Az MSZP egyszerre lenne katalizátor és hang az akkumulátorgyárak ellen

A Győrszentivánra tervezett iparipark-bővítés keltett aggodalmat a helyi lakosok körében, akik akkumulátorgyár építésétől tartanak. Idén márciusban több százan tüntettek Győrben a vélelmezett beruházás ellen.

Az MSZP helyi elnöke, Pollreisz Balázs népszavazást kezdeményezett az ügyben. Márciusban a Helyi Választási Bizottság elutasította a benyújtott kérdéseket, május elején azonban a Győri Törvényszék megváltoztatva a márciusi döntést, az egyik kérdést hitelesítette. Az aláírásgyűjtés mégsem kezdődhetett el, mert alkotmányjogi panasz akasztotta meg, így most az Alkotmánybíróságnak 30 napja van az elbírálásra.

Az MSZP közölte: „a fideszes városvezetés mindent megtesz a győriek elhallgattatásáért”, alkotmányjogi panaszt nyújtottak be, ezzel pedig egyértelműen kimondták, hogy „nem érdekli őket a helyiek véleménye”. 

Tudásalapú gazdaságra van szükség

Komjáthi Imre, az MSZP társelnöke és Tóth Bertalan frakcióvezető egy sajtónak meghirdetett háttérbeszélgetésen ismertette pártjuk álláspontját az akkumulátorgyár-beruházásokról és a győri népszavazás ügyéről.

Az MSZP szerint az akkumulátorgyár-beruházásokkal egy nagyon erőteljes iparosítási folyamatot hajt végre az Orbán-kormány, amely nem vesz figyelembe sem környezetvédelmi, sem fenntartható fejlődési, sem pedig megalapozott gazdasági szempontokat. „Az embernek az az érzése, hogy egy szocialista iparpolitika van, csak az acél országa helyett az akkumulátor országa szeretnénk lenni” – jelentette ki Tóth Bertalan a kormány akkumulátor-politikájával kapcsolatban. 

A frakcióvezető kifejtette, hogy olyan országoknak érdemes belevágni az akkumulátor-gyártásba, amelyeknek ehhez megvannak a szükséges feltételei, vagyis kellő földterület, elég víz és munkaerő. Az MSZP frakcióvezetője hozzátette, hogy Magyarországon mindegyikkel van „némi probléma”: az akkumulátorgyárakat lakott területekhez közel vagy értékes mezőgazdasági termőföldeken építik meg; jelenleg nem áll rendelkezésre az energia a létesítésükhöz; a beruházásoknak jelentős a vízigénye; és nincs elegendő magyar munkavállaló sem.

Tóth Bertalan azt is sérelmezte, hogy az akkumulátorgyártásban Magyarországnak csak az összeszerelő-szerep jut, és ez hosszú távon korlátozza a magyar gazdaság mozgásterét. Továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy az akkumulátorgyár-beruházásokra adott extrém állami támogatások miatt nem jut pénz egyéb más állami feladatokra: például az egészségügyre és az oktatásra. Utóbbi komoly versenyképességi tényező, jegyezte meg az MSZP frakcióvezetője. 

Kiemelte, hogy minden hosszú távú fejlődésben gondolkodó állam a tudásalapú gazdaságban gondolkodik: magas hozzáadott értékű munkahelyeket kíván létrehozni, hiszen az maga után vonja a magasabb bérjövedelmet, a kutatás-fejlesztést, illetve az innovációt.

Tóth Bertalan arról is beszámolt, hogy az MSZP képviselői határozati javaslatot nyújtottak be az akkumulátorgyárak magyarországi létesítésének feltételeiről. Az ebben rögzítettek alapján a beépítésre szánt területtől számított 12 kilométeres távolságon belül csak három feltétel együttes teljesítése esetén lehetne akkumulátorgyárat építeni, illetve bővíteni:

1. Ha a helyben lakók érvényes helyi népszavazáson támogatták a bővítést, illetve a létesítést.
2. Munkaügyi és környezetvédelmi előírások maradéktalan betartása esetén a beruházó és üzemeltető részéről.
3. Ha 25 aranykoronánál magasabb minőségű mezőgazdasági földterület nem érintett a beruházásban.

