Többe kerülhet a gyerektartás újratárgyalása, mint az inflációs értékvesztése

Magyarországon 350 000 egyszülős család él mintegy félmillió gyermeket nevelve. Évente körülbelül 17-19 ezer válás történik, és minimum ugyanennyi élettársi kapcsolat bomlik fel, többségében közös kiskorú gyermekkel. A rossz, a válás határán billegő kapcsolatok száma pedig százezres nagyságrendű, a család kettészakadása pedig anyagilag is hatással van a gyereknevelésre. 

Nem feltétlenül százalékarányos

A döntés előtt az emberek próbálnak számolni, hogy az új költségvetésük, melyben a másik fél keresete kiesett, hogy fog kinézni. Akik már túl vannak a bontóperen, azok bizonytalanságát fokozzák olyan tévhitek terjedése, hogy a minimálbér emelése hatással lehet a tartásdíj összegére, vagy hogy ez a munkabér adott százalékát teszi ki. „A tartásdíj egy fix összeg, amit a bíróság a gyerek valós szükségletei alapján állapít meg, általában a más háztartásban élő szülő jövedelmének 15-25 százalékát jelenti gyermekenként, de több kiskorú esetén sem haladhatja meg az 50 százalékot”– részletezte Galambos Balázs, a SzépenVáljEl válásközpont alapítója.

A gyerektartás alapja az indokolt szükségletek költsége: 

• lakhatás – bérleti díj, gyermekre eső rezsiköltség
• élelmezés
• ruházkodás
• tisztálkodás, életkor szerinti piperecikkek
• oktatással járó költségek – különórák
• gyógyszerek, kezelések
• életkor szerint meghatározott zsebpénz, telefon költségei
• sport és kulturális programok

A gyerektartás tekintetében a jogszabály nem tesz különbséget a házasságban vagy élettársi kapcsolatban született gyermek között, a Ptk. szerint mindkét szülő kötelezett gyerektartásra, a saját háztartásában nevelő fél természetben, a gondozás költségeinek biztosításával, a különélő fél pedig havi összegszerű hozzájárulással. „A közelmúltban történt változások egyike, hogy a külön élő szülőt számos esetben hosszabb időtartamú kapcsolattartás illeti meg, és ezt a tartásdíj meghatározásánál is figyelembe kell venni” − egészítette ki a SzépenVáljEl válásközpont projektvezetője. 

A váltott gondoskodás esetén a korábbi élethelyzet és a jövedelemkülönbség alapján lehet kiegészítő tartásdíjat igényelni, a bíróság figyelembe veszi, hogy az a fél, amelyiknél többet tartózkodik a gyermek, nagyobb részt vállal a költségekből, a cél az azonos életszínvonal biztosítása mindkét szülőnél. 

Sokan az infláció miatt újratárgyalnák

Galambos Balázs arról is beszélt, hogy sokan gondolkoznak a tartásdíj újratárgyalásán, mivel az inflációs környezet rontott az értékállóságán, ugyanakkor inkább azt tanácsolja, hogy próbáljanak a szülők peren kívül megegyezni.

A tárgyalások ugyanis elhúzódhatnak, ami legalább 3-4 alkalmat jelenthet, akár hónapokba is telhet, a költségek pedig több százezer forinttól a milliós tételekig nőhetnek

– ismertette a szakértő, aki elárulta: volt már központjukban példa arra, hogy mediációs foglalkozásaik keretében írásban megegyezett a két szülő. „A dokumentumot ezután egyszerűen benyújtottuk a bíróságnak, ami határozatban fogadta el a tartásdíj újratárgyalt összegét”– mondta a válásterapeuta. Kiderült, hogy a változó gazdasági környezet hatására a központ tájékoztatta ügyfeleiket arról, hogy van lehetőségük KSH-inflációkövetést kérni a bíróságtól. 

Eltitkolt jövedelem esetén

Herkules Mónika projektvezető arról is beszélt, hogy gyakori probléma a válópereknél és a gyermekelhelyezési tárgyalásoknál, hogy a – mondjuk – vállalkozóként dolgozó fél eltitkolja valós jövedelmét. A bíróság ez esetben az adott fél életvitelének, rezsiköltség, külföldi utazások, autóvásárlások igazolható költésével állapíthatja meg, hogy az adott szülő mekkora mértékű tartásdíjjal terhelhető. „A hozzánk forduló, elsősorban felső középosztálybeli párok esetében a fizetésre kötelezett feleknél fontos momentum, hogy az alacsonyabb összeggel nem a gyereket akarják hátrányosabb helyzetbe hozni, inkább azt nem szeretnék, hogy a szülőtárs a tartásdíjat magára költse. Ilyenkor azt szoktuk javasolni az anyukának, hogy kezdje el írni a gyerekre fordított kiadásokat. Sok apuka meglepődik, hogy mekkora pénzek mennek el sportfelszerelésre, ruházatra, edzésekre, különórákra vagy táborokra”– jegyezte meg a szakértő, aki kérdésünkre hozzáfűzte: ez általában elegendő szokott lenni náluk a békés megegyezéshez. 

Mettől meddig és mennyit kell fizetni?

Fizetni pedig a különéléstől számítva kell, vagy a válókereset benyújtásának időpontjától egészen a közös gyerek 18 éves koráig, vagy amíg nappali közoktatás keretében továbbtanul, az első felsőfokú szakképesítése megszerzéséig. Különös tekintet alá esik a gyermek súlyos, munkaképtelenséget okozó betegsége. „A felek megállapodhatnak abban is, hogy a fizetési kötelezettség egy meghatározott vagyontárggyal – mondjuk ingatlan tulajdoni hányadának átadásával – vagy egy egyszeri összeg juttatásával legyen gyakorlatilag előre kiegyenlítve. Itt fennállhat a veszély, hogy változás történhet a körülményeket illetően, és lehet majd emelést kérni”– részletezte Herkules Mónika.

Galambos Balázs elmondta, hogy minden esetben az alaposan átgondolt kompromisszumot szokták javasolni, hiszen alapvetően a tartásdíj összegét a két szülő egyezsége határozza meg. „Ha azonban a kötelezett fél többszöri felszólításra sem fizet, vagy csak minimálisan teljesíti, gyámhatósághoz kell fordulni”– fűzte hozzá. 

A gyámhatóság döntése alapján az állam átvállalhatja a tartásdíj fizetését maximálisan három évig, aminek legmagasabb összege 60 ezer forint. Ehhez azonban szükséges igazolni, hogy a végrehajtás eredménytelen volt. A folyósítás további három évre meghosszabbítható, de alapvetően addig tart, amíg nem sikerül a határozat szerinti fix összeg legalább 80 százalékát behajtaniuk, ez visszamenőlegesen hat hónapra követelhető. Ha a kötelezett a kérelmezőnek legalább négy egymást követő alkalommal kifizeti a gyerektartást, az állami kiegészítést hat hónapra ideiglenesen felfüggesztik. 

Ugyanakkor a más ingatlanban élő magas jövedelmű felet nem feltétlenül kötelezik keresete 15-25 százalékának kifizetésére, ha ez nincs arányban a gyerekkel kapcsolatos költségekkel. „Például egymillió forintos nettó bér esetén ez 150-250 ezer forintot jelentene, de ha a gyerek valós szükségletei nem haladják meg a 80 ezer forintot, a bíróság nem fog ennél magasabb összegű fizetési kötelezettséget megállapítani. Ügyvédi beszámolók szerint 2022-ben a gyermekenként 60–120 ezer forint havi gyermektartás volt a leggyakoribb” – ismertette Herkules Mónika.

(Borítókép: Index)