2024. június 24. 21:00
Albánia
Spanyolország
Düsseldorf Arena III. forduló
2024. június 24. 21:00
Horvátország
Olaszország

Orbán Viktor: Mi együtt, Magyarország és Brüsszel nagyszerű dolgokra lennénk képesek

2023.05.12. 10:34
Orbán Viktor miniszterelnök Veszprémbe látogatott, a Tánc- és Mozgásművészeti Központ avatóján mondott beszédet, amelyben Európáról is megosztotta gondolatait.

Orbán Viktor azzal kezdte beszédét, többfajta módon ki lehet szúrni egy beszélővel, mert a nap fő pontján már túl vannak, de azért néhány megjegyzést szeretne megosztani.

Veszprém Európa kulturális fővárosa 2023-ban. Könnyű és hálás róla beszélni, Európáról beszélni nehéz és körültekintést kíván.

Veszprémről beszélni azért könnyű a kormányfő szerint, mert a 2010-ben megújított Magyarország egyik sikertörténete, „talán már csak a Final Four győzelem hiányzik, de az kívül esik a kormány hatáskörén”.

A miniszterelnök megosztotta azt a személyes történetet is, hogy általános iskolásként faluból érkezett Veszprémbe osztálykirándulásra, majd középiskolásként Székesfehérvárról ugrottak át a városba.

Fehérvár a királyok városa, Veszprém a királynőké. A különbség nem csak esztétikai természetű. A király a nagyobb, de a sakktáblán meg otthon világosan kiderül, hogy az igazi ütőerő a királynőnél van

– fogalmazott Orbán Viktor.

Százmilliárd forint körüli összeget fektettek a városba, „ami itt történt, arra minden magyar büszke lehet határon innen és túl”. A miniszterelnök mindenkit arra biztatott, hogy menjen el Veszprémbe, „itt megerősödik abban a hitében, hogy magyarnak lenni jó, magyarként élni az emberi élet méltó formája”.

Kitért arra is, „úgy hírlik, hogy Veszprém hét dombra épült, mint Róma”, amikor pedig legutóbb Róma püspöke Magyarországon járt, azt mondta a fiataloknak, Jézus nem szeretné, ha otthon lustálkodnának, hanem érjenek el nagy dolgokat.

Aki eljön a Tánc- és Mozgásművészeti Központba, biztosan nem lesz kanapén ülő krumpli, ahogy a szentatya mondaná.

Orbán Viktor a nagyvonalúságért is köszönetet mondott, és úgy látja, hogy a nagyvonalúság, lovagiasság a magyarok tulajdonsága, „kár, hogy a kelleténél ritkábban mutogatják”.

A miniszterelnök Navracsics Tiborról, a térség országgyűlési képviselőjéről úgy fogalmazott, mindig azt képviselte, hogy ne csak Veszprém városáról, hanem 116 másik településről is szóljon ez az ünnep, „tanulhatunk a veszprémiektől, akik elutasították a szűkkeblűség, önzés és irigység szokását, és közösséget hoztak létre a környékbeli településekkel, beemelték őket a kulturális főváros fejlesztéseibe, programjaiba”.

Nagy dolgokra lenne képes együtt Magyarország és Brüsszel

A miniszterelnök beszédének második felét Európának és az Európai Uniónak szentelte. Kijelentette, hogy Európáról beszélni ma nehéz feladat, de köszönik az EU-nak, a döntést meghozó brüsszeli bürokratáknak, hogy Veszprém mellett döntöttek.

Veszprém teljesítménye mutatja, ha a brüsszeli bürokraták úrrá tudnak lenni mára jól kifejlett hungarofóbiájukon, akkor mi együtt, Magyarország és Brüsszel nagyszerű dolgokra lennénk képesek. Kár, hogy Veszprém példája a kivétel és nem az általános szabály

– mutatott rá Orbán Viktor.

A miniszterelnök úgy gondolja, „Pannóniában tudjuk, hogy az európai államok együttműködése mindig nehéz és bonyolult dolog volt”. Az a tény pedig, hogy a Római Birodalmat nem egy másik birodalom, hanem különböző harcias törzsek döntötték meg, egyes területeit más és más törzsek foglalták el, rendezkedtek be rajta, el is döntötte Európa sorsát, „eldőlt, hogy Európában saját nyelvvel, saját kultúrával, saját ösztönvilággal rendelkező nemzetek lesznek, és minden, ami ezzel jár: rivalizálások, konfliktusok, területi és hatalmi viták, valódi, tétre menő és presztízsversengések”.

Orbán Viktor kifejtette, a nemzetállamok felett Róma bukása óta mindig ott lebegett egy álom, egy kísértés, újraegyesíteni, egy birodalomban összefogni Európát. Bizánc, Nagy Károly, Napóleon, Hitler más-más alapokon, de erről álmodozott.

Egyszerre van jelen az önálló nemzeti lét a birodalmi gondolat, ha szerencsénk van, megtaláljuk a kényes egyensúlyt a nemzeti szuverenitás és európai együttműködés között, ha nincs szerencsénk, elbillen a dolog, és lesz belőle nemzeti konfliktusok aknamezője vagy bürokratikus hatalmi gépezet.

Az egyensúlyhoz a hazájukat és Európát egyaránt szerető, toleráns és erős „pannonféle vezetők” kellenek, „ez ma ritka, helyette intolerancia, gyengeség, szívtelenség van”.

Orbán Viktor szerint az európai együttműködés modern formáját, az EU-t két cél, két küldetés hívta életre, a béke és a jólét. Ma viszont kötésig állnak egy háborúban, a gazdasági helyzet, a kilátások egyre aggasztóbbak és rosszkedvűbbek.

Ha nem tudja teljesíteni eredeti küldetését, akkor mi végre az EU? Ezt a kérdést írta fel az égre figyelmeztető ujjával a történelem ura. Ha nem találjuk meg rá a választ, akkor az olyan szép szokások és remek programok napjai, mint az EU kulturális fővárosa is, meg vannak számlálva

– figyelmeztetett Orbán Viktor. A kormányfő végül azt is kijelentette, hogy éljen az Európai Unió.