Az állam a főváros hajléktalanjáróbeteg-ellátóit is vinné

A Fővárosi Önkormányzatnak csupán négy járóbeteg-szakrendelője van, és abból is csak kettő működik, az Országos Kórházi Főigazgatóság azonban ezek állami átvételéről is levélben kért átadási szándéknyilatkozatot Budapest vezetésétől. A kérdésről a jövő heti ülésén tárgyal a Fővárosi Közgyűlés.

A Szabolcs utcai kórházzal szorosan összefonódva működtetik a nőgyógyászatot és a pszichiátriát. Hiánypótló, speciális ellátásról van szó, ami abból is kitűnik, hogy ez esetben az ellátást igénylő, lakhatási gondokkal küzdő páciensek köre – lakcímkártya hiányában – lényegesen szélesebb, mint a klasszikus körzetes alapon működő járóbeteg-szakrendelőknél, ahová a háziorvos ad beutalót. 

Ha lenne rá finanszírozási forrás, akkor a főváros a bőrgyógyászatot és a neurológiát is működtetné. Tavaly novemberben a fővárosi közgyűlés egyhangú határozatot hozott arról, hogy nem támogatja azt, hogy a főváros (illetve a fővárosi kerületek, valamint az agglomeráció) járóbeteg-szakellátása kötelezően állami feladattá váljon. Erre csak akkor kerülhetne a főváros vezetése (és a kerületi polgármesterek szerint) sor, ha azt a fenntartó önkormányzatok kérik.

Hozzátette, hogy a 2022-es évi, nem végleges számok alapján is látható, hogy nagyságrendileg épp annyi pénzt fordítanak a járóbeteg-szakellátásra, mint amennyit a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEA).

Havas Gábor egészségügyi tanácsnok az Indexnek korábban arról beszélt, hogy a NEA régen elavult értéken finanszírozza a különböző egészségügyi beavatkozásokat (a kórházakban is így alakulnak ki a hatalmas adósságok), emiatt a szakrendelőt fenntartó önkormányzat komoly összegekkel egészíti ki és teszi működőképessé az itt folyó ellátást. Mivel önkormányzat állami intézményt jogszerűen nem támogathat, a szakrendelők esetleges államosítása után a helyhatóságok által eddig belerakott pénz a járóbeteg-szakrendelők működtetéséből biztosan hiányozni fog.