Páros lábbal szállt bele a magyar egyetemekbe Brüsszel

Hónapok óta éles a konfliktus a Brüsszel–Budapest-tengelyen az Erasmus- és a Horizont-pályázatok kapcsán, összefüggésben az alapítványi fenntartású egyetemeket ért bizottsági kifogásokkal. Lapunk úgy tudja, új csatatér nyílt a felek között a felsőoktatásban, igaz, ennek is köze van a tematikus EU-s támogatások felhasználásához.

Információink szerint a LIFE Capacity Building projekttel kapcsolatban március 9-én érkezett a megkeresés az Európai Éghajlat-politikai, Környezetvédelmi és Infrastrukturális Végrehajtó Ügynökség (CINEA) felől, amely az Európai Bizottság dekarbonizációt és fenntartható növekedést előmozdító programjait irányítja.

Meglepő kérés érkezett

A CINEA listát kért az egyik munkacsomagba (WP6) bevonni tervezett egyetemekről a projekt koordinátorától, a Magyar Fejlesztésösztönző Irodától (MFÖI), amelyet a magyar fél meg is küldött, elmagyarázva, hogy ezek az egyetemek pusztán célcsoportként szerepelnek a projektben, a pénzügyi támogatásból nem részesülnek, így jogi kötelezettséget sem kell vállalniuk a projektben.

Az eredetileg bevonni tervezett egyetemek a következők voltak:

• Budapesti Corvinus Egyetem (BCE);
• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME);
• Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE);
• Széchenyi István Egyetem (SZE);
• Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE).

Erre azonban az a válasz érkezett az uniós intézményrendszer térfeléről, hogy a 2022. december 15-i Tanácsi Döntés I. mellékletében felsorolt egyetemek közül szerepelnek egyetemek ebben a górcső alá vett projektben, ezért felül kell vizsgálni az adott munkacsomagot és a tervezett költséget ki kell venni.

A meglehetősen ellentmondásos kérésre is hazai oldalról, az MFÖI részéről megint csak együttműködés volt a válasz: törölték a BCE-t, az SZE-t és a MATE-t is, ezen egyetemek nélkül nyújtották be az előkészített szerződéstervezetet.

Miniszter kontra uniós biztos

Szakmai szinten azonban nem állhatott meg a történet, az politikai síkon folytatódott, a magyar fél ugyanis nem tudhatta, hogy egyszeri eset volt ez a túlkapás, vagy akár rendszerszintűvé is válhat a folytatásban az efféle vegzálás. Éppen ezért Navracsics Tibor, aki miniszterként nemcsak a területfejlesztésért, hanem az európai uniós források felhasználásáért is felel, levelet írt Marija Gabriel uniós biztosnak, akinek a portfóliójába az oktatás éppúgy beletartozik, mint az innováció, a kutatás, a kultúra és az ifjúság.

Lapunk információi szerint a határozott fellépésnek meg is lett az eredménye, annak kedvező volt a fogadtatása Brüsszelben, ami az utóbbi időszak egyre élesebb ellentétei miatt nem volt éppen magától értetődő. Érdekesség, hogy 2014 és 2019 között Navracsics maga is uniós biztos volt, ráadásul a felelősségi köre nagy átfedésben állt Marija Gabriel portfóliójával: az Európai Unió kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa volt.

Érdemes volt beleállni 

Az Index úgy tudja, a magyar fél május 2-án azt az információt kapta, hogy ha szeretnék, visszatehetik a tévesen eltávolított egyetemeket a projektbe, amelyek eredetileg is benne voltak. Logikusan ezt is teszik majd, vagyis a szóban forgó LIFE Capacity Building projektnek nem kell a BCE, az SZE és a MATE nélkül megvalósulnia. 

(Borítókép: Index)