Háziorvoshoz készül? Ezekre a változásokra számítson!

Takács Péter az egészségügyi alapellátás átalakításáról és a fejlesztések további irányát illetően elmondta, hogy a korábbi körzetstruktúra a ’80-as, ’90-es évek végén alakult ki. Csaknem egymillióval lettünk kevesebben a ’80-as évektől napjainkig, ebből adódóan a háziorvosi praxisok betegszáma drasztikusan lecsökkent, ezért a korábbi rendszer finanszírozási szempontból kedvezőtlen volt. 

Ebből adódóan mi járási központokban gondolkoztunk. Az OKFŐ alapellátásban tapasztalatot szerzett szakembereire bíztuk népességszám és földrajzi adottságok figyelembevételével a körzethatárok meghatározását 

– említette az államtitkár a tavaly év végén elfogadott egészségügyi reformcsomag indokai között. Hozzátette: a degressziós sávot nyár folyamán módosítani fogják minimum 1800-2000 főre, de akár 2500-ra is emelhető a praxishoz tartozók száma. Az államtitkár elmondta, hogy a 6600 háziorvosi praxis közül 680 betöltetlen, 2028-ig ezeket szeretnék megszüntetni. Az ellenőrzések során azonban az is kiderült, hogy voltak visszaélések, például egy orvos nevén tíz praxis volt bejelentve, de csak egyet működtetett, emellett voltak a betegek számára megközelíthetetlen, kieső vidéki rendelők is. 

Takács Péter előadásában kiemelte, hogy a háziorvosok szakvizsgájuknak megfelelően holisztikus tudással rendelkeznek, mégis szűk mezsgyén mozog a tevékenységük. A praxisok feladatainak bővítése tekintetében számítanak a diplomás szakdolgozók kompetenciáira, angliai mintára kibővítenék bizonyos rendelőkben is elvégezhető szűrésekkel, a már ellátásban szereplő krónikus betegek beutalóinak, receptjeinek kiírásával. Kapnának jogosultságot kórházi indikációval gyógyászati segédeszközök felírására is. Ebből adódóan az „egy orvos, egy asszisztens” praxisgyakorlatot szeretnék megszüntetni, a rendelőkben a szakdolgozói létszámot kibővíteni. 

A telemedicina és a telemetria használatával az orvos-beteg találkozás csökkenthető. Mint fogalmazott, a mesterséges intelligenciának nagy szerepe lesz abban, hogy majd az EESZT-be a beteg használatában lévő, vércukor-, EKG-, vérnyomásmérő adataiból jelzi az orvosnak, hogy mikor van szükség beavatkozásra. Az adatok implementálása a beteg és a gyártók beleegyezésével történhet meg. 

A minősítési indikátorokat illetően Takács Péter elmondta, hogy azokat a NEAK évek óta alkalmazza, az új rendszerben a meglévő 12-ből hármat modernebbre cseréltek.

Mint fogalmazott, ebben egyeztettek a Magyar Orvosi Kamarával, amely szerint az indikátorok összefüggésben vannak a háziorvosi praxisban folyó munka minőségével.

Az ügyeleti rendszer átalakítását az államtitkár úgy értékelte, hogy már az első pilotnál, Hajdú-Bihar megyében bebizonyosodott, hogy jól működik: délután 16–22 óra között nagyobb a betegforgalom, ami ezután a tizedére esik vissza, többségében sürgősségi ellátást igénylő esetekre. 

MOK-elnök: Hiányoznak a konzultációk

A bizottsági ülésen részt vett Kincses Gyula, a MOK elnöke, aki az elhangzottakra úgy reflektált: a kamara mindig is próbált a visszaélések ellen fellépni, egy rendszerszintű átalakításhoz pedig nem a kivételeket kellene figyelembe venni. Kiemelte: az államtitkár által elhangzottak nagy része elfogadható és vállalható, de az átalakítások előtt széles szakmai és társadalmi párbeszédre lenne szükség.

Kincses Gyula egyetértett a praxisteam létrehozásával, de úgy véli, a diplomás ápolók létszámbővítésével a praxisokat úgy kell átalakítani, hogy a jelenleg működő hatezerben megmaradjanak az orvosok. Mint mondta, a fix béreket szükséges megőrizni, a minőségi indikátoroknak ezen felüli juttatásoknak kell lenniük. 

Nem az ügyeleti rendszer átalakítása ellen tiltakoztunk, a degresszió, a rezsitámogatás felülvizsgálását kívántuk elérni, ennek a legkevésbé betegeket veszélyeztető eszköze, ha tiltakozásként nem írjuk alá a szerződést

– emelte ki a MOK elnöke. Hozzátette: a praxisgazdálkodások megváltoztatása jó irány, mivel az önkormányzatok nem voltak érdekeltek ennek a hatékony fenntartásában.

