Ez a közös az ellenzéki szavazókban

„A 2022-es választásokra a Fidesz ellenzékén belül elindult egy alacsony szintű blokkosodás, majd a választási kudarc után újra széttöredezett az együttműködő ellenzék” – olvasható a Republikon Intézet elemzésében.

Az intézet korábban kimutatta, hogy az ellenzéki választók körülbelül egyenlő arányban szavaztak az ellenzéki összefogás egészére, valamint a pártjuk részvétele miatt a közös listára.

Ebből következően részben igaz csupán az a korábbi feltételezés, hogy létrejött a fogalmilag ellenzéki szavazóként leírható választó. Világnézetük és politikai értékítéleteik alapján egy heterogén sokaságot alkotnak az ellenzékre voksolók, a közös pontot csupán az Orbán-rezsim elutasítása jelenti

– húzták alá.

Az ellenzéki választókkal foglalkozó sorozatuk utolsó részében a világnézeti önbesorolás alapján hasonlították össze az egyes ellenzéki csoportokat. Négy különböző eszmevilágú csoportot elemeztek, „az erős nemzeti érzésű, konzervatív, a szocialista, szociáldemokrata gondolkodású, a zöld, környezetvédő, valamint a liberális, szabad gondolkodású ellenzéki választókat”.

Elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy „az ideológiai, világnézeti önbesorolás alapján mennyire konzisztensek az ellenzéki választók szakpolitikai elvárásai, politikai preferenciái. A téma jelentőségét az adja, hogy a világnézeti önbesorolás stabilabb lehet, mint a pártpreferencia, különösen a 2010 óta folyamatosan mozgásban lévő magyar ellenzéki oldalon.”

A kutatás alapján így fest az ellenzéki tábor megoszlása az elsődleges világnézetekre bontva:

• Szocialista, szociáldemokrata gondolkodásúak – 22 százalék
• Liberális, szabad gondolkodásúak – 21 százalék
• Erős nemzeti érzésűek – 14 százalék
• A rend és a stabilitás hívei – 13 százalék
• Zöldek, környezetvédők – 13 százalék
• Européer, nyugatias gondolkodású emberek – 8 százalék
• Hívő emberek – 6 százalék
• Konzervatívok, hagyománytisztelők – 4 százalék

A legidősebb ellenzéki világnézeti csoport a szocialista, szociáldemokrata, 44 százalékuk 60 éves vagy afeletti. A legfiatalabbak a magukat liberálisként besorolók, akiknek 44 százaléka 18 és 39 év közötti. A liberálisokat a zöldek követik, 42 százalékuk tartozik a legfiatalabb választói csoportba.

A válaszadók lakhelyére is kitér az intézet, ez alapján a liberális és zöld szavazók nagyobb része fővárosi (32 százalék, 29 százalék), míg a szocialisták közül a legnagyobb csoport, 30 százalékuk megyeszékhelyen lakik. A nemzeti érzésű, konzervatív ellenzékiek közül a kisebb településeken lakók vannak többen (29 százalék).

Gyurcsány Ferenc és a zöldek esete

Az elemzésben arról is írnak, hogy az ellenzékváltás a 2022-es választás előtt megjelent politikai célként, de „a választási vereség ellenére az ellenzéki választók többsége nem fogalmaz meg ilyen elvárást A világnézeti táborokon belül leginkább a nemzeti, konzervatív ellenzéki választók (44 százalék), valamint a zöldek (42 százalék) szavaznának szívesebben kívülről érkező politikai erőre.”

Azt is vizsgálták, hogy mennyivel népszerűbbek, valamint népszerűtlenebbek az ellenzéki pártvezetők az egyes világnézeti táborokon belül. Az eredmények alapján a nemzeti érzésű, konzervatív ellenzékiek összességében rosszabb véleményt fogalmaznak meg az ellenzéki politikusokról, míg a liberálisok vannak róluk a legjobb véleménnyel. Ami megfigyelhető, hogy a zöld választók körében népszerűtlenebb az átlagnál Gyurcsány Ferenc (Demokratikus Koalíció), valamint a szocialisták között Gelencsér Ferenc (Momentum) és Ungár Péter (LMP).

Az elemzés alapjául szolgáló kutatás 2000 fő személyes megkérdezésével készült 2022. szeptember 15. és 30. között. A kérdezettek olyan magyar állampolgárok, akik a 2022. áprilisi országgyűlési választáson részt vettek, és az Egységben Magyarországért vagy az MKKP listájára szavaztak. A kutatás nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentatív a magyar ellenzéki szavazókra. A kutatás hibahatára 2,2 százalék, az adatfelvételt a Závecz Research készítette.

(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)