Áder János is megszólalt a debreceni akkumulátorgyár ügyében

A volt államfő a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökeként szólt arról, hogy jövőre Magyarországon is a jelenleginél szélesebb körben visszaváltható lesz az alumíniumdoboz, az üveg és a PET-palack.

Áder János az MTI szerint kiemelte:

A következő generáció életét végigkíséri majd a népességrobbanás, mivel hetente egymillió ember költözik városokba. Ehhez infrastruktúrát kell építeni, de az erőforrások egyre szűkösebbek.

Tájékoztatása szerint a népesség növekedésével megduplázódik a vízfogyasztás, az energiafogyasztás pedig a háromszorosára növekszik.

„Ekkora mértékű növekedés nem tartható fenn, és rendkívüli mennyiségű hulladék keletkezésével jár együtt: például a világ élelmiszer-termelésének egyharmada szemétben végzi” – mondta Áder János, aki a probléma egyik megoldásának a körforgásos gazdaságot nevezte, ahol az előállított termékekből életpályájuk végén kinyerik a hasznosítható anyagokat.

A klímavédelem egyik legfontosabb célkitűzésének a közlekedés zöldítését tartja, mert ez felel a kibocsátás 20 százalékáért. Magyarországon a kormány döntése alapján 2030-tól a 20 ezer lakosnál nagyobb városokban csak elektromos buszok közlekedhetnek.

Elfogadja a legradikálisabb ellenzők adatait, de…

A debreceni akkumulátorgyárról kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a hatóságoknak a beruházás előtt, alatt és a működés közben is szigorúan ellenőrizniük kell, és be kell tartatniuk az összes környezetvédelmi szabályt. Ismertette: a debreceni városvezetés adatai szerint az üzem tisztított szennyvizet vesz igénybe, és azt jórészt hűtésre használja fel.

Elfogadom a legradikálisabb ellenzők adatait, hogy a tervezett akkugyár napi 38 ezer köbméter vizet fog felhasználni, de ez semmilyen formában nem korlátozza a térség vízfogyasztását

– tette hozzá Áder János.

Előadásának végén a volt köztársasági elnök több, magyar fiatalok által feltalált eljárást bemutatott, amelyek elvégzik a műanyagok lebontását, az ételek komposztálását vagy a felhasználók hálózatba szervezésével hasznosítják a nap végén el nem adott élelmiszereket.