Norvégiába utazott a honvédelmi miniszter, több kérdésben is egyeztetés zajlott
További Belföld cikkek
- Rétvári Bence: Januártól átlagosan 21,2 százalékkal nő a tanárok és az óvónők bére
- Sulyok Tamás karácsonyi üzenete: Sose tekintsünk a másik magyarra ellenségként!
- Műtét közben tanul az új budapesti robotsebész, de egyedül mégsem operálhat
- „Megszólalt a Kicsi” – karácsonyi különkiadást kapott a Menczer–Magyar-csörte
- Padlógázzal ment szemben a forgalommal egy ámokfutó sofőr Szolnokon
A Honvédelmi Minisztérium az MTI-hez eljuttatott közleményében idézte Szalay-Bobrovniczky Kristófot, aki hangsúlyozta: „háború idején különösen fontos, hogy partnereinkkel és szövetségeseinkkel megerősítsük együttműködésünket”.
A közlemény szerint a tárcavezető megbeszéléseket folytatott a norvég kormány és a parlament képviselőivel is.
A honvédelmi miniszter Bjorn Arild Gram norvég védelmi miniszterrel több fontos témában is egyeztetett. Első és legfontosabb pontként Magyarország légvédelmi rendszerének kiépítéséről beszéltek, amelyhez Norvégia a NASAMS rakétarendszerrel járul hozzá.
A közlemény szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta: a rendszer leszállítása, valamint a kiképzés a megállapodásnak megfelelően történik, a tárcavezető egyúttal reményét fejezte ki, hogy ezt az együttműködést a későbbiekben továbbiak is követik.
Megvitatták a miniszterek az ukrajnai háború miatt kialakult helyzetet, és a két ország arra adott válaszait. A magyar honvédelmi miniszter a közlemény szerint azt mondta: a személyes találkozások adnak lehetőséget arra, hogy a felek „torzításmentesen, első kézből hallgathassák meg egymás álláspontját”.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta: a háborút más nézőpontból látják a magyarok, akik a közvetlen szomszédságban élnek, és akiknek jelentős nemzeti közössége él Ukrajnában, ahol ráadásul nemcsak magyar életek esnek a harcok áldozatául, hanem a magyar kisebbségek jogait ismét csökkentik.
Magyarország a béke pártján áll, és megvédi a magyarokat, éljenek akár a határ magyar vagy ukrán oldalán. Magyarország ezért nem ad sem fegyvert, sem lőszert Ukrajnának, és ezért nem enged át fegyverszállítmányokat és eszközöket a határain Ukrajna felé
– mondta.
Kiemelte: mindazonáltal Magyarország a kezdetektől elítéli a háborút, kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, és történetének legnagyobb humanitárius akciójában segít a háborútól sújtottaknak, mind Magyarországon, mind Ukrajna területén.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf beszámolt arról, hogy találkozott a norvég parlament külügyi és védelmi bizottságának képviselőivel is. A képviselőket szintén biztosította arról, hogy Magyarország elkötelezett, és erején felül teljesítő NATO-szövetséges, amit több nemzetközi szerepvállalása is alátámaszt, kiemelten a balti légtérrendészetben, továbbá a NATO legnagyobb szárazföldi műveleteként ismert koszovói békefenntartó erőknél, a KFOR-ban, valamint az is, hogy Magyarország a keleti szárny megerősítéseként létrehozott egyik többnemzeti harccsoport keretnemzete.
A magyar védelmi kiadásoknak az észak-atlanti szervezet által elvárt mértéke már idén elérheti az elvárt két százalékot, ez pedig „a magyar kormány számára nem a plafon, inkább a küszöb” – mondta a honvédelmi tárca közleménye szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf.