A háború szörnyű, de van, amire pozitívan hat

„Az emberiség vékony jégen jár, és ez a jég gyorsan olvad. Az utóbbi fél évszázadban a hőmérséklet nagyobb mértékben emelkedett, mint bármikor az elmúlt 2000 évben. A szén-dioxid koncentrációja legalább kétmillió éve nem volt olyan magas, mint most. A klíma időzített bombája ketyeg” – kommentálta a jelentést António Guterres ENSZ-főtitkár, aki szerint a dokumentum „túlélési útmutató az emberiségnek”.

Guterres úgy látja, klímaügyben „minden fronton cselekedni kell, mindenhol mindent egyszerre meg kell tenni”. Kérte, hogy a világ hagyjon fel az új fosszilis tüzelőanyagok felkutatásával, a gazdag országok 2040-ig mondjanak le a szénről, az olajról és a gázról. Hozzátette:

A magyar kormány épp most készül gázerőművek építésére, erről itt írtunk bővebben.

A dátum azért aktuális, mert a világ államainak hamarosan be kell mutatniuk terveiket az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2035-ig történő csökkentésére. A hétfői IPCC-jelentés alapján 2035-ig 48 százalékkal kell csökkenteni az emissziót 2019-hez képest ahhoz, hogy megvalósulhasson a 2015-ös párizsi klímaegyezményben megfogalmazott cél, a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokban való korlátozása az iparosodás előtti szinthez viszonyítva.

„Nem fenntartható”

Ürge-Vorsatz Diána az Index kérdésére a jelentés egyik legfontosabb megállapításának azt nevezte, hogy

a nem fenntartható energia- és földhasználatunk eredményeként 1 Celsius-fok feletti az éghajlat-melegedés. Azt is bemutattuk, hogy ez már most jelentős hatással van az életünkre, a szélsőséges időjárási jelenségek tovább gyűrűznek, a megélhetésben, a gazdaságban és az emberéletben is jelentős károkat okoznak, ezért az üvegházhatású gázok kibocsátásának radikális csökkentésére van szükség. Ugyanakkor sok jó folyamat elindult, 18 ország hosszú távon sikeresen csökkentette a kibocsátását, ez Magyarországnak is sikerült.

Jelentős politikai elkötelezettséget látnak ezen a területen, de a klímakutató arra hívta fel a figyelmet, ha az összes beígért nettó nulla kibocsátási célt betartja az emberiség, akkor is több mint 2 fokkal emelkedhet a Föld átlaghőmérséklete az évszázad második felére, „tehát ez nem elég ahhoz, hogy elkerüljük a billenőpontokat, a vissza nem fordítható folyamatokat”.

A klímakutató hangsúlyozta: költséghatékony, sőt, profitábilis intézkedésekkel is jelentősen csökkenthető a kibocsátás, a két legnagyobb potenciállal rendelkező terület a szél- és napenergia, valamint

Ürge-Vorsatz Diána leszögezte: „A gazdaság nem megy tönkre ezektől, az energiaszektorban már most jelentős finanszírozás van ilyen irányban, más területeken azonban alulfinanszírozottság látható, például a mezőgazdaságban viszonylag kevés innováció volt az éghajlatváltozással kapcsolatban”.

„Ne egy másikra szokjunk át”

Milyen hatással van a klímaváltozással összefüggő intézkedésekre az orosz–ukrán háború, valamint annak következményei? – kérdeztük Ürge-Vorsatz Diánát, aki tisztázta, hogy olyan jelentések alapján dolgoztak, amelyek még a háború előtt születtek, így nem az IPCC álláspontját ismerteti a kérdésről.

A klímakutató kifejtette:

A háború szörnyű, katasztrofális dolog, az energiaátmenetre viszont pozitív hatása lehet, egy ilyen sokk gyors változásokat hozhat. Ha már le kell szoknunk az orosz gázról, akkor fontos, hogy ne egy másikra, például ne az amerikai LNG-re szokjunk át. Ehhez a megújulók használata mellett szükség van energiahatékonysági beruházásokra, az épületek mélyfelújítására, nullenergiás házakra. A felhasználói oldalról történő beavatkozásokkal 66 százalékkal lehetne csökkenteni az épületek kibocsátását. Jó lenne, ha a politika nemcsak az energiabeszerzésekről, hanem arról is beszélne, hogy ne használjunk annyi energiát.

