Az EU tiltja, mégis veszteséggel működtetik a BKV-t

Nem a korrekt, szakmai partnerséget szeretnénk tönkretenni, de a problémákról is beszélni kell – így reagált Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes Terdik Roland, Budapest rendőrfőkapitánya beszámolójára. 

(Ez történt egy XV. kerületi kilakoltatásnál is.) Akik ki szeretnék fejezni a véleményüket, azokkal szemben nem lehet megfélemlítő módon fellépni, ezért arra kérte a rendőri vezetést, hogy minden esetben tartsák be az arányosság elvét. Azt is jelezte, hogy a becsület napján a rendőrségi eljárás a közbizalom megingására adott alkalmat, mivel a nemzetbiztonsági szolgálatok nem tudták megakadályozni külföldi provokátorok magyarországi beutazását, majd miután pedig megtörtént a baj, a rendőrség, az ügyészség és a bíróság egy lájk és egy kabát fotója alapján vett őrizetbe, majd előzetes letartóztatásba egy lányt, aki a főpolgármester-helyettes információi szerint ártatlan volt.

Wintermantel Zsolt, a fővárosi Fidesz–KDNP frakcióvezetője szerint a szabad Budapestet hirdető városvezetés nem alkalmazhat olyan kettős mércét, amely a hídfoglalások esetében megtörtént.

Nincs ilyen hídfoglaló meg olyan hídfoglaló. Nem teheti meg a főpolgármester, hogy az egyik hídfoglalásnál kiáll, és teljes támogatásáról biztosítja a tiltakozókat, miközben a másik hídfoglalásnál kéri Budapest rendőrfőkapitányát, hogy minél hatékonyabban és hamarabb intézkedjen a híd felszabadításának ügyében.

Óriáshiány a közlekedési cégnél

A közösségi közlekedés fenntartása és a BKK járműveinek üzemeltetése egymaga kiteszi a főváros havi kiadásainak a felét. A Fővárosi Közgyűlés mostani ülésén tárgyalta a BKK és a BKV 2023. évi üzleti tervét, melyet úgy fogadtak el, hogy az tele van bizonytalanságokkal.

A cég reményei szerint idén 8 százalékkal emelkedhetnek a menetdíjbevételek, és akár a 61 milliárd forintot is elérhetik, az állam pedig szociális alapon 13 milliárddal támogatja a nyugdíjasok és diákok utazásait. Ugyanakkor a VEKE elnöke arra emlékeztetett, hogy korábban a főváros az üzleti tervet érintően eddig egyetlen döntést hozott: ingyenessé tette a 14 éven aluliak budapesti közlekedését, ráadásul nem csak a budapesti gyerekek számára, hanem mindenkinek.

Ennek 2021. szeptemberi bevezetésekor ez évi 1 és 7 milliárd közötti veszteséget jelentett, ami mára már a 10 milliárdot is meghaladhatja. Dorner Lajos szerint mivel a gyereknek nincs is saját jövedelme, ezért ez nem más, mint egy, a BKK-t és a fővárosi költségvetést megrövidítő, családoknak adott bújtatott családtámogatási juttatás. A közlekedési cég a diákbérlet-árakat is rendkívül alacsonyan tartja, míg Szegeden 5280, Debrecenben 4400, Miskolcon pedig 4900 forint, addig a fővárosban 3450 forint. Ez nem azt jelenti, hogy a jövedelemmel nem rendelkező gyerekek ne utazhatnának akár ingyen is, de ha a hiány okait keressük, akkor ezt is figyelembe kell venni.

Budapest éves közkiadásainak felét a „villanyszámla” teszi ki. Ezt három nagyfogyasztó rakja össze, 

• a közösségi közlekedésért felelős BKV,
• a közvilágítást biztosító Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft.
• és az ivóvizet szolgáltató Fővárosi Vízművek.

A közlekedési cég teljes energiaigénye 43 milliárd forintot emészt fel, ehhez jön hozzá a bérköltség, amely nagyságrendileg 78 milliárd. Idén a két cég működése 15 milliárdos többletfinanszírozást igényel, a kötelezően előírt beruházások pedig további 66 milliárdot. Élő Norbert képviselő szerint az állam 14 milliárd forintos, közösségi közlekedés után fizetendő kompenzációja időszerű, szükséges és megalapozott követelés.

Egy uniós rendelet előírása szerint nem kötelezhető veszteséges működésre közszolgáltató cég. Ezt úgy próbálják kikerülni a BKV esetében, hogy az üzleti tervbe beleírtak egy 3 százalékos kötelező nyereséget, ám ez sosem realizálódik. Ezzel valójában a főváros nem az uniót, hanem saját magát csapja be – hívta fel a figyelmet Dorner Lajos.

Nemet mondtak a szakrendelők átadására

Noha az önkormányzatok számára egyre nagyobb terheket jelent a járóbeteg-szakrendelőik fenntartása, szeretnék azokat megtartani. Szaniszló Sándor, a XVIII. kerület polgármestere azt kérte, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) reálértéken finanszírozza a szakrendelőket, ne teljesítményalapon, mert ez csak a XVIII. kerület szakellátásában februárban 21 milliós veszteséget okozott.

Szaniszló Sándor arra emlékeztetett, hogy az Egészséges Budapest Program keretében megígért, 2022-re esedékes 10 milliárd forint sem érkezett meg a fővároshoz, így a XVIII. kerületnek járó pénz elmaradása miatt az egészségügyi célú fejlesztésük félbemaradt, csökkentett tartalommal tudják csak befejezni.

– húzta alá Szaniszló Sándor. (A szakrendelők fővárost érintő államosítási törekvéséről észletesebben itt írtunk.) Végül 9 fideszes tartózkodás mellett a közgyűlés elutasította a fővárosi járóbeteg szakellátók önkéntes átadását.

Pintér Gábor, a Fidesz–KDNP listás képviselője az ülésnap végén bejelentette lemondását, munkáját közigazgatási területen, a Fővárosi Kormányhivatalnál folytatja.

(Borítókép:  A Fővárosi Közgyűlés ülése a Városházán 2023. március 29-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)