Szijjártó Péter a magyarországi közlekedést érintő bejelentést tett

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a töltőállomás megnyitóján arról számolt be, hogy a környezetvédelem a koronavírus-járvány, majd az ukrajnai háború kitörésével kissé lekerült a világpolitika napirendjéről, pedig ennek a kihívásnak a leghosszabb a hatása.

Ugye normális emberként úgy beszélünk erről, hogy meg tudjuk-e védeni a környezetünket. Azonban nem így szoktuk hallani ezt a témát. Hallunk Green Dealről, klímaváltozás elleni küzdelemről, zöldcélokról, de amikor ezeket halljuk, akkor arról beszélünk igazából, hogy meg tudjuk-e védeni a környezetünket

– fogalmazott a miniszter, hozzátéve: a környezetvédelem hitelességét némiképpen aláásta, hogy a megközelítés sok esetben ideologikussá és politikaivá vált, „és amikor azt halljuk, hogy zöld, akkor sok esetben már egy ilyen monopóliumra gondolunk, ahelyett hogy normális emberként arra gondolnánk, ami a környezetvédelem, vagyis a környezet megvédése, egy fizikai, valódi kérdés, amelynek mindkét lába leér a földre”.

Szijjártó Péter leszögezte, hogy e célkitűzéseket csak érdemi intézkedésekkel lehet elérni, márpedig ezek rendkívül fontosak lennének, mert az üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy 20 százalékát a közlekedés adja, ezen belül 70 százalék a közúti közlekedés aránya, és ennek kétharmadáért felelősek a teherautók. A károsanyag-kibocsátásnak ennek megfelelően globálisan 9 százalékát adja a közúti teherforgalom, és két módja van ezen arány leszorításának: az egyik a szállítás átterelése vasútra, a másik az alacsonyabb kibocsátású üzemanyagok használata.

A tárcavezető arra is felhívta a figyelmet, hogy a cseppfolyósított földgáz használata 15-30 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását a normál üzemanyagokhoz képest.

Tehát az LNG elterjesztése a közúti közlekedésben, főleg a közúti teherfuvarozásban egy hatalmas lépés abba az irányba, hogy globálisan tudjuk csökkenteni a károsanyag-kibocsátást. Ezzel Magyarország tovább erősíthetné pozícióját, miután már jelenleg is a világ azon húsz állama közé tartozik, amelyek gazdasági teljesítményük növelésével párhuzamosan csökkenteni tudták a károsanyag-kibocsátásukat.

Belépett a piacra a Shell

A miniszter ezután arra is kitért, hogy a kormány stratégiai jelentőséget tulajdonít a Shell-lel felépített partnerségnek gazdasági, energiaellátási és környezetvédelmi szempontból is. Rámutatott, hogy a vállalat a legrégebbi külföldi szereplő a magyar üzemanyagpiacon, valamint a legelső nyugati cég, amellyel Magyarország hosszú távú gázbeszerzési megállapodást írt alá, amelynek alapján évi 250 millió köbméternyi mennyiséget szállítanak a horvátországi LNG-kikötőn keresztül.

Közölte, hogy a Shell a töltőállomás megnyitásával belépett a magyar LNG-üzemanyag-piacra, és ezzel hozzájárul a kormányzat kibocsátáscsökkentési céljainak teljesítéséhez, „számunkra jó hír, hogy a Shell magyar vállalatokat von be ebbe a rendkívül innovatív tevékenységébe”.

Kapitány István, a Shell globális alelnöke leszögezte, hogy a karbonsemlegesítés a közlekedési ágazat egyik legnagyobb kihívása, és egyben a vállalat stratégiájának egyik fő célkitűzése. Az egyik lehetséges megoldásnak az LNG használatát nevezte, amely hozzájárulhat az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez a hagyományos üzemanyagokhoz képest.

„Az új magyarországi állomás fontos tagja a Shell európai LNG-hálózatának, amely támogatja az LNG kamion-üzemanyagként történő elterjedését Magyarországon és az olyan jelentős teherforgalmú országokban, mint például Ausztria, Csehország, Németország, Románia, Szlovénia és Szlovákia” – mondta az alelnök.