Két nap alatt több mint kétezer pedagógus jelezte, hogy elhagyná a tanári pályát
További Belföld cikkek
- Botrányt kiáltott a Fidesz Erzsébetvárosban: Önkormányzati lakást adott saját jegyzőjének a polgármester
- Nemi erőszak miatt elfogatóparancsot adtak ki a TV2 sztárjával szemben
- Emberölés miatt köröz a rendőrség egy 16 éves lányt
- Több autópályán balesetek okoztak torlódást, Budapesten felborult egy autó
- A Bimbó utcai anyagyilkos azt állítja, hogy muszáj volt elkövetnie a gyilkosságot
Két nap alatt több mint 2000 pedagógus nyilatkozott úgy az aHang által indított petícióban, hogy elhagyná pályáját, amennyiben elfogadják a közoktatási státusztörvényt. Mint írják, a kormány tervei szerint 2023. június 1-től minden közoktatásban dolgozót egy egységes jogállási törvény hatálya alá terelnének – tehát az egyházi, alapítványi, magánintézmények dolgozóit is.
Hangsúlyozzák, hogy a státusztörvény mindenkire nézve rendkívül hátrányos rendelkezéseket tartalmaz, de a közalkalmazottak esetében a különbség drámai.
A szakszervezetek számításai szerint már így is 16 ezer pedagógus hiányzik a közoktatásból. A két nagy pedagógus-szakszervezet – a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete – 2021 októberében alakított sztrájkbizottságot, azóta folyamatosak a tiltakozások.
Határozatlan idejű munkabeszüntetés indult
Mint azzal már egy korábbi cikkünkben foglalkoztunk, a legutóbbi határozatlan idejű munkabeszüntetést március 16-tól hirdették meg a hazai iskolákban. A munkabeszüntetéshez immár a közoktatásban tanítók mellett a szakképzésben oktatók is csatlakoztak, céljaik ugyanis közösek: továbbra is a magasabb bérekért és a munkaterhek csökkentéséért küzdenek.
Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja a munkabeszüntetés reggelén az Indexnek elmondta: arra számítanak, hogy beindul egy öngerjesztő folyamat, és az intézmények sorra csatlakoznak majd.
Felügyelet az iskolákban
A kormány 2022-ben törvényben fektette le a sztrájk alatt nyújtandó minimális ellátás mértékét, ez a jogszabály azonban csak a Belügyminisztérium alá tartozó közoktatásra vonatkozik, vagyis a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz becsatornázott szakképzési intézmények oktatói még most is a hagyományos keretek között sztrájkolhatnak.
Mivel a kormány a még elégséges szolgáltatásokról szóló tárgyalási kötelezettségének nem tett eleget, a PDSZ a bírósághoz fordult, amely elsőfokú végzésben elfogadta a szakszervezet ajánlatát, a fellebbezési határidő pedig már lejárt. Mindezek értelmében a sztrájk alatt az intézményeknek csak felügyeletet kell biztosítani, de azt is csak akkor, ha van rá igény.