Kiderült, miért nem született egyezség a kormány és a pedagógusok között

DSC5231
2023.03.17. 07:14
Csütörtök reggeltől sztrájkolnak a hazai pedagógusok a magasabb bérekért és a munkaterhek csökkentéséért. A Kulturális és Innovációs Minisztérium szerint a szakszervezet követelései nem egyeznek az oktatók érdekeivel, így több mint két óra egyeztetés után sem született megállapodás a kormány és a tanárok között. A pedagógusok pénteken is folytatják a munkabeszüntetést.

Mint ahogy az Index is megírta, csütörtökön elindult a határozatlan idejű munkabeszüntetés a hazai iskolákban.

A munkabeszüntetéshez immár a közoktatásban tanítók mellett a szakképzésben oktatók is csatlakoztak, céljaik ugyanis közösek, továbbra is a magasabb bérekért és a munkaterhek csökkentéséért küzdenek.

A sztrájkban részt vevő oktatók a hagyományos keretek között sztrájkolhatnak, vagyis az intézményeknek csak felügyeletet kell biztosítani, de azt is csak akkor, ha van rá igény.

A sztrájkolók céljai a következők:

  • Legalább a közoktatásban követelt illetményemeléssel azonos mértékű béremelést a szakképzésben is.
  • A szakképzésben dolgozók tanítási évre vetített munkaidőkerete szűnjön meg, helyette első lépésként vezessék be a közoktatási törvény szerinti, heti 22 óra kötelező óraszámot! Ezt követően felül kell vizsgálni a NAT-ot, és ha már kevesebb a tananyag, akkor tovább kell csökkenteni a kötelező óraszámot heti 18-ra.
  • A szakképzésben dolgozók kapják vissza a közalkalmazotti jogviszonyból eredő – a közalkalmazotti törvény és annak végrehajtási rendeleteiben szabályozott – jogaikat és védelmet!
  • Önálló oktatási minisztériumot! Közös szakmai irányítás alá kerüljön az oktatás teljes rendszere az óvodától az egyetemig!

Csütörtökön a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közleményben reagált a sztrájkra, és arról tájékoztatta az indexet, hogy 

megállapítható, hogy a szakszervezeti követelések az időközben végrehajtott kormányzati intézkedéseknek köszönhetően okafogyottá váltak.

Mindezt a „folyamatos és kiszámítható béremeléssel", valamint a napokban megjelent törvényjavaslat által nyújtott garanciákkal indokolták. A KIM szerint a szakszervezet követelései nem egyeznek az oktatók érdekeivel.

Nem született egyezség

A csütörtöki sztrájkkal kapcsolatban kiderült, nem született egyezség a kormány és a pedagógusok között, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) arról beszélt az ATV-nek, hogy a kormány öt bérsávot hozna létre a gyakornoktól a kutatóig, a tanárok azonban hiányolják a konkrétumokat.

Ténylegesen nem lehet tudni, kinek mennyi lesz a bére, semmiféle garancia nincs komolyabb béremelésre. 

– közölte Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője.

A PSZ és a PDSZ Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárral egyeztetett, ám az álláspontok 2,5 óra tárgyalás után sem közeledtek.

Nagy Erzsébet elmondta,

a kezdő tanároknak felajánlott béremelést nevetségesen kevésnek ítélték meg.

A másik nagy pedagógus-szakszervezet szerint a szaktárca habár végighallgatta a kritikáikat, azonban semmit nem reagált azokra.

Egyértelműen kiderül, hogy a pedagógushiányt akarják burkoltan eltüntetni, illetve bosszúhadjáratot folytatni a sztrájkban, illetve polgári engedetlenségben részt vett pedagógusokkal szemben

– mondta Totyik Tamás, a PSZ alelnöke.

A PDSZ úgy nyilatkozott, pénteken folytatják a munkabeszüntetést, valamint a szaktárca és a Pedagógus-Szakszervezetek egyeztetését is.

A Pedagógusok Szakszervezete népszavazást is kezdeményez, öt kérdést fogalmaztak meg a pedagógusok munkaidejével, a diákok óraterheivel, az iskolabezárással, illetve a szaktanári munkakörbetöltésével kapcsolatban.

A pedagógusok a kérdéseket már benyújtották a Nemzeti Választási Bizottsághoz, a népszavazás kihirdetéséhez 200 ezer aláírásra van szükség.

A pedagógusok öt kérdése a következő:

  1. Egyetért-e Ön azzal, hogy állami fenntartású általános iskolát csak a felvételi körzet szerinti településen megtartott helyi népszavazás támogató döntése esetén lehessen megszüntetni?
  2. Egyetért-e Ön azzal, hogy köznevelési intézményben tanórai foglalkozást csak pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettséggel rendelkező személy tarthasson?
  3. Egyetért-e Ön azzal, hogy köznevelési intézményben 5. évfolyamtól tantárgyat csak az adott tantárgynak megfelelő szakos tanár tanítson?
  4. Egyetért-e Ön azzal, hogy a tanuló a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?
  5. Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi tanterv a tanórai foglalkozások időkerete harminc százalékának felhasználásáról rendelkezzen?

Totyik Tamás kiemelte: ezeket a kérdéseket azért tették fel, mert szeretnék elérni, hogy a diákok munkaterhei radikálisan csökkenjenek, továbbá ily módon szeretnék megteremteni annak a lehetőségét is, hogy egy új típusú tanterv jöhessen létre.

(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)