Több millió magyar él méltatlan körülmények között

Sürgős, rendszerszintű beavatkozásra és célzott állami támogatásokra van szükség ahhoz, hogy a súlyosan leromlott állapotú lakásokban élő emberek tömegének legyen esélye a méltó életkörülmények megteremtéséhez – hívja fel a figyelmet a Habitat for Humanity Magyarország (Habitat) legújabb tanulmányában. A szervezet két mintaprogramja alapján von le hosszú távú következtetéseket.

A héten bemutatott tanulmány a rossz lakáskörülmények mögött meghúzódó rendszerszintű problémákra világít rá. 

Több millió ember él ma Magyarországon leromlott ingatlanokban, lakhatási szegénységben, akik különböző jellegű és mértékű nehézségekkel küzdenek. Sajnos jelenleg szinte semmilyen célzott támogatást nem nyújt az állam a probléma kezelésére, a rekordmagas infláció és energiaárak ellenére sem

– fejti ki Feldmár Nóra, a Habitat szakpolitikai munkatársa, hozzátéve, hogy a szociális törvény 2022-es módosításával az állam azt is kijelentette, hogy az emberek iránti gondoskodásban a saját felelősségét minimálisnak ítéli meg.

A magyar lakóépület-állomány nagyon rossz állapotban van: a KSH adatai szerint még 2020-ban is több mint 100 ezer lakott lakásban hiányzott a vezetékes víz, fürdőszoba vagy vécé; a háztartások csaknem ötöde nincs rácsatlakozva a vezetékes gáz- vagy távhőszolgáltatásra. Emellett 

A legtöbb lakóépület műszaki állagának javításához olyan jelentős felújítási munkálatokra lenne szükség, amire a benne élőknek nincs anyagi lehetőségük, pedig a 2050-re kitűzött klímasemlegesség eléréséhez évente legalább 100 ezer lakást kellene felújítani Magyarországon úgy, hogy ennek jelentős része az alacsony jövedelmű, energiaszegénység által érintett háztartások körében valósuljon meg.

Ebben a helyzetben az önkormányzatokra és civil szervezetekre hárul, hogy betöltsék a keletkező hiányt, és szűkös erőforrásaik ellenére közvetlen segítséget és szolgáltatásokat nyújtsanak a legsérülékenyebb csoportoknak – így azokat a réseket töltik ki, ahová a kormányzati támogatások nem jutnak el. Állami források híján ezt a hiánypótló munkát európai uniós vagy egyéb, nem kormányzati források felhasználásával tudják elvégezni.

A Habitat TÁMASZ programjának támogatása a gyakorlatban krízisalapként szolgál olyan esetekre, amelyekben egy kisebb beavatkozással az életveszély elhárítása vagy az alapvető, biztonságos lakáskörülmények kialakítása, esetleg a lakás komfortszintjének növelése a cél.

Az is gyakran előfordul, hogy beköltözés előtt például leromlott szociális bérlakások felújításában tudunk segíteni.

– magyarázta Albert Kinga, a Habitat közösségi koordinátora.

A pár százezer forintos támogatási keretet rugalmasan, építőanyagra és munkadíjra is lehet fordítani, így a beépítést nagyon sokszor az ügyfelek végzik el. A támogatott beavatkozások skálája nagyon széles, de egyértelműen a nyílászárók cseréjét és a tetők javítását jelölik meg leggyakrabban a pályázók. A TÁMASZ program első 3 évében 59 háztartás, vagyis csaknem 300 ember részesült támogatásban.

A kiadvány egyik legfontosabb megállapítása szerint rendkívül alulfinanszírozott a szociális rendszer Magyarországon, ezek a projektek alapvetően innovációra kellene hogy szolgáljanak, nem a szolgáltatások folyamatos fenntartására. A lakhatási krízist nem lehet projektekkel megoldani, a magyar államnak kellene rá forrásokat szánnia.

A két esettanulmány alapján a Habitat úgy látja: rengeteg olyan tapasztalat halmozódott fel a lakhatással foglalkozó civil szervezeteknél, amelyekre építeni lehetne. A nagyszabású, államilag támogatott szociális felújítási programok elindítása nem várhat, meg kell akadályozni, hogy egyre több ember éljen méltatlan lakáskörülmények között.