Áder János: Ez feleslegesen terheli a pénztárcánkat is

Áder János Ferenc pápától kölcsönzött idézettel nyitotta az előadást, a pápa korábban úgy fogalmazott, hogy „a Földet édenkertként kaptuk a Teremtőtől. A jövő generációknak ne vad pusztaságként adjuk tovább.”

A volt köztársasági elnök előadásában beszélt többek között a demográfiai robbanásról és az urbanizációról. 

Arra is felhívta a figyelmet, hogy növekszik a vízfogyasztás, infrastrukturális beruházásokra is szükség van a növekvő népesség miatt, ennek mind van környezeti lábnyoma, már most is 2,5 milliárd ember olyan helyen él, ahol nincs elegendő víz, ők bezúdulnak a városokba, ami további társadalmi, politikai problémákat okoz.

A víz három drámája

Áder János kifejtette a víz három drámáját is:

• a sok víz drámája,
• a kevés víz drámája
• és a szennyezett víz drámája.

A sok víz drámája a hirtelen lehulló nagy mennyiségű csapadékot, az árvizeket jelenti, a kevés vízé az aszályos időszakokét.

Áder János kitért a műanyag lebomlási idejére is, „egy PET-palack legyártása öt másodperc, öt percig használjuk, és ötszáz év, mire lebomlik”, ha pedig nem gyűjtjük be, nem hasznosítjuk újra, bekerülhet a folyókba, óceánokba, utóbbiakon szemétszigetek úsznak.

A mikroműanyag-szemcsék egy része bejuthat az ember szervezetébe is, bizonyos százalékuk felszívódhat, és többek között daganatos megbetegedéseket okozhat. A volt államfő itt megemlítette a Tiszán rendszeresen visszatérő műanyagszennyezési problémát.

A klímaváltozástól az M1-es tömegkarambolig

Áder János hangsúlyozta,

a Kárpát-medence Európában az egyik legsérülékenyebb régió, a klímaváltozás hatása sokkal hamarabb és súlyosabb formában érezhető, mint Európa más részein.

A korábbi köztársasági elnök az M1-es tömegkarambollal kapcsolatban feltette a kérdést:

Miért volt porvihar? Nem esett elegendő mennyiségű eső, erős szél fújt, kiszáradt a talaj felső rétege. A szél, mint a sivatag esetében, porvihart keletkeztetett, lecsökkentve a látótávolságot. Az egész problémahalmaznak olyan következményei lehetnek, amelyek közvetlenül, azonnal és drámai módon jelennek meg az életünkben.

Áder János rámutatott arra is, hogy a megvásárolt élelmiszereink 30 százaléka a szemétben végzi, a ruhák jelentős részét a tulajdonosaik egyszer sem vagy csak egyszer veszik fel. „Tudom jól, reklám, csak most, csak neked, csak ennyiért, a celebek is ezt hordják. Látom ezt, kevesen tudják kivonni magukat a hatás alól, de a felesleges fogyasztásnak környezet- és vízlábnyoma van, ráadásul feleslegesen terheli a pénztárcánkat is” – rögzítette az előadó.

Mit lehet tenni a mindennapi életben?

Áder János előadása végén tippeket adott arra, hogy egyéni szinten mit lehet tenni, például:

• A használt étolajat ne öntsük ki, ne öntsük a lefolyóba, hanem gyűjtsük össze, és adjuk le a benzinkutaknál.
• A dohányzók a csikket ne hajítsák csak úgy el, mert ha az bekerül egy folyóba, 500 liter víz elszennyezésére képes.
• PET-palackok helyett más anyagból készült palackokat használjunk. Magyarországon, különösen Budapesten fogyasztható a csapvíz.

Áder János ahogy kezdte, úgy zárta előadását, Ferenc pápa szavaival: „A Földet édenkertként kaptuk a Teremtőtől. A jövő generációknak ne vad pusztaságként adjuk tovább.”

A volt államfő arra is emlékeztette hallgatóságát, hogy „a történet alapvetően az önök életéről szól, hogy milyen körülmények között fognak munkába állni, milyen körülmények között nevelik a gyerekeiket, milyen épített és természeti környezet veszi önöket körül”.

Áder Jánossal köztársasági elnöki ciklusa végén készítettünk interjút, amely itt olvasható.