Nagy a baj Budapesten, „túlélőprogramot” készít a városvezetés

Maradnia kell a közszolgáltatások jelenlegi szintjének, és ki kell fizetni a főváros cégeinél és intézményeinél dolgozó mintegy 27 ezer ember bérét. Minden más nyitott kérdés lehet – erről is beszélt Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. Az MTI összefoglalója szerint Budapest vezetése „túlélőprogramot” készít, mert a jelenlegi prognózisok szerint augusztusra 76 milliárd forintos hiánya lesz a fővárosnak.

Az új pénzügyi koncepcióban megjelenő terheket azonban nem háríthatják át a lakosságra. A főpolgármesteri kabinet az első lépésekről már jövő héten tárgyal, az első döntéseknek már az áprilisi közgyűlésen meg kell születniük. Az elmúlt hetekben több kormányzati szereplővel is egyeztetett a főváros helyzetéről, de a főpolgármester nem tapasztalt hajlandóságot a helyzet megoldására, pedig a gazdaság 36-38 százalékát adja Budapest. Felhívta a figyelmet arra: egyedül Budapesten nőtt az ipari termelés, máshol „beszakadt vagy jelentős a csökkenés”.

Ha Budapest gazdaságát szétverik azzal, hogy a közszolgáltatások nem tudnak úgy működni, ahogy eddig, akkor nem lesz gazdasági felzárkózás

– jelentette ki Kiss Ambrus, hozzátéve, hogy 2020. január 1-jén 186,2 milliárd nem kötött felhasználású forrás volt a főváros számláján, idén január 1-jén pedig 10,1 milliárd, a csökkenésben jelentős szerepük volt a kormányzati megszorításoknak. Példaként említette, hogy az iparűzési adó jogszabályi környezetének megváltoztatása 2020-ban 40 milliárd forinttal, 2021-ben és 2022-ben további 40 milliárd forinttal csökkentette a főváros bevételeit. Ha ez a pénz meglenne, a Petőfi híd felújítását terveznék – jegyezte meg.

Azt is aláhúzta, hogy míg 2019-ben 216 milliárd forint volt a főváros működési kiadása, 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben együtt 197 milliárddal kellett többet költeniük erre, a többletkiadás egy jelentős része a szolidaritási adó volt. Mint mondta, 2018-ban a fővárosnak ötmilliárd forintot kellett befizetnie a költségvetésbe, 2019-ben tízmilliárdot, a 2020-2021-2022-ben pedig összesen 67,6 milliárdot. A közösségi közlekedésben kieső bevételek pótlására három év alatt 81 milliárd forintot fordítottak, a 27 ezer dolgozó bérének emelésére pedig 45 milliárdot. A kamatkiadások 12 milliárd forinttal drágították a főváros működtetését.

Az idei év első negyedévről szólva elmondta: a fővárosnak 93,7 milliárd forint bevétele volt, és 83,4 milliárd a kiadása, de felhívta a figyelmet arra, hogy a bevételek nem havi rendszerességgel érkeznek, az iparűzési adót március 15-ig, május 31-ig és szeptember 15-ig kell befizetni. Márciusban mínusz 19 milliárd forint volt a főváros folyószámláján.

A kormány vagy a főváros okozta a bajt?

A főpolgármester-helyettes arról is beszélt, hogy az első három hónapban a kiadások 37 százalékát vitte el a közösségi közlekedés, 19 százalékát – 16,1 milliárd forintot – a szolidaritási hozzájárulás, 8 százalékot a kamatkiadás, 5 százalékot a közvilágítás. Úgy vélte, „a gólvonal felé tart a labda”, a jelenlegi adatok szerint június második felében érik el a 25 milliárdos folyószámlahitel-keret alsó határát, augusztus végén 76 milliárd forint lesz a főváros hiánya.

A tendenciákról az elmúlt napokban Karácsony Gergely is posztolt közösségi oldalán, azt hangsúlyozva, hogy 

A fővárosi Fidesz-frakció szerint a pazarló, rossz városgazdálkodás miatt továbbra is folyik ki a pénz a kasszából: az elhibázott reklámtender miatt a mai napig többmilliárdos bevételtől esik el Budapest, az előző ciklusban elkezdett beruházások a csúszások miatt több tíz milliárddal lettek drágábbak, és több száz millió forint büntetést is fizet a főváros az elhibázott közbeszerzések miatt.