Orbán Viktor a parlamentben szólalt meg a Völner-ügyről

Kálmán Olga azzal kezdte a kérdések sorát, hogy Völner Pál ügyvédje a bíróság elé idéztetné Varga Judit igazságügyi minisztert, „Völner Pál nem hajlandó egyedül elvinni a balhét az utóbbi évtizedek legsúlyosabb korrupciós botrányában”. A DK képviselője úgy látja, a korábbi államtitkár

előbb-utóbb beszélni fog, alapos ismeretei lehetnek arról, hogy milyen magasra érnek a végrehajtói korrupció szálai.

Kálmán Olga arra volt kíváncsi, hogy Orbán Viktor tudott-e az ügyről.

Válaszában a miniszterelnök leszögezte: a kormánya Magyarország kormánya, az első és legfontosabb elvük, hogy a jogszabályok mindenkire vonatkoznak.

Orbán Viktor örül annak, hogy az ügyészség ellátja a feladatát, a konkrét üggyel kapcsolatban pedig azt javasolta Kálmán Olgának, hogy forduljon a legfőbb ügyészhez.

„Nem tartozik az erényei közé az egyenes beszéd” – vágott vissza Kálmán Olga, hozzátéve: „Nem fogja tudni lemosni ezt az ügyet sem a kormányról, sem a pártról, sem saját magáról”.

Orbán Viktor tudja, hogy ez

nem az azonnali kérdések, hanem az azonnali sértések órája.

A kormányfő világossá tette, hogy minden parlamenti képviselő, kormánytag és a kormány feje is esküt tett, ennek része, hogy a törvényeket megtartja és megtartatja, eszerint végezte és végzi a munkáját.

Orbán Viktor: Szabadságharcosok voltunk, szabadságharcosok maradtunk

Gelencsér Ferenc úgy látja, a miniszterelnök a 35 éves politikai karrierje során bejárta a politikai spektrum teljes skáláját, „talán csak egyvalami volt állandó, az antikommunizmusa és ennek hajtogatása”. A Momentum elnöke azt a kérdést tette fel,

hogyan lehetséges az, hogy az ötödik Orbán-kormányban egykori MSZMP-tagok foglalnak helyet, hol van ilyenkor a hírhedt antikommunizmusa?

Orbán Viktor válaszában közölte:

Nem tudok róla, hogy politikai karrierem valaha is lett volna. Szolgálat van mögöttem, több mint harminc év. A karrier és a szolgálat között jelentős különbség van. Szabadságharcosok voltunk, szabadságharcosok maradtunk, és ma is ez a legfontosabb számunkra. A hazánk függetlenségéért és szuverenitásáért kell harcolnunk külső erőkkel és belső megbízottaikkal szemben.

A kormányfő a Momentum elnökének azt javasolta, forduljon a szövetségeseihez, akik a volt kommunisták ügyében „első kézből tudnak felvilágosítást adni”.

Gelencsér Ferenc erre válaszul jelezte, az összefogás azért született meg, mert „a Fidesz eltorzította” a választási törvényt, majd kommunistának nevezte Pintér Sándort, Stumpf Istvánt, Fónagy Jánost, Tállai Andrást és Matolcsy Györgyöt. „Hogyan lehetnek ezek az emberek 2023-ban Magyarországon közhatalmi pozícióban?” – szegezte a kérdést Orbán Viktornak.

A miniszterelnök hangsúlyozta, „mindenki, akit a kormány tagjai közül megemlített, tiszteletre méltó emberek”, és elvárja, hogy kellő tisztelettel beszéljenek róluk. Orbán Viktor szerint Gelencsér Ferenc hangneme elfogadhatatlan, az emberek, akiket felsorolt, többet tettek a hazájukért, mint a Momentum elnöke egész életében tenni fog. Orbán Viktor kitért arra is, nem az ő dolga, hogy a szövetségesek nevében beszéljen, de halkan mondja: „Fiatalság ide, fiatalság oda, ha az ember valakikkel összeáll, és szövetségben indul – tartsam én azt bármilyen elvtelennek –, azért az ember így nem viselkedik”.

Testalkati hasonlóság és háborúpártiság

Gurmai Zita úgy látja, kevés közös van bennük Orbán Viktorral, de „a testalkati hasonlóságon túl van egy dolog, amiben biztosan” hasonlítanak, mindkettejüknek vannak gyerekeik. Az MSZP képviselője kiemelte, semmi sem előrébb való a gyermekeik, unokáik jelenénél és jövőjénél, amikor pedig azt mondja a kormány az ellenzékről, hogy háborúpárti, azt is mondják, hogy kockára tennék a gyerekeiket. „Komolyan gondolja?” – tette fel a kérdést a miniszterelnöknek.

Az ellenzéki képviselő arra emlékeztetett, hogy ők az ENSZ békenyilatkozatát támogatták, nem háborúpártiak, miközben Orbán Viktor „a békéről beszél, az ellenkezőjét teszi, belső feszültséget kelt, egymás ellen hergeli az embereket”.

