Maróth Miklós: Az Európai Bizottságnak nem a szakmai szempontok számítanak
További Belföld cikkek
- Kiengedték az elmegyógyintézetből a szexuális kényszerítéssel vádolt egykori óvodai dolgozót
- Áthajtott a piroson, elgázolt egy kerékpárost, majd belecsapódott egy taxiba egy sofőr
- Az Index volt munkatársa lett a Hirado.hu főszerkesztője
- Meghalt Horn Gyuláné, az egykori miniszterelnök özvegye
- Gázolt a vonat Győrben, a helyszínen nem közlekednek szerelvények
Egyesek szeretnek ragaszkodni a rég megszokott rosszhoz – mondta aMandinernek adott interjújában Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) vezetője azzal kapcsolatban, hogy a napokban nagy visszhangja volt a közalkalmazotti státusz eltörlésének.
Arról is beszélt, hogy az előző rendszer kötöttebb volt, most több lehetőség nyílik a differenciálásra. Ez a kutatóhely-vezetők szabadságát is bővítette, jobban tudják motiválni a munkatársaikat – tette hozzá.
Az elmúlt időszakban 30 százalékkal nőtt az egy éven belül PhD-t szerző kutatók száma, a publikációké is jelentősen emelkedett.
Közvélemény-kutatást nem végeztek, ám kétségtelen, kezdetben bizalmatlanság övezte az ELKH irányító testületét, viszont az ELKH-t a nemzetközi szakmai szervezetek mára el- és befogadták. Az új felállásban végre mindenki az alapfeladatra, nevezetesen a kutatásra tud koncentrálni.
Maróth Miklós fontosnak tartja az anyagi megbecsülést, de legalább ennyire lényeges érzi az eszközeik állapotát. Egy komolyabb mikroszkóp akár egymilliárd forintba is kerülhet.
Ez talán jelzi, milyen léptékről beszélünk, ráadásul az infrastruktúra fejlesztésére nincs sor a költségvetésünkben
– mondta az Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Élen jár az űrkutatás
Maróth Milós azt is megjegyezte, hogy a nemzetközi sikeresség érdekében nemcsak a kutatókat kell úgy megfizetni, hogy ne menjenek külföldre, hanem a kutatási infrastruktúrát is mielőbb meg kellene újítani.
Meglátása szerint az elvándorlás elsődleges oka több esetben nem is a bér, sokkal inkább az olykor kedvezőtlen kutatási körülmények és lehetőségek.
Hozzátette, a Horizont Európa programban van olyan nyertes pályázatuk, amelynél sajnálatos módon csúszik a szerződéskötés, így a kifizetés is.
Nagyon várják az uniós egyeztetések eredményét, ám Maróth Miklós szerint nem könnyű optimistának lenni, ugyanis mint fogalmazott:
a jelek szerint nem a szakmai szempontok számítanak, nem az igazság érdekli az Európai Bizottság illetékeseit, hanem politikai küzdelem folyik.
Maróth Miklós elmondta: számos tervük van, ezek között az élmezőnyben van az űrkutatás.
Magyarország előtt rengeteg lehetőség adódhat ezen a téren, nagy hagyományaink is vannak, amelyekre lehet építeni. Ez a jövő útja.
– fogalmazott az Széchenyi-díjas klasszika-filológus.
Arra a kérdésre, hogy mekkora veszélyt vagy lehetőséget rejt a mesterséges intelligencia, Maróth Miklós elmondta: több kutatóhelyük folytat mesterséges intelligencián alapuló kutatásokat.
A Szegedi Biológiai Kutatóközpontban például világviszonylatban is új fehérje- és rákkutatási módszert dolgoztak ki, és tervezik a területek szélesítését.
A szintén nagyon sikeres Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet két mesterséges intelligenciával kapcsolatos nemzeti laboratóriumot is vezet, egyik fő területe az önvezető járművekkel kapcsolatos fejlesztés.
A digitalizáció megállíthatatlan, mi egyéb területeken is haladunk a korral e tekintetben, például jelentősen kibővítettük az ELKH Cloud felhőrendszerünk kapacitását a tudományos projektek adatainak tárolására, feldolgozására. Ezt nemzeti laborok, egyetemek is használhatják
– mondta az ELKH vezetője.
(Borítókép: Maróth Miklós 2023. március 7-én. Fotó: Németh Kata / Index)