Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEMMár nem a több pénz miatt mennek külföldre az orvosok
További Belföld cikkek
- Három hónapos csecsemő halt meg Budapesten
- Órákon belül új hagyományt teremt Sulyok Tamás köztársasági elnök
- Rónai Egon: Ha akkor nem rúgnak ki, az életem egészen másfele kanyarodik
- Nem akármilyen drogfogásról számolt be a budapesti rendőrség
- Egy sérült vízcső miatt péntektől egy szakaszon nem jár a 4-es, 6-os villamos
A fizetések rendezése óta már nem anyagi okai vannak annak, hogy az orvosok elhagyják az országot, hanem az egészségügyi rendszer egyéb körülményei. Folyamatos a szakdolgozók elvándorlása is, ráadásul a kormány az ő bérüket még mindig nem rendezte. A hosszú várólisták már főként az ápolók hiánya miatt alakulnak ki − mondta el egy Stockholmban dolgozó magyar orvos a Szabad Európának adott interjújában.
Kerényi Áron már egyetemista korában gondolkodott azon, hogy külföldre megy dolgozni, felesége pedig kutató, akiknél különösen gyakori, hogy a PhD-fokozatuk megszerzése után kutatásukat másik országban folytatják. Egyetemi képzése vége felé, a kórházi gyakorlatokon tapasztaltak alapján ő is úgy érezte, hogy az ottani légkör és struktúra, a rendkívül hierarchikus és poroszos rendszer nem vonzó a számára. Nagy különbségnek látja, hogy kint nincs olyan megkövesedett hierarchia, sokkal erősebb a csapatszellem, mindenki tagja a csapatnak a főorvostól a segédápolókig, és bárki szabadon elmondhatja a véleményét.
Bár fizetése magasabb, mint Magyarországon, de a megélhetés költségei is nagyobbak, ezért szerinte amióta itthon rendezték az orvosok bérét, nagyjából azonos pozícióban lehetnek a társadalmon belül.
A szakdolgozók hiánya a legégetőbb probléma
Véleménye szerint már nem a fizetés a fő oka a magyar orvosok elvándorlásának. A több szabadidő, a békésebb, nyugodtabb élet is vonzó a jobb munkakörülmények mellett, mert itthon sokkal jobban hozzá vannak kötve az orvosok a kórházhoz. A magyar orvosok korai kiégéséhez az is hozzájárul, hogy azt érzik, ha nem végeznek pluszmunkát, akkor nem lesznek elvégezve a feladatok. Az egész rendszert ők tartják a vállukon, és ez a túlterheltség riasztó a fiataloknak.
Svédországban is komolyabb probléma a szakdolgozók hiánya. Ott a legtöbb nővér is felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és egy jól képzett, sokéves tapasztalattal rendelkező nővér csak kicsivel keres kevesebbet, mint egy kezdő orvos. Magyar viszonylatban ez azt jelenti, hogy a nettó egymilliós szakorvosi bér alapján nettó ötszázezret kellene keresniük a nővéreknek. Alapbérük jelenleg körülbelül a fele lehet ennek.
Itthon a kormány által az a kitűzött cél, hogy a szakdolgozói bérek átlaga jövőre az orvosok átlagkeresetének 37 százalékát érje el. Idén ez 21 százalék, amely a legalacsonyabb Európában − írja a lap.
Mint azt megírtuk, Páva Hanna, az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánerőforrás-fejlesztési Igazgatóságának vezetője a Magyar Kórházszövetség XXXV. kongresszusán, Tapolcán mondott beszédet, amelyben kiemelte, a migrációs tendencia egyelőre nem változik az orvosok körében. 2022-ben közel 800 orvos kért hatósági bizonyítványt többek között németországi, ausztriai vagy angliai munkavégzéshez.