Orbán Viktor kifejtette: ebben a helyzetben kétfajta álláspont van, az egyik, amit ők képviselnek, hogy legyen azonnali tűzszünet, minél hamarabb kezdődjenek béketárgyalások, a békepárti álláspont. A másik álláspont, amiről nem gondolta, hogy „ezt szégyellik, azt hittem jó lelkiismerettel vállalják”, hogy ennek a háborúnak csak úgy lehet véget vetni, ha addig folytatják, amíg valaki nem győz, ezért támogatja az ellenzék a háború folytatását jelentő lépéseket. A miniszterelnök nem akarta morálisan minősíteni ezt az álláspontot, egyszerűen nem tartja észszerűnek, mert úgy véli, hogy ezt a háborút egyik fél sem fogja megnyerni.

Gurmai Zita szerint arról, hogy egy állítást ismételget a kormányoldal, még nem válik igazzá, „ezt a hazugságot a propaganda találta ki, hogy eltereljék a figyelmet”, az MSZP pedig benyújtotta az ENSZ békehatározatát, de a magyar parlamentben ezt nem támogatták a kormánypárti képviselők, „akkor ki is a háborúpárti?”. Orbán Viktor megjegyezte, „ha jól értem, ez jelentkezési nyilatkozat a béketáborba, már ha Gelencsér képviselőtársunk engedélyt ad erre”.

Ez Orbán Viktor álláspontja a MOK-ügyben

Lukács László György szerint az elmúlt időszak egyik legérdekesebb törvényhozása volt, ami a Magyar Orvosi Kamara tagságát érintette, az orvosok kétharmada úgy döntött, hogy tag marad. A Jobbik frakcióvezetője ezután arról beszélt, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nem védi a vállalkozók érdekeit. A politikus azt kérdezte a miniszterelnöktől, támogatná-e, hogy legyen róla akár népszavazás, vagy kérdezzék meg a kamarát a kötelező tagságról és a hozzájárulás eltörléséről.

Orbán Viktor tisztázta, hogy a kamara belső ügyeiben a kamara az illetékes, a kormány ebben nem járhat el, ezen az a tény sem változtat, hogy a kormány a kamarákat általában partnerként fogadja el. A miniszterelnök az orvosi kamaráról úgy fogalmazott, köszönettel tartoznak a MOK-nak, az elmúlt időszak egyik legnagyobb horderejű változása volt, amiről egyeztettek és végrehajtották, ez a hálapénz kivezetése. Szívesen működnek együtt a jövőben is, a MOK ügyeibe nem kívánnak beleavatkozni. A kötelező tagsági viszony sem zavarta a kormányt, de egyetlen esetben nem fogadják el,

ha felmerül a gyanú, hogy a kötelező tagság jogi lehetőségét nyomásgyakorlásra, a hatalommal való visszaélésre használják.

Ilyen esetben meg kell szüntetni a kötelező tagságot, ez történt az orvosi kamaránál.

Lukács László György szerint érdemes lenne ezt alkalmazni az iparkamaránál is, így Parragh László megmutathatja, mekkora felhatalmazás van mögötte.

Orbán Viktor ezután újra elmondta: ha az iparkamara tagjai összegyűlnek és eldöntik, hogy másként szeretnének működni, akkor tudomásul veszik, de helyettük nem hoznak döntést. Megemlítette azt is, hogy az iparkamara sok segítséget nyújtott a kormánynak és az országnak, az egyik legbiztatóbb vállalkozáshitelezési programot közösen működtetik.

Orbán Viktor nem örül a végrehajtói ügynek, de szerinte nem ég rájuk

Toroczkai László a végrehajtói rendszerről beszélt, ők megtették a javaslataikat, „ez a rendszer sarcolja a magyar polgárokat”, de az igazságügyi bizottságban a kormánypárti képviselők leszavazták a Mi Hazánk nonprofit végrehajtói rendszerre vonatkozó elképzelését. A pártelnök megjegyezte, a DK képviselője kivonult az akkori ülésről, „létrejött a nagykoalíció a Fidesz és a DK között”.

Tényleg nem érzi miniszterelnök úr, hogy ráég önökre ez az egész ügy? Nem érzik úgy, hogy valamit tenni kellene?

– kérdezte Orbán Viktortól Toroczkai László.

Orbán Viktor válaszában rámutatott, nem helyes, ha politikusokat valaki csuklóból maffiózónak nevez, ezzel harminc év alatt valahogy megtanultak együtt élni, ám azt kérte, más csoportokat ne keverjenek bele, „a közjegyzők nevében ki kell kérni azt, hogy bűnözői színben tünteti fel őket”. Attól nem tart, hogy rájuk égne az ügy, sőt, „pont az ellenkezője történik”, a kormányfő kifejtette: azzal szokták vádolni őket, hogy nem vonatkoznak mindenkire egyenlően a jogszabályok,

senki nem örül ennek az ügynek, de a jogszabályok mindenkire egyformán vonatkoznak. A magunk részéről nem vagyunk boldogok attól, hogy ilyen kérdésekkel kell foglalkozni, nagy baj, hogy visszaéltek lehetőségekkel állami vezetők, de az biztos, hogy a jogszabályok rájuk is ugyanúgy vonatkoznak.

