Orbán felülemelkedett, Gyurcsány üzent, Karácsony válaszolt

Orbán Viktor Petőfi Sándor kiskőrösi szülőházánál, ellenzékének többsége Budapesten, Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc az Egyetem téren, Karácsony Gergely az Andrássy–Bajcsy-Zsilinszky út kereszteződésénél, Toroczkai László a Pilvax közben mondott beszédet.

A visszatérése óta mérsékelten aktív Donáth Anna a Nagytétényi forradalmi piknik elnevezésű rendezvényen szólalt meg, Kunhalmi Ágnes és Hiller István a pesterzsébeti Petőfi-szobornál tartottak megemlékezést, Ungár Péter egy Facebook-videóban jelentkezett be, akárcsak Tordai Bence, a Jobbik-Konzervatívok a Batthyány-örökmécsesnél koszorúztak.

Elemzőket kérdeztük arról, hogy melyek voltak a március 15-i beszédek főbb pontjai, a politikusok kihez szóltak és milyen céllal. Továbbá azt is értékelték az Indexnek, milyen üzenete lehet a beszédek helyszínválasztásának, illetve mi lehet az oka annak, hogy Orbán Viktor alig érintette beszédében az aktuálpolitikát, miközben az ellenzéke hangsúlyosan belpolitikai üzeneteket fogalmazott meg.

Mit kaptunk Orbán Viktortól?

A miniszterelnök elsősorban ünnepi beszédet mondott, amelynek nagy része Petőfi Sándorról szólt. „Csak a beszéde végén fogalmazott meg néhány aktuális üzenetet, a szuverenitás szinonimájának számító szabadságszeretetet, a brüsszeli szuperállam, azaz az Európai Egyesült Államok elleni küzdelmet, valamint a béke melletti kiállást” – mutatott rá Mráz Ágoston Sámuel, aki szerint érthető, hogy Orbán Viktor elsősorban a Petőfi-emlékévre és kevésbé a belpolitikai helyzetre fókuszált.

Egyrészt nincs új helyzet, a háború változatlanul zajlik, másrészt a következő választás kb. 14 hónapra van, a kormányfő és a kormánypártok népszerűsége egy évvel a 2022-es választás után pedig töretlen. Másrészt az elmúlt hetekben, az évértékelő, a parlamenti évadnyitó beszédében vagy a gazdasági évnyitón már elmondhatta gondolatait, amelyekre most csak röviden emlékeztetett

– fejtette ki a Nézőpont Intézet vezetője az Indexnek.

Felidézte, hogy az idén januári Himnusz-évfordulón, illetve két éve a trianoni szerződés centenáriumán is mondott már hasonló, az aktuálpolitikai helyzettől eltávolodó beszédeket. „Természetesen tavaly ilyenkor, a kampány célegyenesébe fordulva teljesen máshogy beszélt, és várható, hogy jövő ilyenkor is más hangsúlyokat fog tenni” – tette hozzá Mráz Ágoston Sámuel, utalva arra, hogy 2024 ismét egy választási év lesz.

A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője szerint Orbán Viktor láthatóan apolitikus, a lehető legszélesebb közönséget elérni kívánó beszédet mondott.

Az ilyen beszédek fő politikai célja az szokott lenni, hogy az illető az aktuálpolitikán felülemelkedve pozicionálja magát, nem politikusként, hanem a nemzetet vezető államférfiként. A miniszterelnök időnként már élt ezzel az eszközzel korábban is, a politizálást pedig kollégáira hagyta, nemzeti ünnepen ez mégis ritka

– mondta lapunknak Rajnai Gergely.

Ugyanakkor úgy véli, az Orbán-beszéd apolitikus jellege beleillik abba a finom kommunikációs áthangolásba, amit a kormány és a kormányközeli megszólalók az elmúlt hetekben elindítani látszanak.

„A kormányzati narratíva nem olyan intenzitással beszél már a szankciós politika problémáiról, és az, hogy egy ilyen lehetőséget, mint egy nemzeti ünnep, nem használtak ki fő üzenetük erősítésére, önmagában is üzenetértékű” – vélekedett Rajnai Gergely.

Az egyedüli aktuálpolitikai utalás, ami hangsúlyos szerepet kapott a beszédben, a magyarok birodalmakkal szembeni ellenállása volt, ami az elemző szerint arra enged következtetni, hogy a „Brüsszel” elleni küzdelem továbbra is fontos, de nem olyan élesen kívánja folytatni a kormány a kommunikációs térben. Rajnai Gergely kiemelte: az is világos, hogy a korábbi üzeneteket egyelőre nem cseréli le a kormányoldal, „hiszen nem volt új narratíva a beszédben, és az is elképzelhető, hogy ez az »enyhülés« csupán ideiglenes, de ez a beszéd is ezt a hangsúlyeltolódást jelezheti”.

