Elnöki tájékoztatás érkezett a Magyar Orvosi Kamarától

Amint arról az Index is beszámolt, legutóbb március 27-én érkezett tájékoztatás a Magyar Orvosi Kamarától arról, hányan jelezték nekik, hogy tagok akarnak maradni. Az orvosoknak ekkor öt napjuk volt még arra, hogy nyilatkozzanak tagsági szándékukról. Az eddig feldolgozott adatokat Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke ismertette.

A tagság kétharmada már biztosan marad

„Kedves kollégák és a Magyar Orvosi Kamara által érdeklődők” – kezdte meg beszédét Kincses Gyula MOK-elnök a kamara közösségi oldalán.

Az eddig feldolgozott adatok alapján több mint 33 ezer ember, azaz a tagság több mint kétharmada jelezte, hogy saját, szabad akaratából a kamara tagja akar maradni, mert fontosnak tartja a szakma autonómiáját, függetlenségét és a kollektív érdekérvényesítést

– jelentette ki Kincses Gyula.

A MOK elnöke hangsúlyozta: a kényszerű folyamat a kormányzati szándék ellenére nem meggyengítette, hanem megerősítette a kamarát.

Kincses Gyula szerint ez hatalmas megtiszteltetés és lehetőség, de ugyanakkor felelősség is. „Még többet, még jobban, a tagok igényeire válaszolva kell dolgoznunk a jövőben, mert így tudunk csak hatékony képviseletet biztosítani kollégáinknak és betegeinknek.”

Kincses Gyula beszédében aláhúzta: „33 ezer orvos akaratát, véleményét nem lehet figyelmen kívül hagyni.”

Ez feljogosít bennünket arra, hogy továbbra is az egészségpolitika hiteles, politikamentes szereplői maradjunk. Hogy ez mennyiben lesz eredményes, az elsődlegesen a kormányzati szándékon és együttműködési készségen múlik

– tette hozzá Kincses Gyula.

„Mérföldkő ez a nap, a kamara megújulásának a napja. A megújult kamarát együtt, közösen tudjuk jobbá tenni” – vélekedett.

Megszűnt a kötelező kamarai tagság

Mint ismert, a Belügyminisztérium nemrégiben nyújtott be egy törvénymódosítást, amelyet az Országgyűlés kivételes eljárásban el is fogadott, később ki is hirdették. A jogszabályok értelmében

• megszűnt a kötelező orvosi kamarai tagság (csak az marad, aki úgy nyilatkozik);
• a nem kamarai tagok is praktizálhatnak;
• az etikai eljárások pedig – a folyamatban lévőkkel együtt – átkerültek a MOK-tól az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz.

A kamara és a kormány legújabb konfliktusában döntő szerepet játszott az a február 4-i küldöttgyűlés, ahol a MOK „az azonnali és hosszú távú célok elérése érdekében” nyomásgyakorlásba kezdett: arra kérték a háziorvosokat, hogy ne írják alá az ügyeleti szerződéseket.

A döntéshozók szerint a kamara döntése a betegbiztonságot veszélyezteti. A kormány azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy a MOK etikai eljárás alá vonta az egyik vármegyei háziorvosi szakmai vezetőt, aki tájékoztatót tartott az új ügyeleti struktúráról a kollégáinak.

A kamara erre úgy reagált, hogy pusztán etikai bejelentést tettek egy olyan személy ellen, aki visszaélt hivatali helyzetével. Ez a kijelentés ugyanakkor nem árnyalta a történteket, a kormány törvényileg próbál pontot tenni az ügy végére.

(Borítókép: Kincses Gyula 2023. február 7-én. Fotó: Kaszás Tamás / Index)