Érettségibojkott: közölte a minisztérium, lesz-e elég pedagógus

„A 2023. évi érettségi vizsga lebonyolítására több mint 21 ezer pedagógus jelentkezett, ez a szükséges létszám másfélszerese” – közölte lapunk megkeresésére a Belügyminisztérium. A tárca levélben nyomatékosította: a szükséges kapacitások rendelkezésre állnak, azokat „minden körülmények között” biztosítják.

Eredetileg a tanároknak március 2-ig kellett volna leadniuk, hogy vállanak-e valamilyen feladatot az érettségi vizsgák lebonyolításában, a határidőt azonban kitolták március 8-ig. A szakszervezetek ekkor azt sejtették, hogy erre a lépésre a kevés jelentkező miatt volt szükség.

A tárcának küldött megkeresésünk apropóját az adta, hogy februárban a tatai Eötvös József Gimnázium 34 pedagógusa közölte, hogy bojkottálják az emelt szintű érettségi vizsgák lebonyolítását. Nyilatkozatukban felidézték, hogy az elmúlt egy évben az oktatás megújítása érdekében számos akció, petíció, demonstráció, sztrájk, élőlánc, polgári engedetlenség indult, országszerte több tízezren álltak ki a változásért.

„Ennek ellenére az illetékes szervek a mai napig nem tettek előremutató lépést: nem tapasztalunk tárgyalókészséget sem a Belügyminisztérium, sem a kormány részéről. (…) Úgy érezzük, nem maradt már eszköz a kezünkben” – írták, hozzátéve, hogy a bojkottól egészen addig nem állnak el, amíg a döntéshozók nem foglalkoznak érdemben azzal a kilencpontos követeléssel, amelyet a tiltakozók még tavaly ősszel fogalmaztak meg.

A tatai gimnázium kezdeményezéséhez az elmúlt hetekben több mint egy tucat intézményből csatlakoztak, többek között az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium, az Esztergomi Dobó Katalin Gimnázium, a Szolnoki Széchenyi István Gimnázium, a Komáromi Jókai Mór Gimnázium tanárai is jelezték, hogy érdemi párbeszéd nélkül hasonlóképp járnak el.

A Pedagógus Egység egy felmérést is indított, hogy lássák, mennyire nyitott a pedagógustársadalom az akcióra. Információink szerint a kérdőívet március 21-ig 302-en töltötték ki, közülük 257-en jelezték csatlakozási szándékukat. A kitöltőknek arra is válaszolniuk kellett, hogy mely területeken vállalják a bojkottot, a számok itt az alábbiak szerint alakultak (egy tanár több területet is bejelölhetett):

• emeltírásbeli-javító: 227
• emelt szóbeli bizottsági tag: 227
• emeltszóbeli-elnök: 163
• emelt írásbelin felügyelő: 126

A csatlakozók számát némiképp árnyalja, hogy időközben a Tanítanék! Mozgalom is felmérést indított, egyúttal jelezték, hogy támogatják a bojkottot.

„Az érettségiztetés egy nem kötelezően elvégzendő feladat, melynek díjazása egyébként is megalázóan alacsony a szerződő tanárok számára. Miközben a diákok ismétlővizsgái például egyre drágulnak, az érettségiztető tanárok fizetsége hosszú évek óta változatlan” – írták saját felhívásukban.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete korábban arról tájékoztatott, hogy ha sokan vállalják a bojkottot, még az is elképzelhető, hogy sztárjknapokat hirdetnek az érettségi időszakára. Nagy Erzsébet országos választmányi tag lapunknak most azt mondta: meglátják, hogy erre szükség lesz-e, a tanárok jelentkezése ugyanis csak akkor válik véglegessé, ha a megbízási szerződést aláírták.

A jelentkezés addig bármikor visszavonható

– jelentette ki az érdekvédő.

A másfélszeres túljelentkezés ezzel együtt arra utal, hogy ha még a pedagógusok egy része vissza is vonja jelentkezését, a szükséges kapacitások így is meglesznek.

A tavaszi írásbeli vizsgákat május 5. és 26. között rendezik meg, míg a diákok szóban emelt szinten június 7–14. között, középszinten június 19–30. között adhatnak számot a tudásukról.

Mi volt a tiltakozás célja?

Ahogy sok egyéb figyelemfelhívó akció, úgy a bojkottkezdeményezés is arról szólt, hogy az érintettek az alábbi kilenc területen változtatásra bírják a kormányt. A követelések az alábbiak:

1. Érdemi és nyilvános párbeszédet az oktatás megújításáról! Hiteles tájékoztatást a kormány és a közmédia részéről!
2. Szüntessék meg a pedagógusok lejáratását, az oktatási szereplők megfélemlítését! A kirúgott vagy leváltott tanárokat azonnal helyezzék vissza! Megbecsülést a pedagógusoknak!
3. Érdekérvényesítő sztrájkjogot a pedagógusoknak!
4. Felelős, hozzáértő oktatásirányítást! Önálló oktatási minisztériumot!
5. Kisebb terhelést a diákoknak és a pedagógusoknak!
6. Esélyteremtő, minőségi oktatást és nevelést mindenkinek – az óvodától az egyetemig!
7. Versenyképes és értékálló bérezést az oktatásban dolgozóknak!
8. Minőségi, 21. századi környezetet a tanuláshoz és a tanításhoz, neveléshez!
9. Szakmai szabadságot és támogatást az oktatásban! Korszerű nemzeti alaptantervet! Szabad tankönyvválasztást!

Ahogy arról szintén írtunk, március 16-án határozatlan idejű pedagógussztrájk indult a hazai iskolákban, a munkabeszüntetéshez a szakképző intézmények is csatlakoztak.

(Borítókép: Koszticsák Szilárd / MTI)