a ma Budapestre jutó GDP többszörösét költötték a fővárosra, olyan nagy ívű fejlesztéseket indítva el, mint a kisföldalatti teljes körű kiépítése, az M2-es és M3-as metró átadása, a HÉV bevezetése a Batthyány térre, aluljárók, parkolók, sőt parkolóház kialakítása. Ekkor kapott lendületet az új, nagy lakótelepek felhúzása, de ekkor készült el a Lánchíd és az Alagút rekonstrukciója, a Déli pályaudvar új épülete, ekkor épült ki a Margitsziget és a Hungexpo területe is. Nem utolsósorban erre az időszakra esik a közforgalmi csomópontok felett átívelő vasbeton felüljárók tömeges megépítése. Az akkori építkezésekből sok kiállta az idők próbáját, ezek a felüljárók azonban sok helyen mára inkább egy letűnt kor rossz emlékű mementóiként éktelenkednek a városban.

A Könyves Kálmán körút feletti népligeti felüljáró állapota mára kritikussá vált, a rajta korábban áthaladó, 12 tonnánál nehezebb gépjárművek forgalmát meg kellett szüntetni, a Fővárosi Önkormányzat pedig idén február óta már vizsgálja, hogy egyáltalán érdemes-e felújítani az 1978-ban átadott, kétszer kétsávos forgalmát a városra zúdító hatalmas monstrumot. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) álláspontja egyértelmű, közösségi oldalukon azt írták:

A népligeti közúti felüljáróra sem forgalmilag, sem várospolitikailag nincs szükség, a csomópont szintben is megoldható, a főváros vezetésének pedig a bontási és csomópontépítési terveken kellene dolgoznia.

A népligeti felüljáró kora és műszaki állapota, illetve a sorsát övező vita azonban egy másik hasonló felüljáróra is ráirányította a figyelmet. 

Nemcsak csúnya, hanem káros is

Nincs sokkal jobb műszaki állapotban az 1981-ben átadott – építési körülményeivel városi legendáknak is táptalajt szolgáltató –  Nyugati téri felüljáró sem. Helyzeti előnye csupán annyi, hogy rajta soha nem vezetett keresztül autóbusz-forgalom, így az elmúlt évtizedekben kisebb terhelésnek volt kitéve. Gyalogosforgalom azonban igen, az útpálya melletti járdaszakaszt 2017-ben bontották le róla. Nyomai még jól láthatóak a Google térképén, mint ahogy a felüljáró aljának állapota is. Azóta annyi történt, hogy az alját bevakolták, de alatta a betonvasak szörnyű állapotban vannak – magyarázza Dorner Lajos, a VEKE elnöke, hozzátéve, hogy ettől statikailag még képes kiszolgálni a személygépkocsi-forgalmat, probléma tehát elsősorban nem a teherbíró képességével van. A felüljáróról már Demszky Gábor is úgy vélte, hogy lebontásra érett, később az Orbán-kormány még pénzt is biztosított volna hozzá Tarlós István második ciklusának idején. A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa 2019 tavaszán a lebontás mellett foglalt állást, ám a Fővárosi Közgyűlés elé már nem került a javaslat.

Budapest városszövetében ez a városközponthoz legközelebb lévő felüljáró, a Váci út kétszer háromsávos forgalmának jelentős részét ez „önti rá” a Bajcsy-Zsilinszky útra, torlódást okozva a Deák tér környékén . A felüljáró északi oldala előtt, a Nagykörútra forduló szintbeli sávok azonban már a Nyugati térnél bedugulnak. 

Elbontása melletti érvként Dorner Lajos egyfelől az alatta futó 3-as metró közlekedési alternatíváját említi, másfelől pedig azt, hogy lebontásával helyet lehet nyerni, így megfelelő forgalomtechnikai kialakítással megszüntethetőek vagy mérsékelhetők lennének a körútra kanyarodó sávokban a dugók. Arra is emlékeztet, hogy a Nyugati téri kereszteződés forgalomterhelési szempontból hasonló a Corvin negyednél lévő Üllői úti csomóponthoz, ott sem kellett felüljáró.

A legnagyobb probléma azonban az vele, hogy megakadályozza a Bajcsy-Zsilinszky útra visszaépíteni tervezett villamosvonal megvalósítását, azaz a kiskörúti  47-es és 49-es villamosok Nagykörutat átszelő összekapcsolásának megteremtését a ma még csak a Lehel térig járó 14-es villamossal. Pedig a Főmterv a Nyugati téri csomópontra már forgalomtechnikai koncepciót is kidolgozott. (A kereszteződés felüljáró nélküli látványtervét az Építészfórum mutatta be.)

Politikai szempont

A felüljáró elbontásával Karácsony Gergely fontos lépést tehet a fenntartható város irányába, ugyanakkor ezzel érvet is adna az erős fővárosi autóslobbi kezébe, amivel igazolhatják „autósellenességét”. A bontás idején jelentős forgalomcsillapításra lenne szükség, és komolyabb dugókkal is járna. A felüljáró eltüntetését az is megnehezíti, hogy a művelet idején is biztosítani kell a körúti villamos számára a csomópont átjárhatóságát.

A döntést ugyanakkor nem a szakemberek, hanem politikusok hozzák. A Fővárosi Önkormányzatban a városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes az MSZP-s Tüttő Kata, hozzá tartoznak a felüljárókkal és egyéb műtárgyakkal kapcsolatos ügyek is. A hidak rekonstrukciójához komoly szakmai referencia szükséges, nem túl széles a piac, s lehetnek hídépítésben és felújításban járatos cégek részéről olyan lobbiérdekek, melyek a felüljárók megtartása felé orientálhatják a döntéshozókat. 

Kérdéseket küldtünk a Fővárosi Önkormányzatnak, s bár arra az Indexnek nem válaszoltak, a mai napon Karácsony Gergely főpolgármester, és Terézváros polgármestere, Soproni Tamás egy Facebook-videóban részben megválaszolva a kérdéseinket bejelentette, hogy a felüljáró lebontását javasolják:

Bontsuk le ezt a felüljárót, és kössük össze a villamosokat, hogy egészen elérjen a Lehel tértől a Deák Ferenc térig. Ez tenné lehetővé, hogy az emberek valódi találkozóhelyként tekinthessenek a Puczi Béla térre és a Nyugati térre.

A csomópont felszíne és a metrószint is akadálymentes lesz, három új gyalogátkelőhelyet is kialakítanak. A munkálatok már idén elkezdődnek.

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)