Orbán Viktor a Mi Hazánk javaslatáról úgy vélekedett, kiindulópontként is olyan pozíciót választottak, amiről nehéz megegyezni, mert szerinte a nonprofit alapú rendszer nem fog működni.

Toroczkai László válaszában azt ígérte, a következő alkalommal a fúrt kutakról fogja kérdezni a miniszterelnököt, mert százezrek aggódnak amiatt, hogy fizetni kell a regisztráció során. Orbán Viktor erre leszögezte, az ilyen javaslatoknak nála radikálisabb ellenzője nincs a parlamentben.

Rogán Antal nem ismeri Schadl Györgyöt

Jámbor András a kiszivárgott nyomozati iratokban feltűnt „Tónira” hivatkozva kérdezte arról Rogán Antalt, hogy milyen kapcsolat van közte és Schadl György között.

Rogán Antal hosszú idő után szólalt fel a parlamentben, a Párbeszéd képviselőjének kiejtésére utalva hangsúlyozta, nem tudja, hogy

Schadl és Schádl ugyanannak a személynek felelnek-e meg. Sem egyik, sem másik nevű urat nem áll módomban megismerni, nem is ismertem, és valószínűleg a jövőben sem fogom.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője kitért arra is, a baloldali képviselők által elmondottak alapján úgy kellene működnie az igazságszolgáltatásnak, ha látnak egy újságcikket, ami tetszik nekik, akkor azonnal vádat kellene emelni és néhány napon belül ítéletet hozni, „az ötvenes években működött így az igazságszolgáltatás, de ma Magyarországon jogállam van, minden állítást, felvetést megvizsgálnak az erre feljogosított szervek”.

Jámbor András válaszában jelezte, nem újságcikkekről van szó, hanem nyomozati anyagokról, és nem vádolta Rogán Antalt, hanem azt kérte, hogy tisztázza magát. Ezután Rogán Antal rögzítette, Magyarországon a jogszabályokat mindenkinek be kell tartania, azt, hogy betartják-e vagy sem, az erre jogosult hatóságok vizsgálják, megemlítette Tordai Bence házépítési ügyét is. A kormánypárti politikus rámutatott, nem az ártatlanságot kell bizonyítani, hanem a bűnösséget.

Háromezer milliárd forintra lenne szükség

Keresztes László Lóránt az ivóvízhálózat „tragikus állapotáról” beszélt, Gulyás Gergely a legutóbbi Kormányinfón bejelentette, hogy komoly felújítást terveznek.

Orbán Viktor válaszában kifejtette, a kormány foglalkozott az ivóvízhálózat kérdésével, van egy régi döntésük, aminek próbálnak érvényt szerezni, de lassan megy. A kormányfő szerint Magyarország olyan méretű ország, ahol indokolt annak a szabálynak a megalkotása, hogy az ország valamennyi pontján azonos mennyiségű elfogyasztott vízért azonos díjat fizessenek, de ma nem ez a helyzet. Ennek a megoldásán dolgoznak, de nem egyszerű. A másik problémának a víziközmű-hálózat állapotát nevezte, ahol valóban több évtizedes elmaradások vannak. A kormány igyekszik minden évben biztosítani a forrásokat, ami csak toldozgatásra-foldozgatásra elegendő, körülbelül háromezer milliárd forintra lenne szükség.

Az LMP politikusa válaszában úgy vélekedett, láthatóan azért nincs pénz erre, mert fontosabbnak tartják, hogy az akkumulátorgyárakhoz kiépítsék az ellátás infrastruktúráját. Keresztes László Lóránt a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság vezetőjének leváltásáról is kérdezett.

Orbán Viktor utóbbival kapcsolatban megjegyezte, aki jól végzi a munkáját, az azt kapja, ami azért jár, aki rosszul, attól meg kell válni, „de ez talán nem miniszterelnöki hatáskör”. A víziközművekről kiemelte: a dolgoknak van egy sorrendjük, ahhoz, hogy el tudjanak költeni háromezer milliárd forintot a víziközmű korszerűsítésre, valahol meg kell termelni azt, ezt azok termelik meg, akik dolgoznak, a nagy részük gyárakban teszi ezt, ezek a gyárak pedig adót fizetnek, „az a gyárak elleni hangulatkeltés, amivel gyakran találkozom itt, észszerűtlen, rossz logika”.

(Borítókép: Orbán Viktor 2022 november 2-án. Fotó:  Balogh Zoltán / MTI)