Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEMLekötözhetik a betegeket a kórházakban, hogy orvosolják az ápolóhiányt
További Belföld cikkek
- 300 milliárd forintért takaríthatja a kórházakat egy cég a következő négy évben
- Havazás várható Magyarország egy részén
- Bejelentett egy szivárgást a gázműveknek, a kocsijára terhelték a költségeket
- Teljesen kiégett egy hajó a Tiszán
- Sokan azt hitték, médiahack, de igaz: örökre bezárja kapuit a MikulásGyár
Székely László volt még a korábbi ombudsman, aki felkérte az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetőjét, hogy rendeletben szabályozza, hogyan lehet szabadságukban korlátozni a nem pszichiátriai osztályokon kezelt kórházi betegeket.
Ennek oka egy panasz volt, ami az ombudsmanhoz érkezett: 2017-ben két hónapig volt kórházban egy férfi, aki végül fertőzés következtében halt meg. A lánya pedig állítása szerint gyakran lekötözve találta az apját.
A kórház azzal védekezett, hogy a jogszabályok alapján korlátozható a beteg személyes szabadsága a saját élete, testi épsége és egészsége védelmében. Az ombudsman felkereste az Egészségügyi Tudományos Tanács elnökét is, aki elmondta, hogy a kórháznak fontos kötelessége, hogy a beteg életét, testi épségét megóvja, a további egészségkárosodását megakadályozza.
Azonban hangsúlyozta: a fizikai korlátozás sokszor kiváltható, ha elegendő szakképzett személyzet áll rendelkezésre.
2023 februárjában a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) utóvizsgálatot kérve fordult a jelenlegi ombudsmanhoz, Kozma Ákoshoz, miután az egészségügyért felelős miniszterek mostanáig nem tettek eleget a felkérésnek.
A kórházi személyzet hiánya óriási problémákat okoz
A TASZ jogásza, Takács Ádám az rtl.hu-nak elmondta: nem tudja az alapvető jogok biztosa kikényszeríteni a miniszterek döntéshozatalát, de képes lehet a nyomásgyakorlásra a nyilvánosságon keresztül, valamint az Alkotmánybírósághoz is fordulhat.
A szervezethez érkező megkeresésekből látható, a kórházi személyzet hiánya miatt egyre gyakoribbak azok az esetek, amikor a betegeket lekötözik, mert nem tudnak megfelelően odafigyelni rájuk.
Takács Ádám konkrét példákat is említett: több hozzátartozó is beszámolt a TASZ-nak arról, hogy nem pusztán lekötözve,
de kiszáradva találtak rá szeretteikre a kórházban, a személyzet ugyanis nem tudott rájuk nézni annyiszor, ahányszor indokolt lett volna, ők pedig nem tudták magukat megitatni.
Az is előfordult, hogy gerincbántalmakkal küzdő beteget szíjaztak le, még nagyobb fájdalmakat okozva neki. De olyan is volt, hogy egy beteget lekötöztek, aki a kezelés visszautasításának jogával élve el akarta hagyni a kórházat, de a kapuból visszafordították.
A fizikai vagy gyógyszeres korlátozás orvosi indoka általában az, hogy a beteg zavart állapota miatt van rá szükség.
A jogász szerint ugyanakkor – a magyar egészségügy állapotát ismerve – könnyen lehet, hogy a beteg azért zavarodott, mert nincs, aki elmagyarázza neki, hogy mi történik vele, mire számíthat, de ahelyett, hogy csökkenteni próbálnák a kiszolgáltatottságát, lekötözik.
Az alapvető jogok biztosának levelére a TASZ mostanáig nem kapott választ. Az rtl.hu megkeresésére az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala azt válaszolta, hogy állampolgári panaszbeadvány nyomán folyamatban van az ügy, de nem adhatnak előzetesen tájékoztatást arról, hogy mi lesz az eljárás eredménye, és milyen intézkedést tesz az ombudsman.
(Borítókép: Sebastian Gollnow / dpa / picture alliance / Getty Images)