Csőd szélén a BKV, mégsem terveznek viteldíjemelést
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Itt a minisztérium bejelentése, gyökeres változás jön az egészségügyben - Reagált a kormány a legújabb Magyar Péter-féle hangfelvételre
- Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
16,6 milliárdos fejlesztési hitel felvételére készül a Fővárosi Önkormányzat egy banki konzorciumtól. Ezt Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes jelentette be, miután Karácsony Gergely megbízta egy túlélőprogram összeállításával, amely Budapest költségvetési egyensúlyának megőrzését szolgálja. A szerződéskötésről a közgyűlésnek még döntenie kell, és még a kormánynak is jóvá kell hagynia. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter erről a Kormányinfón azt mondta, hogy nincs ilyen kérelem a kormány asztalán, de általánosságban úgy fogalmazott, hogy a kabinet alapesetben nem támogatja ilyen módon az önkormányzatok eladósodását. (A kormánynak nem kell döntését megindokolnia.)
A tervezett hitelfelvétel egyébként forrásoldalon már szerepel a főváros 2023-as évi költségvetésében, és ahhoz kellene, hogy a már futó beruházások önrészét ezzel pótolja ki,
az így felszabaduló (önrész) összegeket ez esetben át tudnák vinni a működési kiadások fedezésére. Amennyiben ezt a hitelt lehívhatják, úgy 41 milliárdra apadna a város jelenlegi, 76 milliárdos hiánya.
A bejelentett túlélőprogram része lenne az is, hogy behajtanák a kormánytól azokat a kintlévőségeiket, amelyeket a jogszabályok alapján már meg kellett volna kapniuk. Ezek között szerepel a Solaris trolibuszok pénze, amelyről tavaly ősszel állapodtak meg a kormánnyal, így ez a közlekedésfejlesztési beszerzés is része az uniós finanszírozású operatív programnak. Ezek a trolik már jönnek, és ki kell fizetni, csakhogy a Európai Bizottság és a magyar kormány közti csörték miatt egyelőre az uniós kifizetéseket befagyasztották. Nyár végéig azonban rendezni kell a számlát a fővárosnak, ami 11 milliárdos terhet jelent.
Nyilván meg fogjuk kapni előbb-utóbb a pénzt, csak nagyon nem mindegy, hogy már júniusban vagy szeptemberben, ugyanis a kettő között van egy hatalmas likviditási lyuk
– fogalmazott Kiss Ambrus.
Budapest költségvetésében a kiadások fele a főváros közösségi közlekedésének fenntartására megy el, a BKV egyre növekvő hiánya pedig jelentős részben az energiaválságból fakadó villanyáram számlája megemelkedéséből. Ez persze más nagyvárosok közlekedését is érinti, amire Debrecen például úgy reagált, hogy hétvégére leállította a villamosközlekedést. Kiss Ambrus szerint azonban ez Budapest számára nem opció, mert ezzel csak az agglomerációs gépjárműforgalmat növelné, és mivel az utak keresztmetszete fizikailag nem bővíthető, állandósulnának a dugók.
A bérletárakhoz azért nem nyúlnak hozzá, mert azzal elbizonytalanítanák az utasokat.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy egyébként még mindig nem érték el a 2019-es évi eladott bérletszámokat. A korábbi évek bérletáremelései azt mutatták, hogy ilyenkor megindul a közösségi közlekedést választók lemorzsolódása, ami csak lassan épül vissza.
Az Index felvetésére, hogy vizsgálták-e annak észszerűségét, hogy az ország minden, 14 év alatti lakójának ingyenesen biztosítják a budapesti közösségi közlekedést, Kiss Ambrus azt válaszolta, hogy ilyen szerzett jogot nem lenne célszerű visszavonni, és az ezen megspórolható összeg érdemben úgysem segítene a BKV szorult helyzetén. Mindenkit arra szeretnének rászoktatni, hogy használja a közösségi közlekedést.
A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület korábban jelezte, hogy a megyei jogú nagyvárosok viszonylatában Budapesten kell a legkevesebbet fizetni a közösségi közlekedési bérletekért.
(Borítókép: Nagy Tamás / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