Kovács János politikai elemző is úgy értékelte, hogy a miniszterelnök ezúttal kevésbé harcias beszédet mondott, Petőfi Sándor életútjának megidézésével inkább a kormány szuverenista politikáját igyekezett legitimálni egy olyan időszakban, amikor Magyarország is jelentős nemzetközi nyomás alatt áll.

Orbán Viktor beszédében a lánglelkű költő karaktere összeolvadt a magyar néplélek motívumával, a fő üzenet pedig az, hogy ezt, a misszióvá formált örökséget a kormány képviseli a leginkább itthon is, de főleg a nemzetközi politikában

– összegezte Kovács János.

Az elemző lapunknak azt mondta: az erőviszonyok és a támogatottsági mutatók jelenlegi állása szerint a kormány fajsúlyos politikai ellenfelei inkább a nemzetközi politikai térben lelhetők fel, és a kormánynak nem áll érdekében a belviszályokkal is terhelt ellenzékével foglalkozni. Ha ezt időnként mégis megteszi, arra mellékhadszíntérként tekint. A miniszterelnök beszédének a végén megfogalmazott, aktuálpolitikai üzenetek is az európai politika összefüggésében értelmezhetők.

Kinek és mit üzent Gyurcsány Ferenc?

Az ellenzéki vezetők beszédeivel kapcsolatban Mráz Ágoston Sámuel kifejtette: más utat választottak, és jól felfogott érdekeik szerint fogalmazták meg politikai mondanivalójukat.

„A baloldali beszédek – a közönségen túl – elsősorban a többi baloldali politikusnak üzentek, és a 2024-es indulási formációról szóló küzdelem részének tekinthetőek” – jelentette ki az elemző.

Kiemelte, hogy az ellenzéki térfélen a Demokratikus Koalíció folyamatosan erősödik, és „erre a többi baloldali politikusnak nincs igazán válasza”. Mint azt a Nézőpont Intézet vezetője megjegyezte: Gyurcsány Ferenc legfontosabb üzenete az volt, hogy az ő pártja lesz „az otthona a Fidesszel szemben állóknak”. Az elemző szerint lényegében meghirdette, hogy „pártja nemcsak a baloldali ellenzék legfőbb, hanem egyetlen ereje akar lenni”.

Gyurcsány alighanem a baloldali versenytársainak fogalmazta meg, kicsit sejtelmesen, hogy a kormánnyal nem lehet, nem szabad tárgyalni, csak ellene küzdeni

– fogalmazott Mráz Ágoston Sámuel. Hozzátette, hogy a DK elnöke ezzel is az ellenzéki küzdelemre utalhatott, amely legutóbb az önkormányzatok kormányzati rezsitámogatásának elfogadásakor vált láthatóvá.

„Az összes többi gondolat a DK politikusaitól nem volt újszerű, legfeljebb meglepő. Dobrev Klára a nemzeti gondolatot akarta visszaszerezni, férje, Gyurcsány Ferenc viszont magát hazafinak nevezte, a nemzetiekkel szemben. Az árnyékkormány vezetője pedig, aki Kádár János telekszomszédjaként nőtt fel, egyenesen odáig ment, hogy magát rendszerváltóként, míg az »Orbán-rendszert« még a »harminchárom évvel ezelőtti« világnál is rosszabbnak állította be” – fejtette ki az elemző.

Rajnai Gergely szerint is Gyurcsány Ferenc legfontosabb üzenete – amely elsősorban a saját szavazóinak szólt –, hogy a DK a Fidesz egyetlen valós kihívója.

Röviden a többi ellenzéki szavazóhoz is szólt, amikor megerősítette azt az elmúlt hetekben hangsúlyozott üzenetet, hogy aki szerint a DK a Fideszhez hasonlóan káros szereplője a magyar közéletnek, az valójában a kormánnyal van. Ebből logikusan következik, hogy a DK támogatása szinte az ellenzékiség előfeltétele

– mutatott rá a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője.

Kovács János szerint, ahogy arra számítani lehetett, az önkény elleni harc, a szabadságot elhozó ellenállás, a társadalmi önszerveződés, az Európa-pártiság, illetve az oroszellenesség voltak a főbb üzenetek az ellenzéki rendezvényeken, és főleg a kifejezetten kormányellenes szavazói közönségnek szóltak.

A DK rendezvényét külön kiemelte: egyrészt azért, mert Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára „duális pártvezetése” a korábbiakhoz képest még szembetűnőbben megmutatkozott (ketten szólaltak fel a DK rendezvényén), másrészt a párt szónokai kétfelé is sújtottak, amikor a kormányoldal vehemens bírálata mellett az ellenzéki versenytársaknak is keményen odaszóltak.

Csak Karácsony érti, hogy mi a tét?

Mráz Ágoston Sámuel a Mi Hazánk március 15-i rendezvényére kitérve arra hívta fel a figyelmet, hogy a párt egyre inkább láthatóvá váló politikai erő, a kutatások szerint tartósan 5 százalék felett van, és „ügyesen foglalta el a »jobboldali ellenzék« pozícióját”. Az elemző szerint a most megfogalmazott NATO-ellenes álláspont alighanem 10-15 százalék számára szimpatikus csupán, de logikus, hogy a Mi Hazánk ebben látja a növekedési lehetőséget.

A Nézőpont Intézet vezetője beszédesnek tartja, hogy a Momentum és Donáth Anna kihagyta a március 15-ei politikai üzenetküldés lehetőségét, és a hideg időben rendezett piknik alighanem pótcselekvés a részükről. A kisebb ellenzéki pártokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a nevet váltó, de zsugorodó Jobbik, vagy az utóbbi időben több politikusát is elvesztő Párbeszéd sem fáradozott országos rendezvénnyel. A főpolgármesterről azonban úgy fogalmazott:

Karácsony Gergely tudta, hogy már most éles küzdelem zajlik a jövő évi indulási lehetőségéért, ezért nem maradhat szótlan. Tavaly ősszel Gyurcsány Ferenc megüzente neki, hogy nem automatikus az ő újraindulásának DK-s támogatása. Karácsony beszéde ezért a DK felelősségére helyezte a hangsúlyt, azt a legnagyobb kicsinek nevezve.

Március 15-i beszédében a főpolgármester kijelentette:

A szabad városokat elveszíthetjük, ha azt a játékot játsszuk, hogy ki közülünk a legnagyobb kicsi, ahelyett, hogy megnéznénk, hogyan viszünk véghez közösen dolgokat. Elveszítjük, ha a helyi közösségek ügyét eszköznek tekintjük és nem önmagában fontos célnak.

Mráz Ágoston Sámuel szerint Karácsony Gergely az esetleges vereség előzetes felelősséghárítása mellett nem igazán vázolt fel új stratégiát. „Láthatóan tudja, hogy rászorul a DK támogatására, ezért kerülte a DK-ellenes baloldali politikus képét” – tette hozzá az elemző.

A tartalom mellett a helyszín is fontos

Rajnai Gergely szerint Orbán Viktor vidéki helyszínválasztása egyrészt azt mutatja, hogy a Fidesz a vidék pártjaként pozicionálja magát, másrészt lehetőséget ad arra, hogy az ünnep „kisebb reflektorfényt” kapjon. „Amennyiben a politikai napirendet komolyabban befolyásoló üzenetet kívánnak megfogalmazni, azt egy nagyobb szabású, budapesti rendezvényen tehetik meg, ha viszont nincs a narratívát módosító üzenet, hasznosabb lehet a vidéki helyszín” – értékelte a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője.

Mráz Ágoston Sámuel is úgy véli, hogy a beszédek tartalma mellett a helyszínnel is lehet üzenni, de erre elsősorban Orbán Viktor helyezett hangsúlyt. A tavaly október 23-i zalaegerszegi beszéd után másodjára is Budapesten kívül volt a miniszterelnök részvételével tartott ünnep. A Nézőpont Intézet vezetője megjegyezte, hogy vidéken a Fidesz-szavazók közel hathetede él. „Mindez nem Budapest-ellenesség, hanem inkább a Budapesten kívüli világ politikai érdekektől sem mentes kiemelése. Ugyanakkor tévedés lenne azt gondolni, hogy Orbán Viktor és a Fidesz a jövőben ne tervezne már budapesti nagyrendezvényt. Meglepő az lenne, ha a 2024-es választások előtt se kerülne sor ilyenre” – emelte ki az elemző.

Kovács János azt mondta: jelenleg nincsen olyan tétmeccs a rövid távú politikai napirenden, ami azt igényelné, hogy a kormánypártok nagy tömeget mozgósítsanak, így a miniszterelnök is könnyebben választhatta a politikai szimbolika eszköztárát az üzenetei célba juttatásához, szemben mondjuk egy ünnepi nagygyűlés demonstratív jellegével.

„Ha a politikai verseny helyzetét nézzük, az is árulkodó, hogy Orbán Viktor a nemrégiben tartott országértékelő beszédében is csak érintőlegesen foglalkozott a hazai ellenzékkel, ami azt is mutatja, hogy jelenleg nincsen szükség az utca elfoglalására” – közölte az elemző.

(Borítókép: Orbán Viktor, Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely. Fotó: Papajcsik Péter, Németh Kata, Kaszás Tamás / Index)