„Ez egy nagyon nagy feladat lesz”

Komjáthi Imre, az MSZP társelnöke elmondta, hogy pártjának nemcsak a szakszervezetekkel vannak hagyományosan erős kapcsolatai, hanem mivel számos polgármesterük és önkormányzati képviselőjük van, ők is megtámasztják a helyi ügyekkel, problémákkal a párt politikáját. Hozzátette: az MSZP-nek kiterjedt szakértői és szellemi holdudvara van, ezért mindig minden ügynek „a mélyére szeretnek nézni”.

A szocialista politikus kifejtette: amit most az akkumulátorgyárakkal kapcsolatban látni, az „a kapitalizmus egyik legdurvább megjelenési formája”, ez azt jelenti, hogy elvisznek egy gyárat egy másik országba, annak erőforrásait felélik, úgy, hogy abból túl sok haszna nem lesz. Komjáthi Imre szerint ehhez asszisztál az Orbán-kormány Magyarországon.

A jó zsíros magyar földből ne akkumulátorgyár nőjön, hanem abba jó magyar búza vettessék, és abból jó magyar kenyér legyen

– jelentette ki Komjáthi Imre.

Azt is mondta: noha lesz olyan beruházás, amit meg lehet akadályozni népszavazással, az akkumulátorgyárak többsége meg fog épülni, ezért az MSZP feladata az, hogy erre felkészüljön és megoldási javaslatokat dolgozzon ki a munkavállalók megvédésére.

Komjáthi Imre szerint a többi ellenzéki párt helyesen hozta fel a környezetvédelem ügyét, de a megépülő gyárak leendő munkavállalóinak sorsa nem kapott elég hangsúlyt. Az MSZP szerint nem mindegy, hogy milyen munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzések lesznek.

Véletlenül se vetődjön ránk az idegengyűlölet árnyéka

– figyelmeztetett az MSZP társelnöke, aki szerint súlyos társadalmi konfliktusokhoz vezethet, hogy felkészületlenül éri a lakosságot, a munkavállalókat és a munkáltatókat is, amikor a külföldi munkaerő megjelenik majd. Márpedig a hiányzó magyar munkaerőt így tudják pótolni az akkumulátorgyárakban, ahogy erről Orbán Viktor is beszélt.

A győri népszavazás ügyében Komjáthi Imre azt mondta, ha átengedi az Alkotmánybíróság, az MSZP aktivistái készen állnak majd, hogy a civileket segítsék. „Ez egy nagyon nagy feladat lesz, amelyhez mindenki kell” – tette hozzá a politikus, arra is utalva, hogy a többi ellenzéki párt segítségét is várják. 

Az MSZP-nek van egy nem hivatalos szlogenje: „Ha nincs hangod, akkor használd az enyémet.” Komjáthi Imre hangsúlyozta: az MSZP azoknak a hangja szeretne lenni, akiknek nincs elég hangja. Azt is mondta, hogy az MSZP katalizátor lenne: „A katalizátor az, ami részt vesz a vegyi folyamatokban úgy, hogy közben maga nem változik.”

Győr polgármestere, Dézsi Csaba András az LMP által szervezett márciusi tüntetésre reagálva az RTL Híradójának még azt nyilatkozta:

Egy olyan akkumulátorgyár ellen is tüntettek, amiről egyelőre nincs szó, és nincs, tehát olyan ellen tüntettek, ami nincs.

Az ipari parkról azt mondta, a város fejlődésének érdekében szükség van rá, de azt is kijelentette, hogy „semmiféle olyan üzem nem fog odakerülni az új ipari parkba, a kibővített ipari parkba, ami az emberi egészségre ártalmas lehet.”

(Borítókép: Komjáthi Imre 2022. október 25-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)