Adj hozzá egy kis folyadékot, és máris feltámadnak... vagy épp ellenkezőleg.
Az a cél, hogy közelebb hozzák a tudomány világát az átlagemberekhez.
Nem jól tudtuk, mennyi szén-dioxidot nyelnek el a tengerek.
Képeket kötnek a szavakhoz, azután meglepődnek.
Nagy szerencse, mert veszélyeztetett fajba tartozik.
Egyszer vagy fiatal. Ha nagy a baj, többször is.
Jó hír: úgy tűnik, beválik a montreali jegyzőkönyv.
2024.11.05. 17:55 Módosítva: 2024-11-06 20:00:16
A meleg tengeri és hideg északi légáramlás találkozása irgalmatlan felhőtornyokat szül.
Mindössze 7 milliméteresre nő meg.
Egyszerűen elpusztíthatatlan.
A kínai kutatók technikája nagyságrendekkel gyorsabb, mint az eddigiek.
Felismerik és tudomásul veszik a körülöttük elhelyezkedő formákat.
2024.10.24. 12:25 Módosítva: 2024-10-25 06:51:21
Pár millió tonna gyémánt kell hozzá évente. Kicsit drága, de megéri.
Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy minden szükséges információval rendelkezünk.
Nem messziről indultak, és nem is olyan rég.
Nem szabad elöl hagyni a fénykardot.
A kulturális megszokásokat leszámítva leginkább az az oka, hogy lusták vagyunk kísérletezni.
Ideje új lapot nyitni a kriptográfia történetében.
Nagyon figyeljük a Bennut és az Apophist, így azt is észrevesszük, ha valami megzavarja a pályájukat.
A két és fél méteresre is megnövő Arthropleura meglehetősen kiméraszerű volt.
Szervetlen struktúrák végzik az életre jellemző energiatermelést.
2024.10.13. 21:19 Módosítva: 2024-10-14 18:26:28
Egy rejtélyes könyvben elvileg megtalálható minden, amit érdemes ehhez tudni.
Nem időutazás, vagy ha az is, csak a jövő felé tart.
Kémiában is a mesterséges intelligencia nyert.
John J. Hopfield és Geoffrey E. Hinton fektették le a ma népszerű mesterséges intelligencia alapjait.
Victor Ambros és Gary Ruvkun felfedezése.
Graham Hancock munkássága során többedjére került már összetűzésbe a tudósokkal.
A technikai fejlődés 1000 év alatt képes kinyírni egy bolygót.
Ha nem, van egy észbontó videónk a nanovilágból.
A növényekkel borított terület több mint tízszeresére nőtt az elmúlt évtizedekben.
Nem tudjuk, hogyan tágul a világegyetem, ezért azt sem, hogyan keletkezett.
Ilyen bomlás százmilliárdból csak tucatszor történik.
Nem csak a bolygónkon mutatkozik meg az emberi tevékenység hatása.
Ez sem egy légből kapott sci-fi.
Nem mindegy, hogyan. Az űrben ugyan nincs lökéshullám, de az atomvillanás elegendő lehet.
Hallott már a japán vidékről, ahol nagyon sokan száz évig élnek? Csak mese volt.
Paradigmaváltás következhet abban, amit az emberi létezésről gondolunk.
A szupravezetés modellezése közben különös állapotba került az anyag.
Akusztikus technikával csípnék el a legnehezebben mérhető részecskét.
A Csillagos éj megfelel még a turbulenciaelméleteknek is.
Hallott már a fáradt fény elméletről?
Most tisztázódott, hogy egy 200 méteres megacunami okozta.
Már készül a jövő évtized tudományos szenzációja.
A Neptunusz után következő aszteroidamezőt egy újabb követi.
A rovarölő szereknek most már kukában a helyük.
2024.09.09. 10:50 Módosítva: 2024-09-10 13:42:40
Két kutatócsoport feszül egymásnak.
Ők a rovarvilág Heisenbergjei.
A sejtek átprogramozásával tetszőleges mennyiségben előállítható.
Nem reagál, nem oldódik, de akkor miért kerül elő nagy rögökben?
A keselyűk hiánya több mint félmillió ember halálát okozta.
Különösen sokat kap belőle, aki dohányzik.
Ugat, de nem harap.
De van egy szerencsénk.
Egy nyomógombos eszköz lehet a kulcs.
A nagy agy és a mozgékony életmód szükségessé tette az alkalmazkodást.
Arzén, ólom, higany is lehet a régi kötetek borítóján.
Tényleg nem a szomszéd kutyája.
Különös égitest, nem is biztos, hogy csillag.
Meglepő felfedezést tettek, miszerint két különböző hullámban öregszik az ember.
2024.08.14. 08:04 Módosítva: 2024-08-15 08:05:57
Nem a Starliner-asztronautái az elsők, akiknek a tervezettnél kicsit hosszabbra nyúlt az űrutazásuk.
Az élet keresése közben végezhetett a marslakókkal az amerikai szonda
