Novák Katalin közölte, mit kell üzenni Oroszországnak

A háború mindent felülírt, teljesen új lapot indított a történelmünkben – mondta Novák Katalin az M1-nek. A köztársasági elnök az ENSZ New York-i székházában arról beszélt, hogy már több mint egy éve tart a háború, de még mindig nem lehet tudni, hogy mennyi veszteséget és mennyi emberéletet fog még követelni. Ahogy azt sem, hogy milyen kimenetele lesz és meddig fog tartani ez a „kegyetlen háború”.

Novák Katalin azt is elmondta, hogy jelentős elmozdulást lát mind a nemzetközi közhangulatban, mind pedig a háborús felek részéről. Úgy látja: egyre többen fogalmazzák meg a béke szükségességét, ami azért is fontos, mert az ENSZ, az Európai Unió és minden nemzetközi szervezet, amelynek Magyarország tagja,

Ezek a szervezetek a II. világháború után azért születtek meg, hogy még egyszer ne történhessen meg olyan világégés, mint ami az első és második világháborúban volt.

Mint mondta, jelenleg egy esetleges világháború küszöbén állunk, ezért most mindennél fontosabb, sőt, ezeknek a nemzetközi szervezeteknek kötelessége, hogy közösen keressék a békéhez vezető utat.

Azt, hogy ez a béke mit jelent majd, azt még nem tudjuk. Én személyesen is azt gondolom, hogy miután elfogadhatatlan és megmagyarázhatatlan, hogy Oroszország megtámadott egy szomszédos, szuverén államot, nem zárulhat ez a háború azzal, hogy Oroszország egészében tudta teljesíteni a háborús célkitűzéseit. Muszáj egyértelműen megüzenni Oroszországnak, hogy átlépték ezzel a Rubikont, és így nem lehet rendezni a konfliktusokat

– jelentette ki Novák Katalin.

A köztársasági elnök hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a béke felé vezető út egy igazságos, hosszú távon is fenntartható békemegállapodáson keresztül vezessen. Az interjúban arra is kitért, hogy Ferenc pápa magyarországi látogatása is megerősítette abban, hogy vannak még olyanok, akik a béke melletti kiállást sürgetik, és igyekeznek megtalálni a békéhez vezető utat.

Elmondása szerint a magyarok is ilyenek, és Magyarország vezetői is ennek megfelelően dolgoznak: keresik a békéhez vezető utat, és azt, hogy milyen lépéseken keresztül lehet odáig eljutni. Úgy véli, ebben a vezetőknek óriási felelősségük van, hiszen ha a háborús retorikát erősítik, nehéz lesz eljutni végül a békéhez.

Ezt a háborút nem táplálnunk, hanem csillapítanunk kell

– fogalmazott Novák Katalin, megjegyezve, hogy neki nőként ebben talán kiemelt szerepe lehet.

Novák Katalin szólt arról is: Magyarország független és szuverén ország, amely azonban szövetségi rendszer tagjaként működik. Magyarország a jövőre vonatkozó határozott elképzeléseiből is építkezik – mondta, hozzáfűzve, hogy „talán ez tesz bennünket izgalmassá, érdekes tárgyalópartnerré sokak számára”.

Novák Katalin felidézte: államfőként azt vállalta, hogy „az ajtónyitogatásban” szeretne segítségére lenni Magyarországnak. Úgy vélte, bár Magyarországról sokan hallottak már, „de valójában nem ismernek bennünket”, és ezzel párhuzamosan olvassák azokat az „elfogult tudósításokat, amelyek alakítják a rólunk kialakított képet”. Ezért az átlagosnál több erőfeszítést kell annak érdekében tenni, hogy egy valódi, reális képet mutassunk rólunk, magyarokról. „Én ezt teszem az elmúlt egy évben” – mondta a köztársasági elnök.

Nem felhőtlen a magyar–lengyel viszony

Novák Katalin elnökségének eddigi egy évéről felelevenítette, hogy minden szomszédos országban tett már látogatást és az európai vezetők mindegyikét megismerte. A magyar–lengyel viszonyról azt mondta, kifejezetten jó a személyes viszonya mind a lengyel elnökkel, mind a lengyel miniszterelnökkel.

Hozzátette ugyanakkor, hogy „nem felhőtlen és nem olyan könnyű most” a magyar–lengyel viszony, mint amilyen a háború előtt vagy néhány évvel ezelőtt volt. Ennek oka pedig szerinte az, hogy Lengyelország más helyzetben van a háború vonatkozásában, mint Magyarország. Novák Katalin úgy látja, hogy a magyar–lengyel barátságot kár és korai lenne temetni, vannak vitáik, de alapvetően jó a kapcsolat a két ország között.

A jövőre vonatkozó tervekről szólva ismertette: szeptemberben ismét megrendezik Magyarországon a Demográfiai Csúcsot, jövőre pedig szeretné vendégül látni a világ női államfőit Budapesten. Az államfő beszámolt arról is, hogy hamarosan Albániában tesz látogatást, amivel a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozását kívánja elősegíteni, valamint ellátogat Csíksomlyóra is.

A háború Magyarországra is hatással van

A köztársasági elnök csütörtökön New Yorkba utazott, ahol az ENSZ katasztrófák kockázatainak csökkentésére és az ellenálló képesség növelésére létrehozott Sendai Keretszerződéssel összefüggésben tartott New York-i konferenciáján is felszólalt. Novák Katalin akkor úgy fogalmazott, hogy a közvetlen szomszédunkban, Ukrajnában dúló háború ránk is hatással van, és olyan demográfiai visszaeséssel és kihívásokkal szembesülünk, amelyekkel még korábban soha.

Beszédében Novák Katalin kiemelte, hogy 2017-es indulása óta a Hungary Helps program 54 országban, több mint százmillió dollár értékben mintegy 300 humanitárius és rehabilitációs programot támogatott. Mint mondta, Magyarország az elsők között sietett Törökország segítségére a februári földrengés után.

Hozzátette: 167 szakértővel és 29 mentőkutyával összesen 35 embert mentettek ki a romok alól. Emellett több mint száztonnányi gyógyszert és orvosi felszerelést biztosítottak Törökországnak, magyar szakemberek több épület újraépítésében is segítséget nyújtanak. De a tavalyi pakisztáni árvizek idején és az azt megelőző évben a horvátországi földrengéskor is ott voltunk és segítettünk – sorolta az államfő.