Az alacsony energiaárak nem ösztönözték az energiahatékonysági beruházásokat, az emelkedésük viszont lendületet adott ezeknek. Ürge-Vorsatz Diána arra emlékeztetett, hogy ennek energiabiztonsági szempontjai is vannak: „A legbiztonságosabb energia az, amit nem kell használnunk, vagy ha már használunk, akkor magunknak termeljük meg, például a saját házunk tetején. Óriási roham indult ezen a területen, a termelésben csúcsokat döntöttünk, és még nincs is nyár, ez jó irány, és segít az energiabiztonságban. Ha valamilyen katasztrófa történik, akkor is működhetnek az iskolák, kórházak, magánépületek. Az atomerőmű is az országban termel, de a fűtőelemeket importálni kell, nem is beszélve a radioaktív hulladékról és az egyéb kockázatokról”.

„Etikai szempontból nem korrekt”

Ürge-Vorsatz Diánát megkérdeztük az akkumulátorgyártásról is, ami az elmúlt időszakban a magyar közéleti viták egyik visszatérő pontja volt. A klímakutató nem gondolja, hogy hosszú távon az elektromos autózás jelenti a fő megoldást, most mégis erre van szükség, mert a fosszilis üzemanyagokon alapuló autózásból gyorsan ki kell szállni.

Ha autózni akarunk, ahhoz akkumulátor kell. Azzal szembe kell néznünk, hogy ezek a gyárak szennyezők, valamint hatalmas energia- és vízigényük van. Magyarországon az energiaigény miatt kevésbé aggódom, jelentős napenergia-lehetőségeink vannak, de a víz komoly probléma lehet

– hangsúlyozta a klímakutató, hozzátéve: az is fontos, hogy hol építik ezeket, ő azt szorgalmazza, hogy Európában új épületeket már csak a legszükségesebb esetben húzzunk fel. A nagyobb beruházásokat, amikor csak lehet, barnamezős területeken kellene megvalósítani, vigyázva a termőföldekre, és

Ürge-Vorsatz Diána annyira nem örülne az akkumulátorgyártó nagyhatalmi státusznak, de „ez még mindig sokkal jobb, mint a belsőégésűautó-gyártó nagyhatalom, amiből előbb-utóbb Európa ki fog szállni, és sok nem megtérülő beruházás maradhat. Az akkumulátorgyártás mindenképpen része az energiaátmenethez szükséges és emiatt virágzást ígérő iparágaknak. Ennek ellenére annak jobban örülne, ha például a bioalapú szigetelőanyagokban vagy az energetikai mélyfelújításhoz szükséges technológiákban, előregyártott panelekben lennénk nagyhatalom, „ezekre óriási igény lesz Európában, és nagyobb hozzáadott értékkel rendelkező munkát kívánnak, ráadásul az erős mezőgazdaságunk miatt ezekben könnyen elöl tudnánk járni, valamint a természettel együtt dolgozó biogazdaságot erősítenék, kevesebb szennyezési kockázatuk van”.

A klímakutató ugyanakkor kiemelte azt is:

El kell fogadnunk az akkumulátorgyártást, ha autózni akarunk. Etikai szempontból nem korrekt eldugni a szennyező gyárakat a szegény országokba, miközben mi élvezzük az autózás előnyeit.

Úgy látja, a megoldás a kevesebb közlekedés, ehhez 15 perces városok szükségesek, amelyekben az adott személy lakóhelyétől minden fontos pont elérhető 15 perc alatt gyalog, biciklivel vagy rollerrel. Szükség van a XXI. századi tömegközlekedési rendszerre is, ez nem fix útvonalú, fix menetrendet jelent, hanem igényalapú üzemeltetést, amit a mesterséges intelligencia irányít. Rengeteg sáv felszabadulna, parkokat létesíthetnénk, megszűnne a szuburbanizáció, energiát spórolnánk, jobb lenne a levegő minősége, élhetőbbek lennének a városok.

Ürge-Vorsatz Diána beszélgetésünk végén hozott egy saját példát is: az IPCC ülését Svájcban tartották, vasárnap este vonatozott haza, „elképesztő hosszú szerelvény volt, tömve emberekkel, teljesen normális, hogy a leggazdagabbak is vonattal mennek síelni. Húszpercenként indultak a járatok. Lehet olyan tömegközlekedést biztosítani, ami annyira kényelmes, hogy az emberek inkább azt választják”.

(Borítókép: NELSON ALMEIDA / AFP)