Pusztító növénykórokozó jelenlétét igazolta három vármegyében is a Nébih
A közlemény szerint a baktérium „zárlati károsítónak” minősül, jelenléte jelentős gazdasági károkkal járhat, mivel a terjedése csak a megfelelő növényegészségügyi intézkedésekkel biztosítható, kémiai ellenszere ugyanis egyelőre nincs.
A Nébih szerint a burgonya, a paradicsom, a tojásgyümölcs, a rózsa mellett dísznövények is gazdanövények lehetnek.
A baktérium terjedésének elsődleges kiindulópontja a fertőzött szaporítóanyag, de a baktériumfaj képes a felszíni eredetű öntözővíz révén is terjedni, amelynek forrása a kesernyés csucsor (Solanum dulcamara).
A növénykórokozó baktérium fertőzőképességét tartósan megőrzi, és akár munkagépekkel érintkezése is eredményezhet további fertőzéseket – írták.
A Nébih arra figyelmeztetett, hogy a fertőzés teljes mértékű terméskiesést is okozhat, és a fertőzött területen akár évekre szüneteltetni kell a gazdanövények termesztését.
A vegyszeres védekezés hiányában a Nébih preventív növényegészségügyi intézkedések alkalmazását javasolja a gazdáknak, hogy csak laboratórium által bevizsgált, egészséges szaporítóanyagokat használjanak, és fertőtlenítsék a munkaeszközöket.
Az ugaroltatás, illetve a kalászosok vagy egyéb fűfélék termesztése vetésváltásban is javasolt, valamint az árvakelések irtása.