Olvasni luxus, de vicces videókra mindig van másfél óránk

A tavaly berobbant BeReal alkalmazást igyekeztek minél jobban körüljárni a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Ifjúságkutató Intézetének minapi rendezvényén, de a magyar fiatalok közösségimédia-fogyasztási szokásairól esett a legtöbb szó.

A rendezvényen Guld Ádám médiakutató, a Pécsi Tudományegyetem docense volt a vendég, akivel Székely Levente, az intézet igazgatója és Mányi Rebeka, az MCC diákja beszélgetett.

Légy önmagad

Az Ifjúságkutató Intézet a közelmúltban reprezentatív kutatás keretében ezer 15–29 év közötti magyar fiatalt kérdezett meg a médiahasználati szokásairól.

Az eredmények nem voltak meglepőek, hiszen továbbra is a Facebook az a közösségi oldal, amelyet a 15–29 évesek leggyakrabban használnak a mindennapokban. Elenyésző azok aránya, egészen pontosan hat százalék, akik egyáltalán nem használják ezt a felületet. 

A képzeletbeli dobogó további két fokán még a YouTube és a TikTok kapott helyet, mindkettőt nagyjából azonos arányban veszik igénybe napi szinten a fiatalok, azonban a TikTok esetében több mint kétszer nagyobb (25 százalék) azok aránya, akik az applikációt még sohasem használták.

A BeReal tavaly robbant be a köztudatba, és már a magyar 15–29 évesek csaknem egytizede napi felhasználója az oldalnak. A BeReal 2020-ban indult útjára, majd 2022 végére világszerte már több mint 70 millió aktív felhasználóval rendelkezett.

Olyan, mint egy anti közösségi média, nincs filter és szerkesztési lehetőség. 

Mindezt még azzal is megfejelték az alkotók, hogy naponta mindösszesen egyszer, akkor is két perc áll a felhasználó rendelkezésére, hogy két képet feltöltsön, egyet önmagáról és egy másikat arról a helyről, ahol akkor éppen tartózkodik. Ráadásul viszonylag véletlenszerű időpontban jön az értesítés. Aki a kétperces időkorlátot túllépi, annak már csak másnap van lehetősége újabb képeket készíteni.

A BeReal koncepciója, hogy a képeknek a teljes valóságot kell mutatniuk: nemcsak azt, amit láttatni akarunk, hanem a kamera mögötti világot is, méghozzá azonnal. A képeket csak a barátok látják, akik nem lájkolnak, és nincsenek követők sem.

A gesztus nagyon nemes, felhívás keringőre azok számára, akik tényleg felvállalják saját magukat, és nem félnek akár smink nélkül vagy éppen kicsit kócosan megmutatni: ilyen vagyok.

Guld Ádám fiatalokkal készült interjúi során azt tapasztalta, hogy a kezdeti lelkesedés után a BeRealt általában pár hét után megunják, főleg, amikor valóban a mindennapok szürkeségét látják egymás posztjaiban.

Az alkalmazást használó fiatalok kezdetben rendszeresen posztolnak, emiatt vannak, akik az egész napjukat frusztrációban töltik, arra várva, mikor jön az értesítés, mikor kell végre valódinak tűnniük

– mondja Guld Ádám. 

A szakemberek arra is kitértek, hogy a nőkkel szemben sokkal nagyobb az elvárás, ugyanis nekik finomabban megformált képet kell fenntartaniuk magukról, ezzel szemben a férfiak szabadabban oszthatnak és osztanak is meg magukról meghökkentő vagy akár visszataszító tartalmakat. Nekik könnyebb magukévá tenni az alkalmazás szlogenjét: Az igazat mutasd, ne csak a valódit!

Harc a figyelemért

Az MCC rendezvényén az is elhangzott, hogy a közösségimédia-platformok más termékekhez hasonló életciklust járnak be. Jellemző rájuk egy hirtelen, ugrásszerű növekedés, majd a felhasználók megunják őket, és váltanak egy új platformra. 

A vizsgált 15–29 éves korosztálynál megfigyelhető, hogy ha a szülők és a nagyszülők is megjelennek például a Facebookon, akkor váltanak, mert egy részük nem szeret más generációkkal együtt szerepelni

– emelte ki Guld Ádám.

A már meglévő oldalak rákényszerülnek arra, hogy folyamatosan fenntartsák az érdeklődést, egyre magasabbra emelve az ingerküszöböt. A figyelemért folytatott harc nem csupán a platformok, de a tartalomgyártók harca is, így az influenszereknek is egyre többet és feltűnőbbet kell mutatniuk, ha szeretnék megtartani a közönségüket.

Guld Ádám és Székely Levente egyetértett abban, a Facebook azért lehet továbbra is vonzó a fiatalok számára, mert multifunkciós: lehet rajta állást keresni, vásárolni, híreket olvasni, barátokkal beszélgetni. 

A 15–29 évesek tíz százaléka segítségkérésre is rendszeresen használja a felületet

– tette hozzá Székely Levente.

Mikroidők rabságában

Az Ifjúságkutató Intézet igazgatója elmondta, a fiatalok jelentős hányadának ma két tevékenység között csak mikroidők jutnak, emiatt nagyon sokan nem olvasnak könyvet, mert frusztrálónak tartják, hogy csak 1-2 oldalra jutna idejük. Emiatt ezeket a nagyon szűkös időkereteket mikrotartalmakkal töltik ki, mint például képnézegetés az Instagramon vagy rövid videók megtekintése a TikTokon. Ezeknél azonban gyakran fennáll a függés veszélye. Egy-egy érdektelenebb képsorozat vagy videó után sokan azért néznek meg egy másikat, mert attól várnak olyat, ami miatt érdemes volt felmenni az adott platformra.

Az Ifjúságkutató Intézet kutatása szerint jellemzően nincsenek nemi különbségek a közösségi oldalak használatát tekintve. A legnagyobb eltérés a nemek között a YouTube esetében van, amelyet nagyobb arányban használnak a férfiak (92 százalék), mint a nők (86 százalék).

A korcsoportok közösségimédia-használata a kapott adatok alapján két esetben tér el markánsabban:

• A TikTokot a 15–19 évesek több mint 82 százaléka használja, a 20–24 évesek (74 százalékkal) és a 25–29 évesek (70 százalékkal) ennél kisebb arányban.
• A Snapchatet a 15–19 évesek közül tízből legalább négy fiatal használja, a 25–29 évesek között ez az arány 28 százalék.

A szakemberek szerint továbbra is a fiatalok lesznek azok, akik a közösségi média trendjeit alakítják, amelyek a jelek szerint a végletek irányába mutatnak, azaz egyszerre érvényesül a gyorsabb, ingergazdagabb irány és a szándékos lassulásra épülő stratégia, aminek egyik képviselője maga a BeReal is.

(Borítókép: Mányi Rebeka, Guld Ádám és Székely Levente. Fotó: Papajcsik Péter / Index)