A magyar Országgyűlés állást foglalt a háborúról

Kormánypárti képviselők kilenc pontból álló határozati javaslatot nyújtottak be „Az orosz–ukrán háború egyéves évfordulójáról” címmel. „Egy éve zajlik a háború Oroszország és Ukrajna között, és nincs jele annak, hogy rövid időn belül véget érne. A következmények drámaiak: a háború már eddig is több százezer emberéletet követelhetett és az elmúlt évek legnagyobb európai humanitárius válságát okozta” – olvasható a javaslatban, amelyben azt is leszögezik, hogy Európa a háborúba sodródás napjait éli,

az Európai Parlament további fegyverszállításokat követel. Vadászgépeket, helikoptereket, rakétarendszereket, harckocsikat és még több lőszert küldenének a hadszíntérre. A tagállamok egy része már el is kötelezte magát a további fegyverszállítások mellett. Ezek a lépések világháborúhoz vezethetnek.

A határozati javaslat kilenc pontja:

1. Kifejezzük elkötelezettségünket a béke mellett. Azt várjuk el a nemzetközi közösség minden tagjától, hogy a mielőbbi béke érdekében lépjenek fel, és kerüljék azokat a lépéseket, amelyek a háború kiterjedésével járnak.
2. Ismételten elítéljük Oroszország katonai agresszióját, és elismerjük Ukrajna jogát az önvédelemhez.
3. Álláspontunk szerint a Brüsszelben elfogadott gazdasági szankciók nem csillapították a háborút, és az orosz gazdaságot sem kényszerítették térdre, sőt a szankciók eredményezte magas energiaárak megfizetésével Oroszország háborúját finanszírozza Európa. Az energetikai szankciók egekbe lökték az energiaárakat, gazdasági károkat és tomboló inflációt okoztak minden uniós tagországban. Nincs olyan család, amely ne érezné a szankciós infláció terheit.
4. Ellenezzük azokat a brüsszeli terveket, amelyek tovább szélesítenék az energetikai szankciók körét. A gáz- és olajimport teljes befagyasztása, a nukleáris fűtőelemek behozatali tilalma jelentős ellátásbiztonsági zavarokat és még nagyobb inflációt okoznának számos tagországban, így Magyarországon is. Elvárjuk a brüsszeli döntéshozóktól, hogy ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek gazdasági kárai nagyobbak, mint nehezen jósolható előnyei. Elfogadhatatlan, hogy Európa és benne Magyarország legyen a háború fő gazdasági teherviselője.
5. Magyarország a háború kirobbanása óta történetének legnagyobb humanitárius segélyakcióját hajtotta és hajtja végre. Felhívjuk a kormányt, hogy továbbra is minden lehetséges módon folytassa az Ukrajnából menekültek megsegítését.
6. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a katonai konfliktus súlyosan érinti a kárpátaljai magyar közösséget. Már eddig is sokan adták az életüket a háborúban, miközben jelenleg is zajlik a sorozás annak érdekében, hogy további kárpátaljai férfiakat vigyenek a frontvonalba.
7. Magyarország a NATO és az Európai Unió elkötelezett tagja. Teljes jogú tagként és szuverén államként Magyarország mindent meg fog tenni a béke előmozdítása érdekében. A 2022. évi áprilisi választások és a szankciókról szóló konzultáció eredményei egyértelműek, ezek alapján megerősítjük: fegyverszállítások és további szankciók helyett mielőbbi béketárgyalásokra van szükség.
8. Felszólítjuk a magyar közéleti szereplőket, hogy tartózkodjanak az olyan állásfoglalásoktól és politikai akcióktól, amelyek jelentős gazdasági károkat okozhatnak hazánknak, vagy Magyarország háborúba sodródását eredményezhetik. A háború folytatása, a halált okozó fegyverek szállítása emberek ezreinek életébe kerülhet. Csak azonnali tűzszünettel, tárgyalásokkal és békével lehet életeket menteni!
9. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

A határozati javaslatot az Országgyűlés 130 igen, 24 nem mellett, tartózkodás nélkül szavazta meg.

Az ellenzéki oldalról több javaslat is érkezett a szöveg módosítására, de ezeket nem fogadta el a parlament. Az MSZP az ENSZ határozatát szavaztatta volna meg az Országgyűléssel, a Jobbik ezzel egészítette volna ki a dokumentumot: „A magyar Országgyűlés felszólítja a kormányt, hogy összhangban az ENSZ Közgyűlésének határozatával és a Vatikán álláspontjával, álljon ki a magyar polgárok biztonságát szavatoló tartós és igazságos béke mellett. Ennek érdekében szólítsa fel a putyini Oroszországot, hogy azonnal vonja ki csapatait Ukrajna területéről, hiszen agresszív támadása okozta a háborút.”

A Momentum részéről korábban Gelencsér Ferenc pártelnök úgy fogalmazott a határozati javaslattal kapcsolatban, hogy „igent mondunk az igazságra, nemet a hazugságokra. Ez ennyire egyszerű. Igent mondunk Oroszország elítélésére, de nemet a hergelésre és az uszításra”. A Párbeszéd is benyújtotta a módosító javaslatát, amiben már a határozat címét is átírták volna arra, hogy „az Ukrajna elleni orosz agresszió egyéves évfordulójáról”.

A DK-nak van egy saját, hétpontos határozati javaslata, ebben többek között arról olvashatunk, hogy csökkentenék az élelmiszerek áfáját és adóterhét, nyilvánosságra hoznák az orosz gázszerződéseket, megdupláznák a kedvezményesen adott gáz és áram mennyiségét, leállítanák az akkumulátorgyárak építését, valamint rögzítenék, hogy Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja.

Megszavazták a költségvetés módosítását is

Az Országgyűlés a határozati javaslat mellett megszavazta a költségvetés módosítását – amiről itt írtunk bővebben, a Költségvetési Tanács véleményét itt találja –, valamint a Madách Imre-emlékévet is.

Döntöttek az egyes, vagyongazdálkodást érintő törvények módosításáról, amelynek révén az MTI szerint számos fővárosi ingatlan kerül ingyenesen a Magyarországi Református Egyházhoz – a Károli Gáspár Református Egyetem megalapításának 30. évfordulóján – a campusfejlesztést segítendő. Határoztak a Magyar Nemzeti Bank 2021-es üzleti jelentéséről és beszámolójáról is.

Zárószavazás volt a Magyarország és a Világélelmezési Program (WFP) között a WFP Globális Üzleti Szolgáltató Központ létrehozásáról szóló megállapodás kihirdetéséről is. A WFP Budapesten szeretné létrehozni a Global Payments Solution nevű, pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szervezeti egységet, a Világélelmezési Program a tervek szerint 2023 végétől 81 főt foglalkoztatna Magyarországon.

(Borítókép: Bruzák Noémi / MTI)