- Belföld
- Indexvideó
- Podcast
- Kibeszélő podcast
- végh józsef
- túsztárgyaló
- kibeszélő
- kriminálpszichológus
Végh József túsztárgyaló: Másként tárgyalunk vallási fanatikus túszejtőkkel, mint bankrablókkal
További Belföld cikkek
- Súlyos baleset történt Debrecenben, a buszmegállóba hajtott egy autó
- Orbán Viktor: Brüsszel Magdeburgot akar csinálni Magyarországból
- Bombariadó miatt megszakadt egy buli Budapesten, több ezren maradhattak hoppon
- Deutsch Tamás: Mintegy 3,4 milliárd forintnyi kórházfejlesztés valósul meg Budapesten
- Több mint 300 millió forintot bukhat el egy magyar lottónyertes, ha nem jelentkezik
A beszélgetést a magyar kriminalisztika egyik legkomolyabb túszejtésének felidézésével kezdtük. Éppen 50 éve, 1973. január elején egy fiú testvérpár ellopta városi pártvezető apjuk szolgálati fegyvereit. Behatoltak a balassagyarmati Geisler Eta középiskolás leánykollégiumba, ahol húsz lányt ejtettek túszul. A háromnapos túszdrámát az váltotta ki, hogy az idősebb, de kezelhetetlen fiút apjuk éppen másnap sorozásra akarta küldeni, ő pedig ezt nem akarta. Akciójával azt szerette volna elérni, hogy helikopterhez jusson, majd Nyugatra szökjön.
Végh József elmesélte, hogy az esetnél közvetítőként működött közre Samu István orvos, akit talán az első tárgyalónak lehet ma már nevezni. Az éhes és szomjas túszoknak vitt ételt, italt, miközben felmérte, hogy a testvérpár közül melyik a dominánsabb. Kiderült, hogy az idősebb fiú, András volt a hangadó, így őt kellett kiiktatni, mert öccse volt a befolyásolhatóbb személyiség. Kifárasztásos taktikát alkalmaztak a sokáig tétlen, tehetetlen rendőrök. Az ablakhoz csalták egyeztetésre Andrást, akivel végül mesterlövészek végeztek. Öccse ezután megadta magát, a túszok sértetlenül kiszabadultak.
Az első túsztárgyalása a Havanna lakótelepen volt
Fegyverrel szökött kiskatona akart végezni anyjával és testvérével, de alapvetően öngyilkos akart lenni. Végh József kezdett vele tárgyalni, egy ponton elérte nála, hogy cseréljenek fegyvert. Odaadta neki hatástalanított pisztolyát, cserébe a katona letette betárazott géppisztolyát. A trükk az volt, hogy az ütőszeget kitörték a fegyverből, viszont éles lőszert hagytak benne, amit a katona a csere után azonnal ellenőrzött. Ezután leugrott az első emeleti folyosóról, el akart szökni, de a várakozó rendőrök elfogták.
A túsztárgyaló egy másik emlékezetes esete 1994-ben, Baján történt. Egy középiskolás fiú túszul ejtette öt diáktársát, két lányt és három fiút. Budapestről utaztak le a helyszínre, és az út során a kapott infók alapján rakta össze Végh József a tizenéves személyiségének legjellemzőbb darabjait. Éppen abban a korszakában volt a jól szituált családból származó gimnazista, amikor kommandós időszakát élte, fekete ruhában és bakancsban mászkált. Az éppen zajló délszláv háborút saját szemével akarta látni, ezért átment az akkori Jugoszláviába, egészen a frontig, majd amikor visszajött, vett a bajai piacon egy géppisztolyt és lőszereket. A túszok között volt egykori barátnője és annak új barátja is, ez nehezítette a helyzetet.
Feltételezésem szerint a gyerek el akart mondani valamit a világról, és bátortalan volt, ami azt jelenti, nem kivégezni akarta magát, hanem kivégeztetni. Ez nagy különbség!”
Végül egy rafinált kommunikációs csellel vette rá a túszejtőt, hogy géppisztolya nélkül jöjjön ki a tanári szobából nyilatkozni a televíziónak. Akkor elfogták.
Miért veszélyes a késes támadás?
A beszélgetés egy pontján felidéztük a 2023 januárjában Újbudán történt, halálos kimenetelű esetet. A támadó egy késsel három rendőrt megszúrt, majd az utcára menekült, ahol az egyik járőr figyelmeztető lövés után lábon lőtte, így sikerült elfogni a késelőt. A kórházba vitt rendőrök közül az egyik később belehalt sérüléseibe.
A kérdésre, hogy zárt térben miért veszélyesebb a késes támadó, a túsztárgyaló azt mondta, 8-9 méteren belül, ha törik, ha szakad, befejezi a támadást. Lőfegyverrel sem lehet megállítani, mindenképpen befejezi, amit elkezdett. Ilyenkor csak kitéréssel lehet védekezni, vagy valamilyen tárgy mögé kell menekülni.
Már nyugdíjasként szerelte le a Széna téri túszejtőt
2007-ben a Széna téren az egyik bankhoz riasztották, ahol egy fegyveres több túszt ejtett, és pénzt is követelt. Személyesen ment be, és felmérte a túszejtő személyiségtípusát, eleinte azt hitte, egy paranoid, skizofrén emberrel került szembe. Az rajzolódott ki Végh Józsefben, hogy semmiképpen nem lehet megbízni a férfiban, akármit is mond vagy ígér a tárgyalás során. Először túszcserét kért, vagyis elengedi a fogvatartottakat, és Végh Józsefet kéri helyettük. Ebbe a túsztárgyalás alapszabályai miatt nem lehetett belemenni, mert számtalan példa bizonyította korábban, hogy az eredeti túszokért kapott túsz már értéktelen az elkövető számára, és ha megszorítják, akkor gondolkodás nélkül végez a cseretússzal.
Végül az lett gyanús a tárgyalónak, hogy csak ötmillió forintot kért, ami túl kicsi összegnek tűnt, tehát nem lehet komoly a bankrablási szándéka, valószínűleg arra készült, hogy kivégeztesse magát. Ebből az következett, hogy az ügyet csak a bank épületében lehetett befejezni, az utcán biztosan lövöldözésbe torkollt volna. A végén, amikor megindult a rajtaütés, a pirotechnikai elterelés után a rabló a túsztárgyalót akarta célba venni, de szerencsére már túlságosan elkábult, sikeresen ártalmatlanították.
Végh József minden eseténél élve kerültek ki szorult helyzetükből a túszok, köszönhetően tárgyalási technikájának és a mindig profi szakszolgálat támogatásának.
A műsorban emellett még beszélgettünk arról is, hogy
- Miként sikerült a magyar szeretetszolgálat két elrabolt tagját 1996-ban Csecsenföldön kiszabadítani. Az egyeztetés műholdas telefonon folyt az emberrablókkal, az ügy végül fél év után oldódott meg, de már miniszteri szinten.
- Hogyan tárgyalnak vallási fanatikus túszejtőkkel?
- A nagyvilágban általában nem pszichológusok a túsztárgyalók, miért?
- Szót ejtettünk még arról is, hogy hol képeznek manapság Magyarországon túsztárgyalókat, és hány hivatásos működik az országban?
- Hogyan tréningeli nyugdíjasként a képzésre jelentkezőket?
- Másként kell-e kezelni egy túszejtést egy börtönben vagy a civil életben?
(Borítókép: Végh József. Fotó: Papajcsik Péter / Index)