Grétsy László: Kilencvenévesen már érdemes visszavonulni

„Minden embernek a saját anyanyelve a legszebb, hozzátartozik identitásunkhoz, ragasztó és ragaszkodó nyelv a miénk, ez az, ami országhatárokon túl is összeköt minket” – emelte ki Tomka Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményi főigazgató-helyettese az épület dísztermében tartott záróünnepségen. 

Az Anyanyelvápolók Szövetsége április 11-én nyitotta meg az 57. magyar nyelv hetét Szabadkán. Az idei esemény fővédnöke, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes levélben köszönte meg a szervezők és a résztvevők közreműködését. „A magyar nyelv megmaradása szempontjából kiemelt misszió ez, amit az Anyanyelvápolók Szövetsége több mint három évtizede képvisel.”

Nyelvünk olyan nemzeti érték, amit óvnunk és őriznünk kell országhatárainkon túl és belül egyaránt

– írta üzenetében. 

Grétsy László nyelvészprofesszor, a kezdeményezés megalapítója elmondta, hogy 1967-ben csupán öt előadással indították a magyar nyelv hete programsorozatot. Már akkor több város jelezte, hogy csatlakozna az eseményhez. „Ma már ott tartunk, hogy a tematikus héthez köthető több mint ezer magyar nyelvőrző előadást tartanak programszerűen az egész Kárpát-medencében” – húzta alá a nyelvész, aki arra is kitért, hogy bár emlékezetből idézte fel a kezdeteket, de úgy vallja, 90 évesen érdemes visszavonulni.

A kor ugyan bölcsebbé teszi az embert, de a kivitelezést már nehezebbé

– fűzte hozzá. Amikor tíz éve megkérdezték tőle, mire a legbüszkébb, a szóhasadást illető tudományos tevékenységét emelte ki, de valójában élete fő művének családját tartja, gyerekei és tizenkét unokája mellett négy dédunokája jelenti számára a legnagyobb örömöt. 

Azt, hogy már 57. alkalommal sikerült az anno néhány fő közreműködésével útjára indított, mára több szórványmagyarságnak otthont adó településre kiterjeszteni a magyar nyelv hetét, szintén értékes hagyatékai közé sorolta. „A nyelvőrző programsorozat arra szolgál, hogy felhívja a figyelmet az egyik legnagyobb értékünkre, és mindenki számára közkinccsé tegye a magyar nyelvet”– hangsúlyozta Grétsy László. 

Többek között Újvidéken, Óbecsén, Zentán, Adán, Tóthfalun tartottak tudományos és színházi előadásokat, anyanyelvi vetélkedőket. Az ország határain belül is számos nyelvőrző programot rendeztek. Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az Egyetemi Anyanyelvi Napok keretében anyanyelvi vetélkedőket, versmondó- és szépkiejtési versenyt szerveztek, valamint nyelvjárási tablókiállítást. Szegeden Petőfi-fotókiállítást és szavalóestet szerveztek, Sárospatakon könyvtári foglalkozást és anyanyelvi játékokat. Széphalmon, Pécsett, Győrben, Miskolcon többek között irodalmi műsorokat, városismereti sétákat és nyelvművelő programokat tartottak. 

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának dékánhelyettese, Bóna Judit nyelvész az idei programsorozat „A nyelv a nemzedékek kézfogása” jelmondatát alátámasztó kutatásokból idézett. „Az idősek úgy vélik, hogy megfontoltabban, bővebb szókinccsel beszélnek, de jobbnak ítélik meg saját fiatalkori, mint a mostani fiatalok nyelvhasználatát, akik ebben egyetértenek velük, ezért is választékosabb módon beszélnek nagyszüleikkel, mint egymás között” – ismertette a nyelvész, kiemelve: bármeddig képesek vagyunk új szavakat tanulni, tanulmányaink végeztével leginkább olvasással. 

Kis hely is lehet nagy tettek központja

Az ünnepség végén az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke, Juhász Judit és az alelnök, Nyiri Péter átadta a 2022-ben létrehozott Anyanyelvünkért Emlékérmet Sátoraljaújhely polgármesterének, Szamosvölgyi Péternek. Mint fogalmaztak, a díjat olyan külső támogatóknak ítélik oda, akik kiemelt szerepet vállalnak a magyar nyelv megőrzésében. 

„Egy kis hely is lehet nagy tettek központja, ott van Kazinczy otthona, Széphalom, a 2008-ban itt létrehozott Magyar Nyelv Múzeumában azóta is aktív nyelvőrző munka folyik. A fiatalok számára Sátoraljaújhely kiemelt tehetséggondozási programokat indít: középiskolások kapnak támogatást továbbtanulásra. A város a Kárpát-medencei településekkel is szoros kapcsolatot ápol, fiatalok és pedagógusok számára tart évente anyanyelvápoló ünnepséget” – mondta Nyiri Péter a kitüntetés kapcsán.

Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke Petőfi Sándor Téli esték című versének soraiból kiindulva azzal zárta a rendezvényt: az a sok jó szó, ami elhangzott az elmúlt héten, remélhetőleg valóban beszáll mindegyikünk szívébe. 

(Borítókép: Grétsy László 2020. november 23-án. Fotó: Cseke Csilla / MTI)