Ismét berendelték a bíróságra a Karinthy gimnázium kirúgott tanárait

Csütörtökön 13 órai kezdettel folytatódott a Karinthy Frigyes Gimnáziumból kirúgott hat pedagógus tárgyalása a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiumán.

Ma öt tanárt hallgattak meg, a bíró többek között arra volt kíváncsi, hogy a polgári engedetlenségben részt vevő, majd amiatt kirúgott pedagógusok hol tartózkodtak a tiltakozás ideje alatt, terveikről tájékoztatták-e a diákokat, az intézményvezetőt és a tankerületet.

A sort Nemes Mária kezdte. Az angol–földrajz szakos tanár elmondta: a tanulóknak jellemzően az előző órán szólt, míg az intézményvezetőt írásban tájékoztatták. A tankerületnek külön nem szóltak, ez ugyanis az igazgató dolga.

A pedagógus beszélt arról is, hogy az iskolában rajtuk, hatukon kívül másik tizennyolc tanár is részt vett polgári engedetlenségben, a Karinthyban így összesen huszonnégyen választották a tiltakozásnak ezt a formáját, mégsem rúgtak ki mindenkit, „hiszen akkor megrottyant volna az intézmény”.

Felidézte, hogy október elején közzétett egy videót, amelyben bemutatta, hogy az őszi esőzések, beázások miatt milyen áldatlan körülmények uralkodnak az épületben.

A gyerekek miatt csináltam, mert nap mint nap életveszélyben voltak a fekete penész és a beázások miatt

– emelte ki Nemes Mária, aki úgy véli, hogy végül emiatt pécézhette ki éppen őt a tankerület. 

„Bíztam abban, hogy ez nem fog idáig elfajulni” – tette hozzá a tanár, megjegyezve, hogy azóta elhelyezkedett egy másik intézményben, de most még kevesebbet keres, mint korábban.

Ősi Judit szerint az intézményvezető kettős kommunikációt folytatott

Nemes Mária után a harmadrendű felperes, Ősi Judit meghallgatása következett. A pedagógus – aki a Karinthyban franciát tanított – kijelentette: úgy érzi, hogy az intézményvezető, Hutai László 

„Volt, amikor határozottan támogatott bennünket, de előfordult, hogy arra kért minket, tartózkodjunk ezektől a tevékenységektől” – mondta Ősi Judit.

Arra a bírói kérdésre, hogy tisztában volt-e azzal, hogy a polgári engedetlenség miatt elküldhetik az intézményből, elárulta: bár Rábel Krisztina, a Külső-Pesti Tankerületi Központ igazgatója neki is küldött egy figyelmeztető levelet, a vezető azt végül visszavonta, rájött ugyanis, hogy neki aznap nem is volt órája.

„Ezért is lepett meg később a felmentésről szóló levél, én akkor ugyanis még csak egy figyelmeztetésre számítottam” – részletezte Ősi Judit, hozzátéve, hogy azóta sem helyezkedett el, mert ezt a félévet még a hátrahagyott diákjaira szeretné szánni, különösen azokra, akik érettségi előtt állnak. Jelenleg álláskeresési járadékból él.

A pedagógus végül megjegyezte: „Diszkriminatív módon történt az egész, a mai napig nem találok magyarázatot arra, hogy miért épp minket mentettek fel.”

Pfeiffer Norbert hosszú távra tervezett, ezért költözött a Karinthy közelébe

Nem sokkal 16 óra előtt a negyedrendű felperes, Pfeiffer Norbert meghallgatása is megkezdődött, de a bírónő jelezte, hogy vélhetően már nem jut idő minden kérdésre.

A biológia szakos pedagógus fontosnak tartotta kiemelni, hogy huszonhét órája volt egy héten, ami lényegesen több, mint másoknak.

„Ez amiatt volt, mert én egy, a tankerülethez tartozó másik intézményben is munkát vállaltam, mivel oda már nem jutott tanár” – mondta Pfeiffer Norbert. Ez a terhelés azt eredményezte, hogy sokszor hazavitte a munkát, de nagyon gyakran a tömegközlekedési eszközökön, például a buszon, vonaton is dolgozatot javított.

Megjegyezte: az utazás lerövidítése érdekében az iskola közelébe költözött, úgy tervezte, hogy hosszú távon is a Karinthyban fog tanítani. 

Két napja ajánlatott tettek, de hiába

Kedden már volt egy perfelvételi tárgyalás, ahol a tanárok ügyvédje, Sziklai Tamás az alperes jogi képviselőjének jelezte: nyitottak az egyezségre, de csak abban az esetben, ha azonnali hatállyal visszahelyezik az érintetteket a pozíciójukba, kifizetnek nekik fejenként 1 millió forintot, és a tankerület kiad egy nyilatkozatot, amelyben elnézést kér a felperesektől, illetve más pedagógusoktól.

Az alperes (a Külső-Pesti Tankerületi Központ) jogi képviselője erre reagálva elmondta: nincs felhatalmazása arra, hogy választ adjon az elhangzott ajánlatra, de továbbítani fogja a megbízónak.

Miután az egyezség nem jött létre, Sziklai Tamás kijelentette, hogy ebben az esetben megváltoztatják a kereseti kérelmüket, nem kérik a tanárok visszahelyezését. A másodlagos kereseti kérelmet ugyanakkor fenntartják, a pedagógusok a sérelemdíj, illetve a végkielégítés megfizetésére továbbra is igényt tartanak.

A tárgyaláson a bíró az elsőrendű felperest, Horváth Brigittát – akit már kedden meghallgattak – is megkérdezte arról, hogy van-e olyan volt kollégája, aki karinthys tanárként szintén részt vett polgári engedetlenségben, ugyanakkor az állásából nem távolították el. A kirúgott pedagógus kijelentette, hogy több mint tíz ilyen volt kollégáról tud. Ennek fényében szerinte is felmerül a kérdés, hogy miért pont őket, hatukat távolították el az intézményből. 

Mint ismert, tavaly ősszel több mint egy tucat tanárt mentettek fel a munkavégzés alól arra hivatkozva, hogy részt vettek polgári engedetlenségi akciókban, az elbocsátott pedagógusokat az Indexen portréfotókon mutattuk be. Március 13-án már bíróság elé állt az Eötvös József Gimnáziumból kirúgott Kapin Lilla, valamint a Vörösmarty Mihály Gimnáziumból elküldött Törökné Pethő Erzsébet, áprilisban pedig a Kölcsey egykori oktatói következnek.

(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)