Magyarországon drágultak leginkább az olajok, míg a cukornál bevált az árstop

2023.05.09. 09:04
A friss adatok szerint az egész Európai Unióban jelentősen nőtt az olajok, zsiradékok ára. A legnagyobb mértékű drágulást Magyarország tudhatja magáénak.

A 2022-ben tapasztalt jelentős emelkedést követően 2023 első negyedévében is tovább emelkedtek az élelmiszerárak, a kiemelkedően dráguló élelmiszerek közé tartoznak az olajok és a zsiradékok is. A márciusi adatok azt mutatják, hogy az olajok és zsiradékok ára az Európai Unióban átlagosan 23 százalékkal emelkedett 2022 márciusához képest – írja az Eurostat. 

2023 márciusában szinte az összes uniós országban nőtt az olajok és zsiradékok ára.

Az olajok és zsiradékok ára Magyarországon emelkedett a legnagyobb mértékben, 33 százalékkal 2022 márciusához képest.

Magyarországot Dánia követi 32 százalékkal és Belgium 31 százalékkal. Ezzel szemben a legkisebb áremelkedést 6 százalékkal Horvátországban mérték.

A cukornál bevált az árstop

Az Eurostat adatai szerint a cukor drágulása 2023 februárjában és márciusában elérte a 61 százalékot. Ez a teljes EU-s átlag, de Magyarországon a cukor éves inflációja 17 százalék volt. Ennek az oka az ársapkákban keresendő.

Az élelmiszerárak 2022-ben jelentősen emelkedtek, a cukor pedig az egyik olyan termék volt, amelynek árai a legnagyobb mértékben drágultak. 2023 márciusában a cukor éves inflációja a legnagyobb mértékben Csehországban (98 százalék), Észtországban (97 százalék), Lengyelországban (82 százalék), Németországban (72 százalék) és Lettországban (70 százalék) emelkedett, míg kisebb, de még mindig jelentős növekedést regisztráltak Magyarországon (17 százalék), majd Luxemburg (19 százalék), Belgium (35 százalék), Bulgária (36 százalék) és Írország (37 százalék) következett

A kormány több eszközt is bevet 

A kormány új eszközzel harcol a fékevesztett élelmiszer-infláció ellen. Az alapvető élelmiszereket 20 termékcsoportba kell besorolni, a kategóriákban az elmúlt 30 nap legalacsonyabb áránál legalább 10 százalékkal kell olcsóbban kínálni legalább egy terméket. Ez hetente változhat, és nem vonatkozhat az árstopos termékre.

A részletszabályok kidolgozása még folyamatban van, ugyanakkor a döntés a jelentős bevétellel rendelkező élelmiszerláncokat érinti, tehát a legkisebb boltokra nem vonatkozik. A kabinet terve szerint legkésőbb július elsejétől léphet életbe. Erre az intézkedésre Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő szerint görög és francia minta is van. Gulyás Gergely azt is bejelentette, hogy

AZ ÉLELMISZERÁRSTOPOKAT JÚNIUS 30-IG MEGHOSSZABBÍTJÁK.

A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára, Neubauer Katalin azt mondta a döntésre reagálva az Indexnek, hogy valakinek muszáj lesz fizetnie a számlát. Szerinte érdemes lenne megvizsgálni, hogy ha csak Magyarországon van hatósági áras intézkedés – 15 hónappal a leghosszabb ideje az unióban –, és csak itt ilyen magas az élelmiszer-infláció, akkor nem lehet-e, hogy van valamilyen összefüggés a két dolog között.