Az ügyeleti rendszer átalakítását pedig abból a szempontból vélik aggályosnak, hogy nincs megfelelően szétválasztva, hogy mi tartozik a 24 órás sürgősségi és mi a háziorvosi kompetencia alá. Kincses Gyula szerint ezeket szakmailag át kellene gondolni. 

A lakosság egészségi állapotában meghatározó az alapellátáshoz való hozzáférés és annak korszerűsége, minősége

– zárta felszólalását a Magyar Orvosi Kamara elnöke. 

Komáromi Zoltán, a DK képviselője, a Népjóléti Bizottság tagja az államtitkár felszólalására úgy reagált, hogy a betöltetlen praxisokat a szomszédos körzetekből próbálják pótolni, ezzel sokszor az orvosoknak a saját betegeikre nem jut idejük. További problémaként említette, hogy a kispatikák bezárásával szintén a kistelepülésen élők kerültek hátrányos helyzetbe. A DK-s politikus a Takács Péter által említettekhez hozzáfűzte: nemcsak a diplomások, hanem a szakképzett ápolók is képesek szűréseket végezni, ezért a kompetenciabővítést náluk is lehetne kezdeményezni. 

A nővéreknél nem volt olyan mértékű béremelés, mint az orvosoknál, előbbieknél eddig csak kettő volt, célszerű lenne a harmadikat is meglépni. Sokan akár 80 éves orvosok mellett dolgoznak, a legtöbb feladatot ők veszik le a vállukról

– hangsúlyozta Komáromi Zoltán. Hozzátette: a fiatalok számára vonzóvá kellene tenni a háziorvosi pályát, hiszen a jelenleg praktizálók többsége nyugdíjkorhatár feletti, csupán hat harminc év alatti háziorvos van az országban. 

A legnagyobb gond a szakemberhiány

Mészáros Lajos, a Népjóléti Bizottság fideszes alelnöke elmondta, hogy bátor dolognak tartja a hálapénz kivezetését, az alapellátás ilyen szintű átalakítása régóta váratott magára. Szavai szerint minden változás bizontalanságot okoz, őt is sok polgármester kereste meg a részleteket illetően. A mentőtiszteknek, akiknek nagy szerepük van a sürgősségi ellátásban, szintén öt kompetenciával bővült a tevékenységük, többek között a halottvizsgálattal. A képviselő szerint a juttatásoknak is követniük kell a feladatkörök növekedését. Megemlítette, hogy a megyei központok esetében van néhány anomália, például Fejér megyében két megyei kórház is van: egy Székesfehérváron, egy Dunaújvárosban. 

A bizottság elnöke, Varga Zoltán elmondta, hogy több mint 60 védőnő védőnői szolgálatokkal karöltve kéri, hogy gondolja át a kormány az államosításukat. 

Sebők Éva, a Momentum képviselője szerint lehetetlen megbízható információt kapni az egészségügyi rendszert érintő kérdésekről, sokszor a kórházak sem adnak választ a megkeresésekre. Nacsa Lőrinc KDNP-s képviselő erre úgy reflektált, hogy rendelkezésre állnak hiteles, nyilvános információk, a szakmai szervezetek által közzétett adatokból érdemes tájékozódni.

Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője szerint a védőnők hiányát a szakma vonzóbbá tételével, nem pedig átvezénylésükkel kellene megoldani. 

Kanász-Nagy Máté, az LMP képviselője arról beszélt, hogy a háziorvosok többsége 60 feletti, hamarosan több százan, több ezren eshetnek ki a munkából nyugdíjba vonulásuk miatt.

Takács Péter az idő szűkében rövid választ adott a felvetésekre, elsődlegesen azt emelte ki, hogy

A 68 milliárd forintos uniós RRF-forrásból finanszírozták volna az iskolaorvosok, fogorvosok, védőnői hálózat bővítését, ennek hiányban ezt az államkasszából fogják hamarosan megoldani. Mint mondta, a szakdolgozói béremelés folytatódik, az orvosfizetésekhez hasonlóan a hamarosan következő harmadik bérkompenzációs fázisig. További céljuk, hogy a kompetenciabővítésekkel a nagyobb felelősségű munkáért magasabb bér járjon. A háziorvosi szakma népszerűsítését illetően az államtitkár elmondta: 

Egy válság közben háromszorosára emeltük az orvosi béreket a 2010 előttihez képest, míg a Gyurcsány-kormány például 20 százalékkal csökkentette a rezidensek juttatását. Az egyetemekkel most azon dolgozunk, hogy szakmai orientáló ösztöndíjat hozzunk létre.

– részletezte Takács Péter, aki az adatszolgáltatásokat illetően elmondta, hogy az OMSZ rendszeresen közzétesz információkat, további adatokért érdemes levélben fordulni hozzájuk. 

(Borítókép: Takács Péter. Fotó: Karip Tímea / Index)